Egyre inkább a béreken is meglátszik a magyar gazdaság vergődése

Lassul a bérnövekedés üteme, a bruttó átlagkereset márciusban már csak 8,5 százalékkal növekedett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint. A béremelések mértéke tavaly óta mérséklődik, idén tavaszra 2021 közepe óta nem tapasztalt szintre csökkent. A nettó reálkereset 3,5 százalékos növekedése is jócskán elmarad az egy éve tapasztalt tíz százalék körüli növekedési ütemtől.

Számokban: márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 714 400, a nettó átlagkereset 490 400 forint volt, míg a bruttó kereset mediánértéke 550 ezer, a nettó kereset mediánértéke 381 700 forintot ért el. Ezen adatok 8,3-8,6 százalékkal alakultak magasabban az előző év azonos időszakához képest.

• A bérnövekedés átlagon aluli, 8,1 százalék volt a társadalom legrosszabbul kereső húsz százalékában, ebben a körben 293 ezer forint a bruttó kereset átlaga. A nagyobb keresetű csoportok körében rendre 9-10 százalék körül volt a bérnövekedés átlaga, a közepes keresetűek havi bruttó átlagfizetése 542 ezer forint, a legjobban fizetett húsz százaléké 1,4 millió forint.

Tágabb kontextus:

a reálbérek növekedésének kulcsa a munkaerő termelékenységének javulása, ám ez csak bizonyos ágazatokban tapasztalható, miközben az iparban és az építőiparban épp az ellenkezője látszik.

• Ez utóbbi jó eséllyel a munkaerő-felhalmozásnak tudható be: a vállalatok a megrendelések visszaesése ellenére sem bocsátják el alkalmazottaikat, mert bíznak a közelgő fellendülésben, és nagyobb költségnek tartják a leépítés utáni újratoborzást, mint a dolgozók megtartását.
• Az alábbi adatok ugyan 2023-asak, de az ipari munkaerő-felhalmozás akkor is hasonló szinten volt, mint az utóbbi hónapokban. Ezek az ágazati különbségek a bérnövekedés dinamikájában tapasztalt eltéréseket is magyarázhatják az egyes munkakörök és szektorok között.

Mit mondanak ők? 

Elfogadhatatlanul alacsonynak tartotta egy hónapja a 3,5 százalékos reálbér-emelkedést Nagy Márton, az év egészét nézve e tekintetben 5 százalékos javulást vár. Ezt elsősorban az újra felerősödő infláció letörésével igyekszik elérni a kormány, és mivel a fogyasztás vált a gazdasági növekedés fő támaszává, a cél megvalósítása kulcsfontosságú a közelgő választás előtt.

Reakciók: noha a mostani reálbér-emelkedés nagyjából megfelel a történelmi átlagnak, a fogyasztók számára az anyagi helyzetük romlását is jelezheti Virovácz Péter kommentárja szerint. Az ING elemzője a fogyasztók bizonytalanságát az idénre általa várt 1,2 százalék körüli gazdasági növekedést fenyegető kockázatként értékeli.

• Gátat szab a gazdaság stagnálása a reálbérek erőteljesebb növekedésének Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő közgazdásza szerint, aki a garantált bérminimum és a minimálbér emelését övező kételyekre is figyelmeztet – ezek teljesülése a vártnál kisebb növekedés és nagyobb infláció miatt különösen fontos kérdés.

Alulnézet:

a minimálbér 13 százalékos jövő évi emeléséről állapodtak meg a versenyszféra képviselői és a kormány, de a váratlanul gyenge gazdasági adatok miatt ennek újratárgyalására lehet szükség. A minimálbér-emelést a borús fogyasztói hangulat mellett a régiós lemaradás veszélye is sürgeti, a meglépéséhez szükséges gazdasági teljesítmény viszont egyre inkább kétséges.