Nem csak a rezsiről nem mondott igazat Orbán Viktor

Orbán Viktor az elmúlt időszakban naponta nyilvánul meg energetikai kérdésekben. Az energiafüggőség ügye eddig is fontos eleme volt a kormányzati üzeneteknek, de a témát az elmúlt években inkább Szijjártó Péter vitte. Most egy szinttel feljebb került a kommunikáció.

• A kormányfő múlt hétvégén arról írt, hogy „mifelénk az energiapolitikának az a célja, hogy az energia olcsó, hozzáférhető és biztonságos legyen. Ez az alapja a gazdaság versenyképességének és a családok jólétének”.
• A fő üzenet az, hogy ha az uniós terveknek megfelelően megtörténik az orosz energiahordozók teljes kiszorítása az európai piacokról, az ellehetetleníti a rezsicsökkentést és rontja a magyar cégek erre alapozott versenyképességét. Ebben a formában azonban ezek közül egyik sem igaz.

: az Európai Bizottság május elején mutatott be részletes tervet arról, hogyan kellene kiszorítani az orosz energiahordozókat, az olajat, a földgázt és a nukleáris fűtőanyagot az uniós piacokról 2027-ig.

• A tervek szerint rövidebb távú szerződéseket már ez év végétől sem lehetne kötni, a hosszú távú megállapodásokat pedig 2027 végéig kellene felmondani.
• A kormányzati kommunikáció erre gyorsan reagált, de míg korábban főként azzal érveltek az orosz olaj és gázimport mellett, hogy Magyarország számára nincs alternatíva, most inkább a váltás anyagi következményei kerültek előtérbe.

: a váltás annak fényében nem meglepő, hogy az orosz függőség a földgáz esetében már évekkel ezelőtt sem volt igaz. Technikailag bármikor lett volna lehetőség kiváltani az orosz gázt, más kérdés, hogy ennek mindig lettek volna költségei.

• Nincs ez másképp most sem. Ha megtörténik az orosz energiahordozókról való európai leválás, az törvényszerűen áremelkedéshez vezet egész Európában, hiszen változatlan kereslet mellett csökken a kínálat.

egyrészt az áremelkedés nem csak Magyarországot érinti, másrészt korántsem olyan mértékű, mint amit a kormányzat állít.

• A Magyarországra érkező orosz gáz ára most is a tőzsdei jegyzésekhez kötött. Azaz ugyanolyan piaci alapú árazással vásárol az MVM, mint ahogy más szereplőktől is tehetné.
• Az áremelkedés így két dologból eredhet: ha nő a tőzsdei ár, vagy ha magasabb lesz az a felár, amit efölött kell fizetnie a magyar vevőknek. Bár jó eséllyel mind a kettő megtörténne az orosz leválással, de ezek együtt is legfeljebb 10-20 százalékos áremelkedéshez vezetnének, nem többszörös dráguláshoz, mint ahogy azt a kormány állítja.

: azt több elemzés is megmutatta már, miért nem igaz, hogy az orosz gáz kivezetése miatt több száz százalékkal nőne a lakossági ár, vagy hogy 800 milliárddal ugranának meg az állami kiadások.

• A rezsicsökkentés egy politikai termék. A fogyasztói árak jó ideje elmaradnak a piacitól, azaz az MVM az oroszoktól is drágábban veszi a gázt, mint amennyiért a háztartásoknak továbbadja. Így viszont a rendszer a jövőben is fenntartható, ha a kormány úgy dönt. Költségesebb lesz, de biztosan nem 800 milliárd forinttal.
• Ennél is érdekesebb a miniszterelnök által emlegetett versenyképesség kérdése. Az állítás ugyanis azt feltételezi, hogy a magyar cégeknek eddig versenyelőnyt jelentett, hogy olcsóbban kapták az energiát, mint külföldi konkurenseik. Ez azonban nem igaz.
• Az európai energiaárak globális összevetésben nem mondhatóak alacsonynak. Itthon pedig a vállalatok energiaköltségei még európai viszonylatban is kifejezetten magasak voltak, mivel a kormány politikai okokból csak a lakossági díjakra koncentrált.

: a hazai nem lakossági fogyasztók a gázért 2021, a villamosenergiáért 2022 eleje óta fizetnek látványosan többet, mint az uniós átlag, annak ellenére, hogy itthon ebben az időszakban egyáltalán nem csökkent az orosz gáz részaránya az energiamixben.

• Volt olyan félév, amikor a hazai árak a legmagasabbak között voltak egész Európában, és az átlagos uniós díj több mint duplájára rúgtak.

• Az előző félévben a gáz már csak 1 százalékkal volt drágább az átlagnál, az áram azonban még mindig 25-tel. A villamosenergiát a környező országokban mindenhol olcsóbban kapják a cégek, és a legtöbb helyen a gázért is kevesebbet fizetnek.