Brüsszelben most már feltűnően gyorsan ugranak, ha problémás magyar ügyekről van szó

Mindössze három, illetve egy hónap telt el az élelmiszer- és drogériai árrésstopok bevezetése óta, és máris megérkezett a lépésre magyarázatot kérő felszólító levél az Európai Bizottságtól, a korábbi példákhoz képest ez nagyon gyors reakciónak számít.

Előzmények: a 30 alapvető élelmiszer árrésstopja március 17-től, a több mint ezer drogériai terméké május 18-tól hatályos.

• A Bizottság június 18-án jelentette be, hogy ezek miatt két külön felszólító levelet is kiküldött Magyarországnak, ez mindig a kötelezettségszegési eljárás első formális lépése.
• Ettől függetlenül fut a 2020-tól életben lévő kiskereskedelmi adótörvény kapcsán indult korábbi ügy, amelyet most a következő szakaszba léptettek (azaz indoklással ellátott véleményt adtak ki róla).
• Utóbbi azután indult, hogy 2022-ben megemelték az adó kulcsát, és emiatt 2024 januárjában az osztrák állam, majd márciusban a Spar üzletlánc is hivatalos kifogással élt.
• Akkor azonban még tíz hónapba telt, mire a Bizottság elküldte a felszólító levelet (és további nyolc hónapba, mire a véleményt).

A 2020-as kisker adót azért tartják diszkriminatívnak, mert a franchise rendszerben működő, jellemzően magyar boltláncokra (például Coop, CBA vagy Reál) érdemben nem vonatkozik, a jellemzően külföldi tulajdonú többieknek viszont nem engedik meg, hogy franchise rendszerűvé alakítsák át a működésüket. Ezzel a külföldieket diszkriminálják.

• Az árrésstopot viszont azért kifogásolják, mert az veszteséges értékesítésre kényszeríti a jellemzően külföldi boltokat.

a kiskereskedelem 2010 után már végigjárt egy jogi folyamatot az úgynevezett válságadó törvény miatt (ami a nagy kiskereskedelmi láncok mellett a távközlési és energetikai cégeket kötelezte pluszterhek fizetésére 2013-ig).

• Bár a jogszabály miatt 2012-ben a Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, az ügy nem ezen az úton folytatódott, mert a Tesco és a Vodafone a magyar bíróságon támadta meg a törvényt.
• A jogi folyamat során a magyar bíróságok kérték ki az Európai Bíróság állásfoglalását, amely csak 2020 márciusában született meg (pdf), és nem találta diszkriminatívnak a válságadót.

Az árrésstop miatti felszólításra két hónapon belül válaszolnia kell Magyarországnak, és ha az nem lesz kielégítő, akkor jöhet az indoklással ellátott vélemény, azaz a második uniós lépés.

• A kisker adónál egy lépéssel előrébb járnak, ott szintén két hónap van a válaszadásra és a szükséges intézkedések meghozatalára, és ha ez nem történik meg, akkor a Bizottság már az Európai Bíróságra (EB) viheti az ügyet.
• Amennyiben az EB ítéletét egy tagállam nem tartja be, akkor a Bizottság másodszor is az EB-hez fordul, és pénzügyi szankciókkal élhet, ami lehet átalányösszeg vagy napi kényszerítő bírság, utóbbit a jogsértés megszüntetéséig minden nap után fizetni kell.
• Az ilyen bírságok beszedését az unió úgy biztosíthatja be, hogy az összeget a tagállamnak járó kifizetésekből levonja. Ebben a formában veszít napi egymillió eurót Magyarország az EB migrációs ítéletének be nem tartása miatt.
• A kötelezettségszegési eljárások közel 90 százalékában a tagállamok korrigálják a jogszabályokat még a bírósági szakasz előtt.