Néhány hónap alatt kellene szinte teljesen újjáépíteni Magyarország legnagyobb gesztenyefeldolgozó üzemét, de a cég kezd kifogyni a pénzből.
„Iroda? Az éppen itt volt valahol, a fejünk fölött” – mutatott körbe a Sarkpont Zrt. többségi tulajdonosa és vezérigazgatója, Egyed Károly a kadarkúti üzem helyén. A piacvezető gesztenyefeldolgozó cég első emberét egy megyei lap újságírója kérdezte arról, fel lehet-e venni máshol az interjút, mert hangos az építkezés. A gépek forognak, az alkotók nem pihennek: napról napra versenyt futnak az idővel. Nem volt más lehetőség, ehhez a portréhoz is a fúrás-faragás adta a háttérzenét.
Kadarkút egy kisváros a kaposvári járásban, mindössze 2300 lakóval. A település szélén található Vótapuszta, ahol a Sarkpont üzeme éppen felépül – másodjára. A gyárban március 27-én ütött ki tűz, amikor egy külsős cég munkatársai hegesztettek a fagyasztóalagútban. Az új szalagrendszer hevederét el kellett volna távolítani a hegesztés előtt, de ezt nem tették meg. A szalagrendszer lángra kapott, a baleset következtében pedig az üzem nagy része leégett. A füst a több mint 8 kilométerre lévő Zselici Csillagpark kameráján is látszódott. Negyven tűzoltó több mint negyven gázpalackot hozott ki az üzemből, ketten meg is sérültek, amikor az egyik palack felrobbant. Az egykor napelemekkel teli tető is beomlott, a zöld átállásra már csak a mezőn lévő panelek emlékeztetnek, azok látszólag sértetlenül megúszták.
A cég vezetői optimistán állnak a következő hónapokhoz.
Megrendeltük a keverőket, csomagológépeket, szállítócsigákat, szállítószalagokat, ki tudtuk fizetni az előleget. A gépek egy részét, beleértve a kényes technológiát is, mi újítjuk fel, nem kevés pénzből
– mondta a G7-nek Györék János, a Sarkpont műszaki igazgatója. A szakértelem adott: a 63 éves vezérigazgató saját kezűleg tervezi, és programozza a gépsorokat. A cégnél dolgozó nők is húzták ki a vasakat, együtt bontották a lemezeket, hogy minél hamarabb át tudják adni a területet az építkezésnek, emlékezett vissza a műszaki vezető, aki azt is elmondta: a dolgozóik többsége roma, és kölcsönösen elégedettek egymással. A cégcsoportnál a tűzeset előtt több mint 60 ember dolgozott.
Az idő azért szorítja a vezetőséget, mert a Sarkpont éves termelésének 80-85 százaléka szeptemberben és októberben realizálódik. Az 50 dolgozójuk mellé ebben az időszakban további negyven embert vesznek fel műszakonként. A kampányidőszak során naponta 3-8 kamion érkezik. „A gesztenyét fel kell tudni dolgozni: ha nem tudjuk feldolgozni, akkor ránk romlik. Ez gyakorlatilag azzal egyenlő, hogy tönkremegyünk” – mondta Egyed. A tulajdonos szerint, ha nem készül el októberre az üzem, akkor akár 4-8 milliárdos kár is lehet a tűzesetből.
Az acélszerkezetet már felállították, a szendvicspanelek beszerelése még hátravan, utána pakolhatják be a technológiai eszközöket. Ha nem tudják tartani magukat a terveikhez, akkor viszont veszélybe kerül az októberi újraindulás, amire Györék szerint van esély, mert kezdenek kifogyni a pénzből.
A helyiek is gyűjtöttek a cégnek
A vállalkozásnak szó szerint a hamvaiból kell újjáélednie: a tulajdonos és a műszaki vezető egyaránt 3,5 milliárd forintra becsüli a kárt. Az újjáépítési költség 2,5 milliárd forint, de jelenleg nincs termelés, ez pedig további bevételkiesést okoz. Ráadásul, a tűzeset gócpontja, a fagyasztóalagútban lévő szalagrendszer egy új darab volt, amelyet éppen aznap próbáltak ki először. A 600 millió forintot érő szerkezeten még nem volt biztosítás. „A biztosító, mint általában, megpróbált minden ponton fogást keresni, hogy miért ne fizessen. Első körben 400 millió forint előleget utaltak, másodjára pedig 180 millió forintot” – mondta Egyed. A legutóbbi ajánlat, amit kaptak, összesen 850 millió forint volt, az újjáépítési költség harmada. „Szerencsétlen helyzet volt, hogy éppen az új berendezés gyulladt meg. Most vitatkozunk a biztosítóval, hogy mekkora a tényleges kártérítési összeg” – tette hozzá.
A cég kapott támogatást a Kadarkúttal szomszédos Hencse önkormányzatától, és egy utazási irodától is, és habár felmerült az állami támogatás lehetősége is, konkrét segítséget innen egyelőre nem kaptak, csak ígéreteket. Saját tőke és hitel segítségével 1 milliárd forintot tudtak az újjáépítésbe tenni, de ennél több forrásuk nincs. A helyiek ugyan szerveztek egy jótékonysági bált, bár abból csak minimális összeget tudtak összegyűjteni. De volt olyan német ajkú nő is, aki a bolhapiacon árulta a tárgyait, a bevételt pedig bevitte a kaposvári gesztenyézőbe.
Hogy megmarad-e a Sarkpont, azért sem lényegtelen, mert az európai piacon is számottevő, kiemelkedően profitábilis cégről van szó. 1998-as alapításuk óta (2012 kivételével) minden évet pluszban zártak. Az árbevételük már 2019-ben meghaladta az egymilliárd forintot, tavaly pedig 28 százalékos növekedéssel 2 milliárd 346 millió forintot könyvelhettek el. Az adózott eredményüket 68 százalékkal, 444,3 millió forintra sikerült növelniük az előző évben.
„Néhány hét alatt született meg ez a döntés, addig teljes bizonytalanságban voltunk. Aztán 500 millió forint plusz helyett lett 800 millió forint mínusz. Annyira nem megy jól a cégnek, hogy mellényzsebből ki tudjunk fizetni 1,3 milliárd forintot. Ez nekünk nagyon hiányzik, így nehéz tervezni” – mondta Egyed. Ekkor tudatosult bennük, hogy a céget kizárólag műszaki gondolkodású emberek vezetik, és nincs olyan ember a vezetőségben, aki a bürokráciával foglalkozik.
A gesztenyéző is nyereséges
A kutatás, a mérnöki alkotómunka, és a tanítás az egyetem óta része a vezérigazgató életének, és inkább hobbiként, szórakozásként tekint ezekre a tevékenységekre, mint munkaként. Az egyetem végeztével a számítógépek és a robottechnológia őskorában találta magát, és először a robottechnikával foglalkozó RoTec Kft.-t alapította meg.
1990-ben alapítottuk a RoTec Kft.-t, iskolák részére fejlesztettünk oktatórobotokat. Ennek mi voltunk az úttörői. Néha belegondolok, hogy ha akkor folytattuk volna ezt a tevékenységet, akkor hol tarthatnánk most. A társam végül egy angol-magyar vegyesvállalat első számú vezetője lett, én pedig a mai napig használom ezt a tudásomat
– mondta Egyed. A tűzeset ellenére sem bánta meg, hogy 1993-ban a gesztenyefeldolgozás vált a fő tevékenységévé. A kutatómunkát a cég mezőgazdasági részlegén folytatta: gesztenye faiskolákkal, ültetvényekkel kísérleteznek. A Sarkpontban csak 92,7 százalékos tulajdonrésze van, 7,3 százalékban az öccse, Balatoni Mátyás is részvényes, az operatív feladatokat azonban a saját kezében tartja.
A Sarkpont nevet 1998-ban vették fel. A cég első emblémája egy jegesmedve volt, a névvel pedig arra akartak emlékeztetni, hogy a fagyasztott termékek jól elállnak az Északi-, vagy a Déli-sarkon. A fő termékük a gyorsfagyasztott gesztenyemassza, emellett péksüteményeket és hűtött desszerteket is árulnak. A Hipp számára bébiételek töltőanyagát gyártják: ezen a téren szigorúbb kritériumoknak kell megfelelni, ehhez Magyarországon egyedül nekik vannak eszközeik. Emellett több kiskereskedelmi üzletlánc (például a Lidl és az Auchan) beszállítói. Saját gesztenyézőjük is van Kaposváron, ezt a Vóta-Kert Kft. üzemelteti. 2003 óta ez a cég is egy kivétellel pozitív adózott eredménnyel zárta az éveit, a veszteséges 2018-as évet azonban a következő évben közel 70 millió forintos eredménnyel sikerült ellensúlyozni. Ennek a cégnek 133,5 millió forint volt a tavalyi árbevétele.
A tulajdonos úgy látja, a gesztenyepüré, gesztenyemassza terén kell a vetélytársakra figyelni, a hűtött desszertek, péksütemények terén egyedülállók a magyar piacon. Régebb óta működő, és szélesebb körben ismert vetélytársukat, a Gesztenye Marcit is gyártó Prima Maroni Kft.-t felülmúlják az elmúlt évek árbevételeit és eredményeit tekintve. „Ők cukrászatban, marketingben erősek, mi pedig a műszaki oldalon. Nem tudok róluk rosszat mondani: amikor leégett az üzemünk, a tulajdonos felhívott minket, hogy miben tudnak segíteni” – emlékezett vissza Györék. A marketing a vezérigazgató saját bevallása szerint is gyenge pontjuk, hiszen matematikusként és gépészmérnökként nem ehhez ért. De szeretne beletanulni ebbe a szakmába is, például azért, hogy teljesen új termékeket vezethessen be a piacra.
A piac nem vár
A Sarkpont bevételének 30 százalékát teszi ki az export, ennek európai bővítésén évek óta dolgozik a vezetőség. A gesztenyekrémeket az Egyesült Államokban is veszik, de az eladásaik 80 százalékát kitévő, negyed kilogrammos gesztenyepüré a régión kívüli piacokon nem ismert széles körben. Ezt Ausztriába, Szlovákiába, Csehországba, Romániába, Szerbiába és Horvátországba exportálják, elsősorban a Lidl boltjain keresztül. A Lidl képviselői annyira komolyan veszik ezt a beszállítói kapcsolatot, hogy augusztus végén személyesen is meglátogatják a vótapusztai üzemet. A több budapesti cukrászdát is ellátó Békás Kft. pedig még júniusban megnézi, mekkora eséllyel folytatható az együttműködés.
Gesztenyeültetvények korábban Magyarországon is előfordultak, de a műszaki igazgató elmondása szerint tönkrementek. Eleinte főleg Olaszországból importálták a gesztenyét, most pedig Észak-Macedónia, Albánia, Bulgária és Bosznia-Hercegovina a fő forrás. Minden országban olyan partnereik vannak, akikkel már évek óta együtt dolgoznak. „Mindenkivel kapcsolatban vagyunk, aki gesztenyét termeszt Kínától Törökországon és a Balkánon át Spanyolországig. Az idei év legfontosabb kérdése, hogy mennyi piacot vesztünk. Ha a piac megunja a várakozást, akkor más lép a helyünkbe, és nehezebb helyzetbe kerülünk” – mondta a tulajdonos. A műszaki igazgató is megerősítette: olyan ellátási bázist építettek ki a Balkánon, hogy a beszállítóik az olasz cégek elé helyezik a Sarkpontot, mert ők azonnal fizetnek. „Ha idén nem jelenünk meg felvásárlóként, akkor az olaszok fogják megvenni a gesztenyét” – tette hozzá Györék. A spanyol, portugál gesztenyét ő viszont drágának tartja.
Gesztenyéből globális hiány van, ezért a céget évekre visszavetné, ha lemaradnának az idei kampányidőszakról. Ráadásul, pályáznak egy egymilliárd forintos üzembővítésre is, aminek az lenne az előfeltétele, hogy legkésőbb októberben elinduljon a termelés. A munkamorál még a nyári hőségben is láthatóan kiemelkedő, de a pénz fogytán van. A következő időszak nagy kérdése lesz tehát, hogy fennmarad-e a magyar tulajdonú, milliárdos cég.
