Az adatok igazolják, hogy a polgármesterek anyagi előnyökre válthatják kormányközeli mivoltukat. Cserébe a központ időnként kér valamit.
Noha akad már bőven példa arra, hogy fideszes városvezetők is bírálják az önkormányzatokat sújtó állami forráselvonásokat, sok polgármestert még mindig tud befolyásolni a kormánypárt az anyagi támogatások révén. „Legszívesebben szembeköpném magam, hogy megcsináltam a videót, de nem tehettem mást, ha nem akarok kitolni a településemmel” – mondta a Népszavának egy Somogy megyei Fidesz-KDNP-s polgármester, miután egy videóban Ukrajna uniós csatlakozásával szembeni tiltakozásra biztatta a helyieket a Voks2025 véleménynyilvánító szavazást övező kampányban.
Nem kifizetődő a Fidesszel szembeni jelöltet választani
Az amorális döntés azonban nem meglepő a településeknek juttatott támogatások mértéke és a polgármester pártkötődése közötti összefüggés tükrében. Somogy megyében például a fideszes vezetésű önkormányzatoknak átlagosan több pénz jutott 2022 és 2024 között a magyar állami és uniós forrásokból működő Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Pluszból, mint azoknak a falvaknak, amelyek élére független vezető került a 2019-ben tartott önkormányzati választásokon. (A jobb összehasonlíthatóság céljából csak az 5000 fő alatti lakosságú, a pályázati pénzekből részesülő településeket elemeztük.)
(...) meg kell nézni, kik osztottak meg propagandavideót, jellemzően hátrányos helyzetű településeket irányítanak, ahol pályázati pénz nélkül lehúzhatják a rolót. Ezt használják ki a kormánypárti országgyűlési képviselők, és tartok tőle, (...) minket, függetleneket is megkeresnek majd.
Az egyik legkülönösebb példa a kormányzati álláspont közvetítésére Sándor Józsefé volt, aki a Nógrád megyei Vizslás független polgármestereként egy mesterséges intelligenciával készített videóban népszerűsítette a kormány kérdőívét és álláspontját. Az eset szempontjából is érdekes, hogy az ország egyik legelmaradottabb megyéjében még nagyobb különbségek vannak az egy főre jutó TOP Plusz-támogatások között a polgármester pártállása szerint, mint Somogyban.
Az országgyűlési képviselő érdekei is számíthatnak
Van azonban olyan része is az országnak, ahol kevésbé szélsőséges az eltérés a különböző vezetésű településcsoportok között a kifizetett támogatásokat illetően, ide tartozik például Szabolcs-Szatmár-Bereg. Ebben a megyében is megfigyelhető, hogy a kormányhoz közelebb álló polgármesterek által vezetett települések sikeresebbek a TOP Plusz pályázatokon, de nem annyival, mint Nógrádban.
A vidék- és területfejlesztés kérdései alapvetően a megyei önkormányzatok és az éppen illetékes minisztériumok, államtitkárságok hatásköreibe tartoznának, a kormánypárti vidéki egyéni országgyűlési képviselők mégis előszeretettel fitogtatják a választókerületeikben kifizetett támogatások összegeit. Előfordul, hogy épp a kormányzati elvonások miatt egyre nehezebb anyagi helyzetbe kerülő települések pályázati forrásokon keresztüli kompenzációjával büszkélkednek a parlamenti képviselők, akik közül még az egészen magas államigazgatási pozíciót betöltők sem restek megjelenni a körzetükben egy-egy lokális jelentőségű projekt átadásán (lásd például a cikk a nyitóképét).
Szakmai helyett politikai kérdéssé vált a területfejlesztés
Bőven akadnak tehát arra utaló jelek, hogy a területfejlesztés (párt)politikai kérdés, szemben Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter kijelentésével. A jelenség azért is lényeges, mert a TOP Plusz és a hasonló programok rendkívül fontossá váltak a magyar önkormányzatok költségvetésében. Egyre több olyan fejlesztés és tevékenység van, amit normális esetben a települések önállóan, saját bevételeikből vagy a normatív támogatásokból finanszíroznának, ám ezek hiányában kénytelenek a náluk magasabb közigazgatási szinteken irányított, egyedi döntések függvényében biztosított forrásokra támaszkodni. Mindez – és a járvány, a háború és az infláció okozta sokkok – leginkább a kisebb, számottevő önálló forrás nélkül működő településeket érinti.
Az önkormányzatokat a közelmúltban ért kormányzati megszorításokból ráadásul azoknak a településeknek is kijutott, ahol nagyobb népszerűségnek örvendett a Fidesz. A központosítás és ezáltal a fokozódó kiszolgáltatottság tehát általános tendencia az önkormányzatok körében, ám ezen körülmények között még mindig jobban boldogulhatnak azok a települések, ahol a vezetés kapcsolata szorosabb a kormánnyal.
Az országos pártok és az állam rátelepedése a helyi és a középszintű – vagyis megyei – politikára évtizedek óta tartó tendencia Magyarországon, de 2010 óta fokozott ütemben zajlik. A Fidesz a hatalomra kerülését követően választási rendszer reformjától kezdve az új Alaptörvény tartalmán keresztül az intézmények és vagyonelemek államosításáig számos, az önkormányzatok autonómiáját és mozgásterét korlátozó lépést tett, amivel párhuzamosan felértékelődött a helyi vezetők és a kormánypárt közötti kapcsolat.
