A csapatok bevételei között elkezdtek markánsabban megjelenni piacinak tűnő elemek is, de ha jobban a számok mögé nézünk, kiderül, hogy nincs érdemi előrelépés.
Tavaly ismét rekordbüdzséből gazdálkodhattak a hazai élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban szereplő csapatok. Az NB I összesített bevétele 2024-ben már a 63 milliárd forintot is meghaladta. A növekedés önmagában nem újdonság, 15 éve ez a trend. Új fejlemény azonban, hogy a csapatok bevételei között az előző néhány évben elkezdtek markánsabban megjelenni piacinak tűnő elemek is. A teljes költségvetés közel hetede például játékoseladásból folyt be.
Ez elsőre ránézésre kifejezetten pozitív fejleménynek tűnik, hiszen szakértők szerint a hasonló méretű országok csapatainál épp a futballistatranszferre épülő üzleti stratégia működhet a legjobban. Ha azonban alaposabban a számok mögé nézünk, kiderül, hogy valójában nincs érdemi előrelépés. A magyar labdarúgó-vállalkozások működése továbbra is rendkívül egészségtelen, és az esetek nagy részében semmilyen hosszú távú üzleti megfontolás, építkezés nincs mögötte.
Egyre több a pénz, de az sem elég
Az egy évvel korábbinál bő hétmilliárd forinttal gazdálkodhattak több pénzből 2024-ben az ősszel kezdődő szezont az élvonalban töltő labdarúgócsapatok. Ez azt jelenti, hogy az NB I összesített büdzséje 2010 óta durván nyolcszorosára ugrott. Mindezt úgy, hogy akkor még 16 együttes szerepelt az elsőosztályú bajnokságban, miközben most már jó ideje 12 csapatos az NB I. Az átlagos csapatbüdzsé így még nagyobbat nőtt: jelenleg már több mint tízszerese a másfél évtizeddel ezelőtti szintnek.
A covid-járvány után azonban újabb fordulat jött: 2022 óta összesítve ismét veszteséget termelnek az elsőosztályú futballcsapatok, pontosabban a mögöttük álló cégek. Ebben pedig 2024 sem hozott változást: a 12 vállalat összesített adózott eredménye 1,6 milliárdos mínuszt mutatott.
Bár a Fehérvár 1,6 milliárdos vesztesége abszolút kiemelkedett a mezőnyből, korántsem a fehérvári csapat mögött álló cég volt az egyetlen, amely túlköltekezett 2024-ben. Százmilliós nagyságrendű veszteséget mutatott ki a DVSC, az Győri ETO és az MTK is, azaz
a liga harmada veszteségesen működött.
Az elmúlt években már nagyjából ez a jellemző, ami azért probléma, mert az UEFA szabályai szerint ez az állapot tartósan nem állhat fenn, és ha nem sikerült változtatni rajta, akkor az érintett csapatok nemzetközi kupaszereplése is akadályokba ütközhet – ahogy ezt más okból ugyan, de a szlovákiai DAC-nál is láthattuk.
Milliárdok játékoseladásból
A bevételi trendekben tehát semmiféle újdonság nincs, és igazából az NB I eredményessége is most már évek óta ugyanúgy alakul. A bevételek összetételében azonban a közelmúltban voltak érdemi változások. Az nagyjából fix, hogy a cégekhez befolyó pénznek körülbelül a 60 százalékát adja a - papíron üzleti tevékenységből származó – árbevétel és 40 százalékát az egyéb bevételek, amelyek jelentős részben a támogatásokat takarják.
Első ránézésre ez kifejezetten jó hír, hiszen sportközgazdászok elég régóta mondják, hogy a hazai labdarúgás számára üzleti szempontból az jelentené a kiugrási lehetőséget, ha tömegével szerződnének nagyobb külföldi ligákba a hazai csapatoknál kinevelt fiatal tehetségek. Ezt csinálja a horvát, a szerb vagy éppen a holland csapatok jelentős része is, és a 2010-es évek elején készült stratégia alapján ebbe az irányba mozdult volna el a Magyar Labdarúgó Szövetség is.
A probléma csak az, hogy Magyarországon továbbra sem elsősorban a sikeres utánpótlás-nevelésnek köszönhető a játékospiaci bevételek növekedése.
Ráadásul itt a bevétel önmagában sokat nem jelent. Inkább az egyenleget érdemes nézni, amely azonban már korántsem mutat ennyire szép képet. A transzfereken elért bevételek megugrását ugyanis elsősorban épp az okozta, hogy a csapatok korábban nem kineveltek, hanem jó pénzért külföldről szerződtettek játékosokat, akiknek egy része azóta már tovább is szerződött. A bevételekkel tehát a korábbi költségeket hozták vissza a csapatok, illetve a befolyó pénzt jelentős részben el is költötték új labdarúgókra.
Emögött üzleti stratégiát legfeljebb nyomokban lehet találni, és ha mégis, jellemzően akkor sem azt, ami az MLSZ másfél évtizeddel ezelőtti terveiben szerepelt. A legtudatosabban bevételszerzésre talán a Fehérvár használta 2024-ben a játékospiacot, ám esetükben ez inkább válságmenedzsmentnek tűnt: ezzel próbálták valamennyire pótolni a kieső szponzori pénzeket.
Honnan jön a pénz?
Ha tehát a nettó egyenleget nézzük, akkor már sokkal kisebb a játékospiaci transzferek szerepe a csapatok gazdálkodásában. Ez azért probléma, mert ezt, illetve a jegy- és bérletértékesítést leszámítva továbbra sem nagyon vannak piaci bevételei a csapatoknak. A büdzséjük negyedét tavaly is a közvetlen – például tao, egyéb állami, önkormányzati, szövetségi, harmadik féltől származó – támogatások adták*
A 12 NB I-es csapatból, pontosabban a mögöttük álló tucatnyi cégből tíz részletesen megbontotta bevételeit. A két kivétel a Puskás FC Kft. és az ETO Futball Kft. voltak. Ezeket a cégeket megkerestük, hogy küldjék meg nekünk tételesen lebontva bevételeiket, ám a felcsúti csapat nem reagált a megkeresésünkre, az ETO-tól pedig annyit írtak, hogy „az ETO Futball Kft. pénzügyi adatai mindenki számára elérhető és nyilvános a cégjegyzékben, illetve az erre rendszeresített felületeken”. Így ezeknél a cégeknél piaci benchmarkok, elérhető nézettségi és egyéb adatok alapján becsültük az egyes kategóriába tartozó bevételek összegét.
.
Az egyértelműen piaci bevételnek tekinthető
jegyeladás pedig továbbra is nagyon kis részét adja csak a csapatok büdzséjének.
Sőt, a korábbi növekvő trend meg is fordult 2024-ben: míg egy évvel korábban 2,9 milliárd folyt be jegy- és bérleteladásból, addig tavaly ennél 360 millióval kevesebb. A visszaesést részben magyarázhatja, hogy 2024 elejétől Fehérváron nem a csapat, hanem a stadiont fenntartó önkormányzat értékesíti a belépőket, de a korábbi évek alapján ez sem indokolt volna ilyen mértékű csökkenést.
Némi pozitívum, hogy tovább nőtt az UEFA-tól származó, nemzetközi kupákban elért eredményekért járó pénzdíj, ami 2024-ben már 5 milliárd forintra rúgott. Ez azonban mindössze néhány csapatot érintett, és a pénz 85 százaléka az amúgy is legvagyonosabb Ferencvárosnál landolt.
