Ötször gyorsabbnak érzékeljük az inflációt a valósnál, és ez elég sok problémát okoz

Nehéz dolga van a gazdaságpolitikának, ha ekkora a különbség, de a tartósan stabil forintárfolyam például segíthet csökkenteni az eltérést.

Strukturális törés következett be az infláció lakossági érzékelésében a 2020-as évek elején – írta legutóbbi, júniusi Inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank. Az élelmiszer-infláció megugrásai és a forintárfolyam ingadozásának mértéke nagyobb hatással voltak a háztartások érzékelésére és várakozására, mint a 2010-es években.

Miért fontos ez? Az inflációs várakozások önbeteljesítő jóslatként működhetnek, mert ha az emberek jelentősen emelkedő árakra számítva előrehozzák fogyasztásukat, akkor a vállalatok könnyebben emelnek árat.

  • Másrészt a dolgozók olyan béremelési követelésekkel lépnek fel, amelyeket a cégek csak az árak emelésével tudnak kigazdálkodni, így alakul ki a bér-ár spirál.
  • Bár ez most nem fenyeget, a kormányzati árcsökkentő intézkedések ellenére célszint felett alakuló (júniusban éves szinten 4,6 százalékos) infláció miatt fontos kérdés, hogyan lehetne csökkenteni a várakozásokat, hiszen ez hozzájárulhatna a tényleges infláció mérsékléséhez.
Számokban:

a K&H a 30-59 éves korosztályban mérte fel az infláció érzékelését és a lakosság várakozásait. Ez a korosztály májusban átlagosan 22 százalékosnak érzékelte az éves inflációt, pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 4,4 százalékot állapított meg. A megkérdezettek mindössze 3 százaléka érzékelte 1-4 százalék közöttinek az éves inflációt.

  • A 22 százalék egy kicsit még alacsonyabb is az Inflációs jelentésben szereplő érzékelt inflációs értéknél*

    A GKI lakossági felmérése alapján, az MNB által tisztított adat ennél alacsonyabb, kissé 14 százalék alatti volt az év elején.

    , amely ötször magasabb, mint a tényleges, KSH által mért infláció.
  • Az infláció érzékelése és a tényleges infláció közötti különbség különösen a 2022-2023-as árrobbanás óta szélesedett ki. 2022 októberében az éves szintű élelmiszer-infláció 40 százalékra emelkedett, és a következő öt hónapban meg is haladta azt. A szolgáltatások áremelkedése később, 2023 júliusában tetőzött 14,6 százalékon.
  • Az érzékelt infláció 2023 elején 45 százalék volt*

    a GKI lakossági felmérése alapján

    , de a következő egy évben gyorsan csökkent. A tényleges infláció 2023-ban 17,6 százalék volt.
Felülnézet:

a magyar lakosság inflációs érzékelését és várakozását az élelmiszer-infláció, a makrogazdasági elemzők inflációs előrejelzése, az euró-forint árfolyam és az árfolyam ingadozásának mértéke is befolyásolja.

  • Az élelmiszerek aránya 18 százalék volt a fogyasztói kosárban tavaly a jegybank szerint, de a gyakran és közvetlenül vásárolt termékek és szolgáltatások pszichológiai súlya ennél jóval nagyobb lehet az inflációs érzékelésben.
  • Ennek egyik oka az élelmiszerek átlagosnál nagyobb áringadozása, és az is, hogy sokan az általános inflációt a napi bevásárlási költségek változásával azonosítják.
Tágabb kontextus:

az inflációs várakozások a fogyasztói magatartásra is hatással lehetnek. Utoljára tavaly szeptemberben mért akkora csökkenést a kiskereskedelmi forgalomban a KSH, mint legutóbb: májusban 1,3 százalékkal maradt el a kiskereskedelmi forgalom az előző havitól.

  • Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban azt mondta: a fogyasztás mumusa az infláció lett.
Mi következik?

A következő egy évben a középkorúak átlagosan 9 százalékos áremelkedésre számítanak a K&H felmérése szerint. Ez egy százalékkal meghaladja a korcsoport egy évvel korábbi várakozásait.

  • A fentiek alapján a várakozások csökkentése szempontjából fontos a stabil forint-euró árfolyam, a kormányzati árcsökkentő intézkedések ilyen hatásában azonban - azok átmeneti jellege miatt - kételkedik a nemzeti bank.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!