Gombamód nőnek ki a földből az ATM-ek a kistelepüléseken, ami megmozgathatja a drótkötéllel, robbantással vagy markolóval dolgozó rablók fantáziáját.
Több mint ezer új automata telepítésére kötelezi a bankokat a május végén megjelent kormányrendelet. A pénzintézeteknek idén az 1000 főnél nagyobb településeket kell ellátniuk ATM-ekkel, jövőre pedig az 500 főnél nagyobb falvak kerülnek sorra. A rendelet szerint, ha egy településen nem biztosítható megfelelő helyszín az automatának, akkor az önkormányzatnak a bankkal együttműködve kell megvizsgálnia, hova telepíthetnék a készüléket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyan június végén kiadta a gépek telepítésének szempontrendszeréről szóló rendeletet is, de az sem tisztázza, hogy a megfelelő helyszín pontosan mit jelent.
Az MNB legfrissebb adatai szerint több mint 5140 készülék működött Magyarországon tavaly év végén, ez több mint négyszázzal haladja meg a két évvel korábbi adatot. Jelenleg 1039 olyan település van, ahol még nincs bankautomata, és 500 főnél többen lakják. A bankok eddig nem csak azért hagyták ki a kistelepüléseket a szórásból, mert az alacsonyabb forgalmú automaták üzemeltetése veszteséges; egy ATM üzemeltetése biztonsági kockázatokkal is jár.
Audi gang
A bankautomata-robbantás mindennapos esemény Németországban. Az esetek száma 2016-ban ugrott 318-ra, 2021 és 2023 között pedig minden évre közel ötszáz robbantás jutott. A német szövetségi rendőr-főkapitányság szerint a kísérletek 60 százaléka sikerrel végződik, elrettentésképpen a bankautomata-robbantás minimális büntetési tételét egy évről két évre emelték.
A robbantások európai gócpontja korábban Hollandia volt. A Hollandiában működő bankok azonban az automaták túlnyomó részét leszerelték, a szervezett bűnözői csoportok ezután kezdtek el Németországra összpontosítani. A németországi automatákban akár 50-100 ezer euró készpénz is lehet, sőt, egy kisvárosban próbálkozó csoport 165 ezer eurót (66,1 millió forintot) zsákmányolt.
Az Europol vizsgálata alapján a robbantásokért Amszterdamban és Utrechtben szerveződő, főként marokkói származású fiatalokból álló csoportok felelősek, akik a meneküléshez használt autókról „Audi gang" néven váltak hírhedtté. A Welt szerint egy autóversenyző csapat pontosságával és sebességével hajtják végre az akciókat, mintha egy boxutcában lennének.
A német társadalomban nagyobb jelentősége van a készpénznek, ezért a Hollandiával határos Észak-Rajna-Vesztfáliában lassabb folyamat az automaták leszerelése. Az állam nyomozóirodájának egyik munkatársa, Detlev Bosbach a Deutsche Welle-nek arról beszélt, hogy korábban 11 ezer automata volt, ezt fél év alatt csökkentették 9500-ra. A bűnözők tevékenységét az is segíti, hogy a 16 német állam (szövetségi tartomány) külön rendőrséget tart fenn, és egymással, illetve a holland rendőrséggel is meg kell szervezniük az együttműködést.
Szervezett bűnözői csoportok az utóbbi években Svájcban – főként Bázel környékén – is fosztogatják a bankautomatákat. A svájci rendőrség tavalyelőtt 32, tavaly 44 ilyen esetet tartott számon, legtöbbször ott is robbantással próbálkoztak. Bécsben 24 órán belül két ATM is a levegőbe repült tavaly novemberben, idén februárban pedig a Fertő-tó partján lévő Nezsiderben robbantottak bankot. Szlovákiában ugyan még nem találtak összefüggést a nyugat-európai esetekkel, de Nyitrán egy lakótelep közepén robbantottak fel egy bankautomatát, illetve a közeli Récsényben, Nagymagyaron és Dunaszerdahelyen is próbálkoztak hasonló módszerrel.
Kötél, bomba, markoló
Magyarországon a 2000-es években vette át fokozatosan a bankrablás szerepét az automaták kifosztása: a Nemzeti Nyomozó Iroda akkori bűnügyi főosztályvezetője, Dócs András
leszögelt pénzeszsákokként hivatkozott az ATM-ekre.
Eleinte autóhoz rögzített drótkötelekkel szakították ki a helyükről a készülékeket, 2008 elején, egy váci szupermarketben próbálkoztak először robbantással – sikertelenül. Egy héttel később, Fóton viszont sikerült pénzt szerezni ezzel a módszerrel, a későbbi kísérletek pedig a kistelepüléseket, például Cserkeszőlőt sem kerülték el. A támadók bevásárlóközpontokban és falba épített szerkezeteknél is próbálkoztak, nem csak az intézményektől, lakóépületektől távol eső „szigetgépeknél”.
A magyarországi ATM-támadások hulláma a 2010-es években lecsendesedett. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) 2010-től vezeti a bűncselekmények számának összeírását; abban az évben kilenc esetben próbáltak erőszakos módszerrel elvinni ATM-eket, ebből hat kísérlet volt sikeres. Bankautomata-feltörésből 2012-ben volt a legtöbb a vizsgált időszakban, a tizenhat kísérletből tizenegyszer jártak sikerrel az elkövetők – válaszolták a G7 kérdésére.
A legutóbbi, nagyobb sikerrel járó rablásokat Magyarországon egy moldáv bűnbanda követte el 2019-ben és 2020-ban: Nyírbátorból és Jászberényből összesen 50 millió forintot vittek el, de a marcali kísérletük után elfogta őket a rendőrség. 2023-ra sikerült teljesen visszaszorítani ezeket a bűncselekményeket, de tavaly ismét feltörtek egy ATM-et. Idén az első félévben legalább háromszor próbálkoztak ezzel, és kétszer sikerrel jártak. (A bűnügyi statisztika csak a lezárt eljárások számáról ad tájékoztatást.)
A leglátványosabb módszere annak a magyarokból és koszovói albánokból álló bandának volt, amely Spanyolországban közel 200 bankautomatát fosztott ki a 2000-es években: ők markológéppel tépték ki a falból a szerkezetet. Más magyar elkövetők Triesztben próbálkoztak, illetve egy hajdú-bihari csoport a németországi robbantásokból hozott haza 300 ezer eurót (közel 120 millió forintot). Az elmúlt évek nyugati robbantási hullámában azonban magyarok már nem vettek részt: az ORFK Horvátországban öt, Szlovéniában kilenc esetet regisztrált 2021-ben, illetve Szlovéniában 2023-ban is próbálkozott egy magyar állampolgár.
Benzinkutakon sem féltik a pénzt
A Magyarországon működő bankok elsősorban a Magyar Biztosítók Szövetségének biztonsági előírásai alapján telepítik és üzemeltetik az automatákat. A helyszín kiválasztása mellett arra is ügyelni kell, hogy a készüléket mivel és mihez rögzítik, kibélelik-e, hogy nehezebben legyen mozgatható, és adnak-e hozzáférést a rendőrségnek a kamerához.
A G7 megkérdezte a Magyar Bankszövetséget, hogy milyen kiegészítő biztonsági intézkedéseket alkalmaznak a bankok az új automatáknál a meglévőkön túl. A szervezet szerint ezek szükségessége több, jelenleg még nem teljesen ismert tényezőtől függ. „A végleges döntést ezekről az intézkedésekről a bankautomatát üzemeltető hozza meg, és ők is teszik meg a szükséges lépéseket” – írták. A pénzintézetek egyelőre nem keresték meg őket az új bankautomaták biztonsági kockázatai miatt.
Az MBH Bank több mint ezer készüléket üzemeltet országszerte. A G7-nek azt mondták, hogy az új automaták helyszínének kiválasztásakor az MNB iránymutatását is figyelembe veszik. Május elején stratégiai partnerségi megállapodást kötöttek a Mollal, első körben 55 benzinkútra helyeztek el ATM-et. Kérdeztük őket arról is, hogyan rögzítik a készülékeket, mekkora tömegűek az automatáik, és kibélelik-e azokat, de biztonsági okokra hivatkozva nem válaszoltak.
Az OTP Bank a bankbiztonsági megoldásait üzleti titokként kezeli, de a G7-nek elmondták: egyeztetnek az MNB által számukra kijelölt önkormányzatokkal.
Készpénz, mindig
Az Audi gang egyik fő szempontja a tetthely kiválasztásánál, hogy az a német autópálya-hálózat közelében legyen. A Magyarországon működő bankok azonban hiába gondolnák meg magukat, ha elkezdenék fosztogatni például a benzinkúton lévő automatáikat: az ATM-ek leszerelését 2 és 200 millió forint közötti bírsággal bünteti az MNB. Az erről szóló kormányrendeletet később kiegészítették azzal a kivétellel, ha az automatát egy olyan településre viszik át, ahol még nincs. (A rendelet szövege nem tér ki arra, kötelező-e újratelepíteni a sérült, használhatatlanná vált ATM-eket.)
A bankoknak tehát kevesebb, mint másfél évük maradt arra, hogy a készülékeket megrendeljék, telepítsék és üzembe helyezzék, a lehető legnagyobb körültekintéssel. A OTP és az MBH Bank kapta a feladat oroszlánrészét, tízből hat településen erre a két pénzintézetre bízta a jegybank az ATM-ek telepítését. A bankok cserélhetnek településeket egymással, sőt, át is vállalhatják a feladatot, de legalább 5 évre szóló szerződést kell kötniük. Gondolkodásra nincs sok idő: az 1000 főnél nagyobb településekről július 20-ig, az 500 főnél nagyobb településekről pedig 2026. február 28-ig kellett/kell dönteni.
