Közel 1000 milliárd forint profitot hozott össze a tíz legjövedelmezőbb NER-es építőcég 2010 óta. Ebből majdnem 400 milliárd forint jutott Mészáros Lőrinc cégeinek, amelyek ezt szinte teljes egészében ki is fizették osztalékként. Sokatmondó, hogy míg a legtöbbet kaszáló Duna Aszfalt nyeresége megközelítette a 200 milliárdot, és további négy kormányközeli vállalat szakított 100 milliárdnál is többet, a NER-en kívül nem volt olyan vállalat, amelynek összesített adózott eredménye elérte volna az 50 milliárdot 2010 és 2024 között.
Extraprofit, vagy inkább járadék
Múlt héten bemutattuk, hogyan kebelezte be az építőipart a NER az elmúlt másfél évtizedben. Akkori cikkünkből kiderült, hogy míg a 2010-es évek elején a nyugati multik uralták a hazai építőipart, és szép számmal voltak nem kormányközeli magyar tulajdonú cégek is a legnagyobbak között, addig 2024-ben a top 15 vállalatból már öt volt Mészáros Lőrinc nevén, további öt pedig más NER-es milliárdosok tulajdonában. Csak a legnagyobb NER-cégek közel 8000 milliárd forintnyi árbevételt gyűjtöttek ebben az időszakban, jelentős részben állami megbízásokból.
A kormányközeli építőipari vállalatok azonban nem csak a közbeszerzések behúzásában voltak rendkívül sikeresek ebben az időszakban: a konkurenseknél sokkal több nyereséget is termeltek. Korábban több cikkben is bemutattuk, hogy az ágazati átlagnál jóval magasabb nyereségrátának köszönhetően százmilliárdos nagyságrendű extraprofit maradt ezeknél a cégeknél. Az extraprofit szót a kormányzat használja előszeretettel különadók kivetésénél, itt pontosabb szakkifejezés lenne a járadék, utóbbit ugyanis, az extraprofittal ellentétben, nem piaci előnyből, hanem politikai kapcsolatokból származó többletjövedelemre használják a közgazdászok. Márpedig a NER-es építőiparban elég egyértelműen erről van szó.
Így nem meglepő, hogy ha az elmúlt másfél évtizedben megtermelt profitot nézzük, akkor még nagyobb a NER-es vállalatok előnye, mint az árbevétel-alapú listán. A 15 legnagyobb nyereséget termelő cég rangsorának első nyolc helyén kormányközeli cégek vannak, és a top 15-be még további két NER-es cég fért be.
A rendszer működéséről sokat elárul, hogy bár az egykori Fidesz-pénztárnok, Simicska Lajos és régi barátja, Orbán Viktor már több mint tíz éve összevesztek, Simicska birodalmának zászlóshajója, a Közgép egészen a közelmúltig ott volt az előző 15 év legtöbb nyereséget termelő építőipari cégei között. A 15-ös listáról csak 2024-ben csúszott le, és jelenleg is a tizenhetedik helyen áll. Még akkor is, ha nem vesszük figyelembe azt a profitot, amit Simicska kapitulálása után már nem neki, hanem a vállalatot megszerző, szintén NER-es (mások mellett a külügyminisztert is jachtoztató) Szíjj Lászlónak termelt.
A Közgép eredményét így már nem is számoltuk bele a tíz legtöbb nyereséget összehozó NER-es cég összesített profitjába, amely azonban így is megközelítette az 1000 milliárd forintot 2010 óta. Ebből 400 milliárdot termelt meg a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő négy, listán szereplő vállalat, amelyek nem is tartották meg a pénzt: 384 milliárd forintot kifizettek osztalékként. Szintén sokat elmond a NER különböző korszakairól, hogy ennek közel 99 százalékát Simicska Lajos bukása, azaz 2015 után vehették ki a vállalatokból tulajdonosaik. (Ezt mutatja a fenti grafikonon a számok gyorsuló pörgése is, a lejátszás leállítható és újraindítható a bal alsó sarokban lévő ikonnal, az évek között pedig a csúszkát mozgatva is lehet váltani.)
Mészáros, Szíjj, Tiborcz köre
Az alábbiakban bemutatjuk, hogy miből származik a tíz, listán szereplő NER-es vállalat mesés profitja, és kiket gazdagított ez a pénz.
Duna Aszfalt Zrt. (199,9 milliárd forint profit): a közvélemény számára leginkább talán jachtjairól ismert Szíjj László cége. Simicska Lajos bukása után ez a vállalat lépett a Közgép helyére, és lett a kormány kedvenc autópálya-építője. Olyan projektek fűződnek a nevéhez, mint az M44-es több szakaszának kialakítása vagy a paksi Duna-híd. Több olyan éve is volt a társaságnak, amikor 20 milliárd forintot meghaladó adózott nyereséget ért el.
Market Építő Zrt. (168,7 milliárd forint profit): Orbán Viktor kötélbarátja, Garancsi István többségi tulajdonában álló magasépítő cég. Jelentős állami megbízásokat kapott 2010 óta: ők építették a Fradi stadionját, illetve az út túloldalán felhúzott MVM Dome-ot is. Piaci vélemények szerint a Market az a kormányközeli építőipari cég, amelynél a kellő szakértelem is megvan, így a vállalat az állami megbízások mellett piaci megrendelésekkel is rendelkezik. A vállalat projektje volt egyebek mellett a Mol és a Telekom székháza is.
V-Híd Zrt. (149,2 milliárd forint profit): Mészáros Lőrinc cége, amely úgy lett harmadik a nyereségrangsorban, hogy alig több, mint 10 éve alapították, azaz öt évvel kevesebb ideje volt a profitgyűjtésre, mint a listán szereplő többi cégnek. A sikerhez nagyban hozzájárult a 2023-ban elért 51 milliárdos adózott nyereség, aminél magasabb profitot még soha egyetlen társaság sem mutatott ki a hazai építőiparban. A vállalat teljesen állami és uniós megrendelésekből él. Ezek közül is kiemelkedik a Déli Körvasút megépítése, amelyet 338 milliárd forintos ajánlattal nyert el. Más kérdés, hogy konkrét építési munkából nem sokat végezhet a vállalat, mivel 2024-ig egyetlen fizikai alkalmazottja sem volt. Tavaly is csak nagyjából két hónapig alkalmaztak egy munkást, legalábbis erre lehet következtetni a 0,15 fős átlaglétszámból. Mindez azt jelenti, hogy a munkák nagy részét alvállalkozóknak adják tovább, de mostanában állítólag ezek kifizetésével is akad gond.
Mészáros és Mészáros Zrt. (134,5 milliárd forint profit): Mészáros Lőrinc birodalmának alapja, az első igazán jövedelmező cége, amelynek 51 százalékát bevitte tőzsdei vállalatába. A társaság felemelkedése talán a magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája, történetét korábban egy kétrészes sorozatban dolgoztuk fel. A vállalat főleg mélyépítéssel foglalkozik, tízmilliárdokért kapott csatornázási megbízásokat, de olyan állami projekteken is dolgozott, mint például a mezőhegyesi ménesbirtok tervezése és kivitelezése. Ez volt az egyik olyan cég, amelyről a Direkt 36 megírta, hogy az állami megbízásaiért kapott közpénzből jutott Orbán Viktor édesapja, idősebb Orbán Győző bányacégének is.
West Hungária Bau Kft. (110,4 milliárd forint profit): a sportberuházások egyik nagy nyertese. Ott voltak az MTK és a Honvéd stadionjainak felhúzásánál és a Puskás Aréna építésénél, ők nyerték a szegedi kézilabdacsarnok tervezésére és kivitelezésére kiírt közbeszerzést, és dolgoztak a Hungaroring megújulásán is. A vállalat többségi tulajdonosa Paár Attila, akinek neve a Borkai-botrányban is előkerült, és az ő egyik cége fizetett közel 3 milliárd forintot a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a közbeszerzéseken felhizlalt botrányos közvilágítási vállalatáért, az Eliosért.
Záév Zrt. (78,3 milliárd forint profit): a lassan 30 éves vállalat már 2010-ben is a hazai építőipar fontos szereplője volt, a profittermelés azonban csak azt követően indult be igazán, hogy a cég 2019 elején Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. A Záév 2010 és 2017 között 5,4 milliárd forint adózott nyereséget hozott össze, 2018*
Soltút Kft. (70,4 milliárd forint profit): a NER-es építőipar egyik legérdekesebb cége, amelynek történetét külön cikkben mutattuk be. A vállalat korábban is fontos útépítő volt, de a 2010-es évek közepén-végén az addig közepes méretű vállalathoz elkezdtek dőlni az állami megrendelések, amelyekből mesés nyereséget termelt. Az így keletkező több tízmilliárd forintos vagyon azonban nem egyszerűen a vállalat eredeti tulajdonosát gazdagította, hanem kifejezetten furcsa utat járt be. Jutott belőle a NER jachtoztatására, és a pénz jelentős része végül a már emlegetett Szíjj László közelébe került.
Bayer Construct Zrt. (67,3 milliárd forint profit): a Tiborcz István üzleti körével bizniszelő Balázs Attila cégcsoportjának központi vállalata. A társaság már 2010 környékén is milliárdos forgalmat bonyolított le, és éves szinten néhány tízmilliós nyereséget is összehozott, igazán szárnyalni azonban csak 2016-tól kezdett. Bevételét nyolc év alatt közel ötvenszeresére növelte, és nem maradt el ettől sokkal a nyereség gyarapodása sem. A növekedésben elég erős szerepe volt az állami hátszélnek: a cégcsoport, amely korábban elsősorban a piacról élt, az elmúlt években több százmilliárd forint értékben kötött megállapodásokat, illetve kapott megrendeléseket az államtól. Tőlük vásárolta meg például 244 milliárd forintért a fővárosi Bosnyák tér mögött épülő Zugló-Városközpont irodaházait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő.
R-Kord Kft. (43,2 milliárd forint profit): Mészáros Lőrinc egyik legrégebbi, főleg vasútépítéssel foglalkozó vállalata. Volt olyan időszak, amikor 124 milliárdos állami rendelésállománnyal büszkélkedett a cég, és nehéz lett volna elkerülni annak, aki vonatra szállt, annyira sok részén dolgozott az országnak. Az egykori gázszerelő a Mészáros és Mészáros Zrt.-hez hasonlóan ennek a cégnek a felét is bevitte tőzsdei vállalatába. Az elmúlt években azonban az R-Kord már nem termelte olyan ütemben a pénzt, mint korábban, a vasútépítési szegmensben a Mészáros-cégek közül nagyobb szerep jutott a V-Hídnak.
Magyar Építő Zrt. (43,2 milliárd forint profit): a vállalat, amely egy eldugott táblázatban maga ismerte el, hogy évekig kizárólag állami megbízásokból élt, és ebből ért el milliárdos profitot. A társaság fő tulajdonosai kormányközeli vállalkozók. Más cégeken keresztül részvényes a már emlegetett Paár Attila, illetve az a Szeivolt család, amelynek tagjai részt vettek Orbán Viktor lányának esküvőjén is. A társaság gyakran dolgozott együtt az elmúlt években a Mészáros-féle Záévval. Közösen építették a Néprajzi Múzeumot, a Puskás Arénát és az atlétikai stadiont is. A Magyar Zene Házának kivitelezését és a Nyugati pályaudvar tetőfelújítását azonban egyedül végezte a Magyar Építő.
Kínai, francia, török, osztrák és félig magyar
A többé-kevésbé NER-en kívüli világot öt cég képviseli a top 15-ben, de – már csak az iparág jellegéből fakadóan – ezek többségének is van kapcsolódása a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez. Gyakran előfordul, hogy egy-egy állami megrendelésen a fenti vállalatok valamelyikével vagy más, egyértelműen kormányközeli céggel dolgoznak együtt, esetleg alvállalkozóként vesznek részt olyan projektekben, ahol egy NER-cég már lehúzta a sápot.
- China Tiejiuju Kft. (46,6 milliárd forint profit): a kínai hátterű vállalat úgy került fel a listára, hogy 2017-ben alapították, érdemi tevékenységet pedig csak 2020 óta végez. Mészáros Lőrinc – egy a listán nem szereplő érdekeltségével – és egy másik kínai céggel ők építik a Budapest-Belgrád vasút magyarországi szakaszának jelentős részét.
- Metal Hungária Zrt. (46 milliárd forint profit): az 50 százalékban a főleg pezsgőiről ismert Kreinbacher József, fele részben pedig egy osztrák család tulajdonában lévő cég leginkább a könnyűszerkezetes csarnokok építésében jár élen: építettek ilyen áruházakat az Intersparnak, az Auchannak, az Ikeának és a Metrónak is.
- Colas Hungária Zrt. (44,4 milliárd forint profit): a francia Colas-csoport magyarországi érdekeltségeit összefogó vállalat. A magyarországi Colas-cégek jelentős részben állami megbízásokból élnek: út-, csatorna, híd- vagy éppen stadionépítésből és karbantartásból származik a bevétel jelentős része.
- Synergy Construction Kft. (44,4 milliárd forint profit): a török hátterű vállalat szintén fiatal cég, alig hat éve alapították, de már rengeteg – elsősorban piaci – gigaprojektet nyert el. Ők építették a Nestlé büki üzemét, és ez a cég dolgozik a debreceni BMW és a szintén debreceni CATL gyárakon is. Emellett van lakóingatlan és logisztikai projektjük is.
- Strabag Általános Építő Kft. (40,9 milliárd forint profit): az egykor Magyar Aszfalt néven futó vállalat jó ideje az osztrák Strabag-csoport egyik meghatározó magyarországi cége. Jelentős részben közbeszerzésekből él. A csoport cégei gyakran dolgoznak együtt NER-cégekkel vagy azok alvállalkozójaként.
Ez az öt cég együttesen azonban – a közös munkák ellenére – negyedannyi profitot sem termelt, mint a tíz, korábban bemutatott kormányközeli társaság. Ennek a hatalmas különbségnek pedig nem az az oka, hogy a legnagyobb NER-es vállalatok mindent letaroltak, és az első 15 helyezett után sorjáznak a multik és nem kormányközeli magyar vállalatok. A 15. és a 20. hely között a már említett Közgép mellett további három kormányközeli vállalat van még, köztük az MNB-botrányban kulcsszerepet játszó, hat év alatt közel 30 milliárd forintnyi profitot termelő Raw Development Kft. A magyarázat az, hogy a teljes hazai építőipar elsősorban egy nagyon jól körülhatárolható üzleti kört gazdagított, méghozzá forintban 1000 milliárdos nagyságrendű összeggel.
