A leépülő állami szolgáltatások legújabb példája lehet a Magyar Posta

Augusztus 21-én, csütörtökön több levelet is kézbesített a Magyar Posta az Akáció Alapítvány által támogatott, rászoruló gyerekeknek szervezett szálkai táborba. Szokás szerint a szülők írtak a gyerekeknek hagyományos leveleket, mert a táborban szándékosan nincs mobil- és internethasználat. A levelek között több olyan is volt, amelyet előző szombaton adtak fel, de akadt olyan is, amelyet épp egy héttel korábban, csütörtökön.

Mindegyik levél elsőbbségi feladású volt, amelyekre az állami postavállalat jelenleg azt a vállalást teszi, hogy legalább 85 százalékuk két, 97 százalékuk pedig legfeljebb három munkanapon belül megérkezik a címzetthez.

A gyerektábor példája természetesen nem reprezentatív, de az évek óta ott dolgozók nem nagyon hiszik, hogy kivételes esetek torlódásának lennének áldozatai. Elég sok levelet kezelnek, és egyértelműen az a benyomásuk, hogy a postai szolgáltatás színvonala az utóbbi két évben drámai mértékben romlott.

Régebben elvétve fordult csak elő, hogy egy elsőbbségi levél egy-két napnál többet utazott. Úgy érzékeljük, hogy az elmúlt két évben sokat romlott a helyzet. Nehéz egy kisgyereknek megmagyarázni, hogy a szülei naponta gondolnak rá, írnak neki, mégsem kap levelet már egy hete – mondta Révész Gábor, a táborban dolgozó önkéntes támogató.

Mivel a Magyar Posta cikkünk írásáig nem válaszolt a kézbesítési vállalások betartására vonatkozó kérdéseinkre, ezek híján az Eurostat adatait néztük meg, amelyek azonban jelenleg még csak 2023-ig elérhetők, amikor még a táborban sem érezték a problémát.

Első ránézésre egyébként 2023-ban abból a szempontból valóban nem volt drámai a helyzet, hogy voltak a magyarnál jóval rosszabbul teljesítő európai postavállalatok is. Figyelemre méltó lehet azonban, hogy 2023-ban a Magyar Posta az elsőbbségi belföldi levelek 90,7 százalékát juttatta másnap célba, de az arány 2012-ben még 93 százalék volt, vagyis a hosszabb távú trend romló. Ezen belül ráadásul van egy mélypont is, 2019-ben 88,5 százalék volt az arány.

Már nincs másnapi vállalás

Csakhogy van egy ennél jóval fontosabbnak tűnő, a kézbesítés minőségére utaló változás is: maguknak a vállalásoknak a lazítása.

A 2019-es mélypont évében a Magyar Posta még azt vállalta, hogy a belföldi elsőbbségi levelek 90 százalékát a feladás utáni napon, és legalább 97 százalékát a feladás utáni harmadik napon kézbesíti. Az utóbbi azóta is változatlan, de 2021-ben a másnapi kézbesítés arányát 90-ről 85 százalékra mérsékelték, és ennél jóval durvább, hogy 2023-ban még ezt a csökkentett 85 százalékot is kitolták egy nappal.

Az elsőbbségi levelek másnapi kézbesítésére tehát már majdnem két éve semmilyen vállalása nincs az állami postának, akárhogy él is ez a köztudatban.

Az pedig érdekes statisztikai módszertani kérdés, hogy a 2012-ben mért 93 százalékos kézbesítési arány összehasonlítható lesz-e majd a 2023-as változások utáni, azaz 2024-től publikált értékekkel, hiszen ekkortól már jóval lazább határidőknek kell csak megfelelni, azaz elvileg még egy jobb mutatószám is jelezhet romló minőséget. (Ha a cég válaszol erre a kérdésünkre, cikkünket frissítjük.)

A vállalat egyébként jogilag úgynevezett egyetemes szolgáltató, ami köznapi fogalmakkal azt takarja, hogy egy olyan közszolgáltatást végez, amelyet akkor is el kell látnia, ha az önmagában piaci alapon nem lenne nyereséges. Ez részben válasz arra a felvetésre, hogy az email és a mobilchat korában miért várhatjuk el, hogy a hagyományos levelekkel bajlódjon a posta. Azért, mert jogilag egy olyan állami szolgáltatás, amelynek veszteségét végső soron közpénzből kompenzálják.

Még akkor is így van ez, ha jogilag lehetőség van a veszteség keresztfinanszírozására is, vagyis arra, hogy más, nyereséges tevékenységek profitjából ellentételezzék azt. Állami vállalatról lévén szó azonban az is mindannyiunk vesztesége, ha a cég máshol elért nyereségét az állami tulajdonos nem tudja realizálni. De az állami kompenzáció nem csak elméleti lehetőség, az „egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhének megtérítése” soron az idei költségvetésben 5,2 milliárd forint szerepel, a 2026-osban pedig már 6 milliárd.

Infláció feletti áremelés

Közben a levélfeladás díjai jelentősen nőttek az elmúlt 20 évben. A 2006 februárjától érvényes díjszabás szerint egy 30 grammnál nem nehezebb levél elsőbbségi feladása 90 forintba, a 30–50 gramm közöttiek feladása pedig 120 forintba került – és ezeket a vállalás szerint még 90 százalékban másnap kézbesítették is. Ezzel szemben ma már nincs is 30 gramm alatti, azaz olcsóbb kategória, a legfeljebb 50 grammos leveleket pedig 390 forintért viszik ki, de már csak 85 százalékos holnaputáni vállalásra.

A 2006-os 120 forint ma az azóta mért átlagos inflációval számolva 301 forintnak felel meg, ehhez képest a jelenlegi 390 forintos feladási díj közel 30 százalékos pluszbevétel. Ha pedig a 30 gramm alatti leveleket hasonlítjuk össze, akkor a 2006-os 90 forint helyett 225 forintért kellene most elvinni ezeket a küldeményeket, ehhez képest 73 százalék az infláció feletti áremelés.

Az elsőbbségi levél mint szolgáltatás tehát 20 év alatt jóval drágábbá vált, miközben a minőségi követelmények sokat lazultak, de az esetleges veszteségeket az állam továbbra is kompenzálni köteles.