Százezer forintos tartozás miatt eltiltották az ezermilliárdokat kamuzó cégek tulajdonosát

Eltiltotta a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága T. János Györgyöt, akinek a vállalatainál több ezer milliárd forintos vagyont jegyzett be korábban a bíróság.

• Ez azt jelenti, hogy*
  amennyiben a döntés jogerőre emelkedik
  a férfi a következő egy évben nem lehet gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosa, illetve vezető tisztségviselője, cégvezetője és felügyelőbizottsági tagja sem.

Előzmények: 2024 nyarán írtunk arról a két rejtélyes vállalatról, amelyekbe papíron több ezer milliárd forintos vagyont pakolt a tulajdonosuk. A beszámolók szerint a cégek a teljes vagyont brazil államkötvényekben tartották.

• Az egyik ilyen kötvényt és dokumentációját megszereztük, és kikértük róla a brazil államkincstár véleményét, amely kétség nélkül állította, hogy az iratok hamisak. Korábbi brazil bűnügyek alapján azt is kiderítettük, hogy az értékpapírt egy brazil bűnbanda gyárthatta.
• A cégek ellen törvényességi felügyeleti eljárás indult, majd a bíróság el is tiltotta a két vállalatot a működéstől, és elrendelte azok kényszertörlését.

Számokban: a két említett vállalat – bíróságon is bejegyzett – együttes vagyona 2023 végén közel 13 500 milliárd forint volt. Ez az éves hazai GDP nagyjából ötöde, a Mol akkori piaci értékének hétszerese volt.

• A cégek tulajdonosa ezzel messze a leggazdagabb magyar lehetett volna, tizenötször nagyobb vagyonnal, mint ami felett első cikkünk írásakor Mészáros Lőrinc rendelkezett, és több pénzzel, mint amennyi a 100 leggazdagabb magyarnak összesen volt. Sőt, még a globális ranglistán is a 36. hely jutott volna neki.

Alulnézet: a mostani fejlemények azért érdekesek, mert T. János Györgyöt nem az ezermilliárdos cégek, hanem egy másik vállalata miatt tiltották el a cégvezetéstől, illetve attól, hogy magyarországi vállalatot tulajdonoljon.

• A brazil kötvényes cégek körüli ügy kirobbanása után a vállalkozó egy máltai cégének hazai fióktelepénél hasonló eljárás indult, mint amilyen az ezermilliárdos vagyont kamuzó vállalatoknál.
• Az adóhatóság az eljárás során jelezte, hogy 100 ezer forintos követelést tart nyilván a társasággal szemben. A bíróság felszólította a tulajdonost, hogy nyilatkozzon az ügyben, ám T. János György ezt nem tette meg. Végül ez vezetett az eltiltáshoz.
• A cégbíróság ezután megkereste az összes olyan társaságot, amelyeknél T. János György vezető tisztségviselőként, cégvezetőként vagy felügyelőbizottsági tagként van feltüntetve, és automatikusan törölte a nevét ezekből a pozíciókból*
  Egészen pontosan a fővárosi törvényszék felkérte az adott cégek „cégjegyzékét vezető cégbíróságokat az eltiltott személy mint vezető tisztségviselő, cégvezető vagy felügyelőbizottsági tag automatikus végzéssel történő törlésére”.
  .

Tágabb kontextus: a két brazil kötvényes cég története így lassan lezárul, az alapprobléma azonban ezzel még nem feltétlenül szűnik meg.

• Ahogy korábban bemutattuk: egy egész iparág épült ki dél-amerikai állampapírok hamisítására, és Magyarországon is tucatjával próbálnak ilyeneket hasznosítani.