Az MI-re hivatkozva rúgnak ki embereket, mennyire vannak veszélyben a magyar dolgozók?
Az elmúlt hónapok hírei alapján úgy tűnhet, hogy a 2022-ben berobbant generatív mesterséges intelligencia (MI) fejlődése már olyan szintre jutott, ami egyes iparágak munkaerőpiacát is alapjaiban forgatja fel.
- A Microsoft májusban és júniusban több körben is több ezer főt érintő elbocsátásokat jelentett be, részben arra hivatkozva, hogy a költségcsökkentésre az MI-vel összefüggő beruházások megvalósítása miatt van szükség.
- Júniusban a világ első számú nyilvános felhőszolgáltatójánál, az Amazon Web Servicesnél jelentették be több száz munkahely megszűnését pár hónappal azután, hogy a cég vezérigazgatója arról írt levelet a munkavállalóknak, hogy a generatív MI a következő időszakban csökkentheti a cég munkaerőigényét.
- A Fiverr nevű izraeli online kereskedelmi platformnál hétfőn jelentették be, hogy az állomány 30 százalékát elküldik, miközben többet költenek MI-re, és jobban integrálják azt a cég működésébe.
- Hasonló leépítés itthon is volt: a Gattyán György érdekeltségébe tartozó Docler-Byborg cégcsoportnál augusztus elején jelentették be, hogy 200 embert elküldenek, a jövőben pedig a folyamatok automatizálására és az MI használatára fókuszálnak.
Az MI-t fejlesztő cégek vezetői mindeközben apokaliptikus jóslatokkal állnak elő. Dario Amodei, a világ egyik legjelentősebb MI-cégének (Anthropic) vezérigazgatója egy májusi interjúban például arról beszélt, hogy az MI a következő öt évben megszüntetheti az összes fehérgalléros junior állás felét, és 10-20 százalékra nőhet miatta a munkanélküliség az Egyesült Államokban.
Hasznos, de óvatosan állnak hozzá
Mindezek alapján úgy tűnhet, hogy az MI már tömegesen szünteti meg a munkahelyeket az IT-szektorban. Amikor viszont ezekről a folyamatokról magyar IT-szakembereket kérdeztünk, egyáltalán nem tűnt úgy, hogy ez lenne a helyzet. „Van MI-asszisztens előfizetése a cégnek, és ez beépül a platformokba, amin programozunk. Példákat, javaslatokat ad, tudja értelmezni a kódot, és egyszerűbb, repetitív feladatokat is egész jól meg tud csinálni. A tudása megközelíti egy juniorét, mégis olyan hibákat ejt, amiket egy junior nem követne el. Például hallucinál, és emiatt hazudik. És bár az elmúlt egy évben sokat fejlődött a technológia, de így is jobban szeretek egy juniorral együtt dolgozni, mint egy MI-vel, mert egy junior képes önállóan döntéseket hozni” – mondta egy multinacionális cég hazai leányvállalatánál dolgozó szenior szoftvermérnök. Az ő részlegén egy ideje létszámstop van ugyan, de a céghez továbbra is vesznek fel új dolgozókat, és a gyakornoki program is fut.
Hasonlóan látta ezt egy multinacionális techcég magyar leányvállalatánál dolgozó, felhőtechnológiákkal foglalkozó szenior IT-szakember. „Napi szinten használom, felgyorsítja a munkát, de nem hozok döntéseket a válaszai alapján, mert hallucinál, és hajlamos egyetérteni a felhasználóval. Ezért aztán meg kell tanulni jól kérdezni, tudni kell, hogy mire használható jól, és képesnek kell lenni megítélni a válaszok minőségét, ami talán a legnagyobb kihívás lehet a juniorok számára” – mondta. Ő közvetlenül nem dolgozik ugyan együtt juniorokkal, de megemlítette, hogy a munkahelye pályakezdőknek szóló programjában jelenleg is vannak nyitott pozíciók, és ezek között olyan is van, ami kifejezetten generatív MI-vel kapcsolatos.
A Bosch Budapest Innovációs Kampuszán jelentős számban dolgoznak informatikusok, és az elmúlt években kifejezetten sok junior kollégát vettek fel, de új munkatársakat mérnöki, fejlesztési területen nem vesznek fel már egy ideje. „Ennek viszont nem a mesterséges intelligencia, hanem inkább a gazdasági helyzet és ezen belül is a német járműipar nehéz helyzete az oka” – mondta Pőcze Bence. Az Innovációs Kampusz Dolgozóinak Szakszervezeti (IKSZ) elnöke arról számolt be, hogy a cégnél dolgozó szoftverfejlesztők munkájába egyre inkább beépül a generatív MI használata, és ez sok rutinfeladatot gyorsít fel, de teljes pozíciókat nem vált fel. „Mindez igaz a junior pozíciókra is” – mondta.
Vinkó Bence, a New York-i tőzsdén jegyzett, részben magyar hátterű szoftverfejlesztő cég, az EPAM Systems ügyvezetője kérdésünkre azt mondta, bár sokkal óvatosabb most a cég a toborzással, mint évekkel ezelőtt, és hónapokkal korábban a vállalat is csökkentette a nyitott pozíciók számát, de például a pályakezdők számára kialakított EPAM Campus programon keresztül idén több junior pozíciót töltöttek be, mint tavaly. A magyar EPAM-nál egyébként nemcsak több juniort vettek fel, de összességében is nőtt a dolgozók száma, tavaly őszhöz képest idén júniusig csaknem 150 fővel.
Nem csak az MI hat az IT-s munkaerőpiacra
A teljes hazai munkaerőpiacot nézve ugyanakkor az EPAM példája inkább kivételesnek számít, és habár itthon eddig a cégek többségénél nem érezhető az MI-felfordulás, mégis vannak arra utaló jelek, hogy mostanában voltak jelentősebb változások, és hogy az MI-nek is köze lehet az IT-munkaerőpiacon tapasztalható lassuláshoz. A munkaerő-toborzással foglalkozó Hays Hungary kérdésünkre azt írta, az elmúlt időszakban jellemzőek voltak a létszámstopok, amik miatt kissé visszaesett a junior szoftverfejlesztő pozíciókra a kereslet, és junior üzemeltetők (például DevOps) esetében is érezhető megtorpanás. Az IT-munkaerőpiacra szintén jól rálátó No Fluff Jobsnál azt tapasztalják, hogy a junior állások száma itthon évek óta jóval alacsonyabb, mint a medior vagy szenior kategóriákban, és ez a tendencia az elmúlt években sem változott meg. Mindkét cégnél megerősítették, hogy a szenior IT-szakemberekkel szemben bizonyos pozícióknál egyre gyakoribb elvárás az MI-eszközök ismerete.
Felülnézetből is látszik tehát, hogy az MI formálja a hazai IT-munkaerőpiacot, ugyanakkor nem ez az egyetlen tényező, aminek fontos szerepe van mostanában.
Emiatt pedig azt is nehéz megítélni, hogy az általános lassulás és az MI megjelenése milyen mértékben felelős a junior pozíciók csökkenéséért.
Az IT-szolgáltatások iránt a járvány alatt megugrott a kereslet, és ezek az évek az iparágban globális fellendülést hoztak. Ebben az időszakban a cégek is lazábban álltak a toborzáshoz. Az elmúlt pár évben ugyanakkor a globálisan is szigorúbb pénzpiaci feltételek és a rosszabb gazdasági kilátások nehezebb üzleti környezetet teremtettek. Emiatt itthon is óvatosabbak lettek a toborzással a cégek. Az elmúlt két-három évben kevesebb új hirdetés jelenik meg, hosszabb a kiválasztási folyamat, és több pályázó jelentkezik egy pozícióra. A Központi Statisztikai Hivatal ugyan nem tartja számon külön az IT-szektorban dolgozók számát, de az ehhez legközelebb lévő információ-kommunikáció ágazatban a 2020-ban kezdődő felfutás és az utóbbi időszakra jellemző csökkenés is megfigyelhető.
Kérdésünkre mindkét fejvadász cégnél megerősítették, hogy a munkaerőpiaci lassuláshoz az MI és a rosszabb üzleti kilátások is hozzájárulhatnak. A No Fluff Jobs szerint emiatt a cégek visszafogják a felvételt, sokszor különösen az utánpótlás szintjén. „Óvatosak, kivárnak. Általánosságban most nagyobb hangsúly van a megtartáson, mint az új tehetségek toborzásán. Az MI inkább átrendező erő, nem pedig fékező tényező” – írták. „A mostani lassulás a szektorban elsősorban inkább annak köszönhető, hogy a cégek globálisan óvatosabbá váltak, miközben még próbálják értelmezni, pontosan milyen szerepet szánnak az MI-nek a működésükben” – írta ugyanerre a kérdésünkre a Hays Hungary.
A fent leírt trend az EPAM és a Bosch hazai létszámának alakulásában is megfigyelhető. Az EPAM más IT-cégekhez képest konzervatívabban viszonyul a toborzásokhoz és elbocsátásokhoz, mivel nem saját terméket fejleszt, hanem az ügyfelek megrendeléseit kell rugalmasan kiszolgálnia. Ennek ellenére az EPAM Systemsnek 2022 végén itthon még csaknem 2400 dolgozója volt, tavaly szeptemberben viszont már csak valamivel több mint 1900. A Robert Bosch Kft. dolgozóinak száma jelentősen nőtt 2020 és 2024 között, amikor körülbelül 3700-ról csaknem 5200 főre bővült az állomány. A növekedés viszont megállt, és 2024 eleje óta körülbelül 100 fővel csökkent is a dolgozók száma.
Máshol sem fekete-fehér
Bármekkora legyen is a tényleges munkaerőpiaci hatása, a generatív MI használata az elmúlt pár évben széles körben terjedt a világban, amiből arra lehet következtetni, hogy az MI továbbra is a munkaerőpiacot meghatározó tényező marad. Az amerikai jegybank 16 – főleg amerikai, de például a szlovák jegybank felmérését is összegző – gyűjtése alapján idén februárig a felmérésekben részt vevő vállalatok 5-40, és a munkavállalók 20-40 százaléka használt mesterséges intelligenciát, de ezen belül egyes iparágakban, például az IT-ban ez az arány jóval magasabb volt. A terjedést más források is megerősítik, bár arra utaló jelek is vannak, hogy ez nem feltétlenül marad olyan egyenletes, mint amilyen idáig volt.
Az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala kéthetente felmérést végez 1,2 millió vállalat körében, és a cégeket arról is rendszeresen megkérdezik, hogy az elmúlt két hétben használtak-e MI-alapú eszközöket*
Koren Miklós, a CEU közgazdászprofesszora szerint a mesterséges intelligencia hosszabb távon is meghatározó technológiává válhat, de könnyen lehet, hogy ez a folyamat nem lesz mentes a kilengésektől. „Még nem világos, hogy mi lesz az az üzleti felhasználás, ami fenntartható és megéri a cégeknek. Részben mert vannak technológiai kockázatok, például hogy a generatív MI hibázhat, és így felmerül a kérdés, hogy bizonyos feladatokat át lehet-e adni neki, mindezt pedig a szabályozásnak is le kell követnie. A másik pedig inkább üzleti kockázat, hiszen most még annak ellenére, hogy öntik a technológiába a pénzt a befektetők, minden jelentősebb MI-vállalat veszteséges. Az üzleti felhasználóknak ez azért fontos, mert ha beépítik az MI-t a működésükbe, akkor biztosnak kell lenniük benne, hogy a szolgáltatás hosszabb távon is elérhető marad” – mondta, megjegyezve, hogy utóbbi kockázatot a nyílt forráskódú MI-szolgáltatások elérhetősége csökkenti.
Hogy a mesterséges intelligencia valóban nagyobb számban szüntetné-e meg a pályakezdők számára szóba jövő pozíciókat a gazdaságban, nemcsak a nekünk nyilatkozó cégek és IT-szakemberek tapasztalatai, hanem az ezzel foglalkozó nemzetközi kutatások alapján is egyelőre inkább nyitott kérdés. Az egyik mostanában legtöbbet hivatkozott – tudományos folyóiratban egyelőre nem publikált és szakmai bírálaton át nem esett – kutatást a Stanford Egyetem kutatói tették közzé augusztus végén, és ez elég erősnek tűnő bizonyítékokat mutat be arra vonatkozóan, hogy az MI-nek köze lehet a junior pozíciók csökkenéséhez.
A kutatók által gyűjtött adatok szerint az MI hatása által leginkább érintett foglalkozások – például a szoftverfejlesztők vagy az ügyfélszolgálati pozíciók – esetében a fiatalabb foglalkoztatottak száma jelentősen csökkenni kezdett 2022 utolsó hónapjait követően, ami pont egybeesik a ChatGPT bemutatásával. A probléma ezzel az lehet, hogy a kutatás nem tudja kiszűrni annak a hatását, hogy ezekben az években az IT-ban az üzleti kilátások is romlottak, és az is egy lehetséges magyarázat, hogy emiatt főleg a fiatalabb munkavállalók jártak rosszul.
„A trend megtörése mindenesetre érdekes tény, bár egyelőre nehéz megmondani, hogy mennyire az MI és mennyire más tényezők okozták”
– mondta erről Koren. A CEU professzora a témában készülő saját, még nem publikált kutatása kapcsán azt is megjegyezte, hogy a junior pozíciók számának alakulását azért is lesz majd érdemes figyelni, mert ha az MI valóban jelentősen csökkenti a junior pozíciók számát, akkor akár állami beavatkozás szükségessége is felmerülhet. Az üzleti döntéshozók vállalati szinten ugyanis racionálisan dönthetnek úgy, hogy juniorok helyett MI-re bízzák a munkát, de ezzel hosszú távon iparági szinten utánpótláshiány alakulhat ki, ami pedig nemzetgazdasági szintű károkat is okozhat.
Mi várható?
Ilyesmire viszont nem minden G7-nek nyilatkozó IT-szakember számít. Arra viszont annál inkább, hogy változnak az iparági elvárások. „Az ügyfelek elvárásai nem a juniorok számára, hanem a tudásszintjükre vonatkozóan változtak. Az MI alkalmas a rutinfeladatok elvégzésére, de ehhez a feladatok nagyon pontos meghatározására van szükség, ami a juniorok részéről is komplexebb tudást és gondolkodást igényel” – mondott erre egy példát Vinkó Bence, az EPAM ügyvezetője.
Szabó Bence, az IKSZ elnökségi tagja szerint azért sem egyértelmű, hogy mennyivel kevesebb junior fejlesztőre van szükség az MI miatt, mert az MI azt is átalakítja, hogy milyen feladatokat lehet rábízni egy junior fejlesztőre.
„Korábban a juniorokra olyan feladatokat bíztak, amik a tapasztaltabb fejlesztők idejét csak vitték, és szakmailag nem jelentettek számukra kihívást. A dokumentációírás vagy például a tesztelés olyan feladatok, amikkel a juniorok hónapokat is el tudtak tölteni, de sokat is tudtak belőlük tanulni. Ezek a juniorok most fogják az egyik generatív MI-eszközt, és két nap alatt megcsinálják a feladatot, de akár új programnyelveket is sokkal gyorsabban megtanulnak. Ebből következhet az is, hogy tízből kilenc juniort ki kell rúgni, mert egy is el tudja végezni a szükséges feladatokat, de az is, hogy tíz junior tízszer annyi munkát tud elvégezni, mint eddig” – mondta.
Itt a nagy kérdés az lesz, hogy a pályakezdők tudnak-e olyan gyorsan alkalmazkodni, ahogy a velük szemben támasztott igények változnak.
Mindenesetre külföldi piacokon már az a trend is jól dokumentált, hogy az egyetemekről kikerülők könnyebben tudnak techcégeknél elhelyezkedni, ha jobban értenek az MI-hez.
Vinkó Bence szerint még nem teljesen egyértelmű, hogy mennyire megalapozott az MI körüli felhajtás, de szerinte nem zárható ki, hogy még nagyobb változások előtt állunk. „Még az elején vagyunk a fejlődésének, és egyelőre nem látjuk, hogy milyen ugrások jöhetnek” – mondta. Szerinte a hazai piacon annak is fontos szerepe lehet, hogy az ázsiaihoz és amerikaihoz képest szigorúbb európai szabályozás (IT-security, GDPR) korlátozhatja, hogy az MI adott esetben milyen gyorsan és milyen széles körben lehet hatással a munkahelyekre. A Haysnél pedig úgy látják, hogy a régióban nagyobb az óvatosság, és kisebb az MI-re fordított büdzsé is, de arra lehet számítani, hogy a közeljövőben nagy változást hoz az MI-segédek és -agentek terjedése. „Ez már önmagában új szerepköröket hoz majd létre, sőt átalakítja a meglévők elvárásait is, így a folyamatos tanulás és alkalmazkodás kulcsfontosságú lesz a szakemberek számára” – írták erről.
Összegezve tehát az látszik, hogy habár sok IT-cég jelentett be mostanában az MI-re hivatkozva leépítéseket, valójában könnyen lehet, hogy ezekre a leépítésekre egyszerűen csak a nehezedő gazdasági helyzet miatt volt szükség. Itt az is fontos szempont lehet, hogy az MI annyira felkapott lett mostanában, hogy valójában a cégeknek PR-szempontból még jól is jöhet, ha ezzel magyarázzák a rossz híreket. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor vannak arra utaló jelek is, hogy az MI miatt valóban csökkenhet a cégek munkaerőigénye. Az előttünk lévő időszak azért is lesz izgalmas, mert egyre többet tudhatunk majd meg arról, hogy a fenti tényezők közül melyek a fontosabbak.
