Magyar Péter és Kármán András, a Tisza Párt elnöke és adó- és költségvetési politikai szakértője kedden sajtótájékoztatón ismertették, hogy a párt milyen nyugdíjasokat érintő intézkedéseket tervez megvalósítani, ha megnyeri a 2026-os választásokat. A főbb ígéretek:
- Sávos extra emelés: a 120–140 ezer forint közti nyugdíjakat sávosan növekvő mértékben emelnék (120–125 ezer forint között plusz 12, 125–130 ezer között 10, 130–135 ezer között 8, 135–140 ezer között pedig 6 ezer forinttal emelnének).
- Minimálnyugdíj emelése: 120 ezer forintos minimálnyugdíjat vezetnének be azoknak, akik legalább 20 év munkaviszonnyal rendelkeznek. Ez 280 ezer főt érintene, köztük 160 ezer öregségi nyugdíjast és 120 ezer rokkantnyugdíjast.
- Nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése: 2,2 millió nyugdíjas kapna évente 100-200 ezer forintos juttatást élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre; 500 ezer forint feletti nyugdíjaknál nem járna.
- Időskorúak járadékának duplázása: azok részesülnének benne, akiknek nincs legalább 20 év munkaviszonyuk.
- Idősotthonok férőhelyeinek növelése: 20 ezer új, modern férőhelyet hoznának létre nyugdíjasházakban és szociális otthonokban, részben EU-s forrásból.
- Otthonápolási díj emelése: 50 százalékkal növelnék az otthonápolási díjakat, az alapösszeget 49 960 forintról 74 940, az emelt összeget 74 940 forintról 112 410 forintra. Ez mintegy 40 ezer nyugdíjast és családjukat érintené.
Tágabb kontextus: az új ígéretek mellett arról is szó volt, hogy a párt korábban ismertetett intézkedései közül melyek érintenék a nyugdíjasokat (az egészséges élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése, a vényköteles gyógyszerek áfamentességének bevezetése), és arról is, hogy min nem változtatnának (megmaradna a 13. havi nyugdíj).
- Az intézkedések összesen évente 655-795 milliárd forintos többletkiadással járnának, aminek a fedezetét a propaganda megvágásából, a korrupció és túlárazott közbeszerzések felszámolásából, a kamatkiadások csökkentéséből, valamint a vállalati támogatások rendszerének átalakításából teremtenék elő.
Mit mondanak ők? Magyar Péter arról beszélt, hogy miközben 2010-ben az átlagkereset nagyjából háromnegyede volt az átlagnyugdíj, mostanra alig éri el a felét, és azt is elmondta, hogy egymillió nyugdíjas él a létminimum alatt, amihez az Európa-bajnok élelmiszer-infláció is hozzátett.
- Hosszabb távon Magyar szerint érdemes megfontolni, hogy a nyugdíjemelések a gazdasági növekedés vagy a bérnövekedés mértékéhez kötődjenek.
Számokban: Magyarországon 2015 óta nem publikált a létminimumra vonatkozó adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ezért Magyar állítása hivatalos források alapján nem ellenőrizhető, de a Bankmonitor Policy Agenda létminimum-számítása alapján készített becslése szerint 2025-ben mintegy 800 ezren lehettek a létminimum alatt élő magyar nyugdíjasok.
- A komolyabb szegénységben, tehát súlyos anyagi és szociális deprivációban élő nyugdíjasok aránya 2015 és 2020 között 11,3-ról 6,3 százalékra csökkent, de ennél frissebb adatot a KSH nem közölt. A 65 évesek körében 12,7-ről 8,2 százalékra csökkent, majd egy 2022-es megugrás után 2023-ra 8,7 százalékra esett vissza az arányuk.
- Az átlagnyugdíjak átlagbérektől való elmaradása nőtt, de nem a Magyar által említett mértékben. A KSH adatai szerint 2004-től kezdve egészen 2014-ig nőtt az egy ellátottra jutó nyugdíjellátmány a nominális átlagkereset százalékában, majd csökkenni kezdett, ami egészen 2024-ig kitartott.
- Az arány 2010 és 2024 között 65-ről 54,6 százalékra csökkent, miközben a nyugdíjasok száma és a nyugdíjakra költött GDP-arányos források is csökkentek.
Előzmények: 2010-ben szűnt meg idehaza a nyugdíjemelés svájci indexálása, amely azt jelentette, hogy az infláció mellett a bérek emelkedését is figyelembe vették az emelés mértékének meghatározásakor.
- A Bajnai-kormány felfüggesztéssel felérő átalakítási terve után a svájci indexálást az Orbán-kormány végleg megszüntette 2012-ben, mert ez – a korhatáremeléssel együtt – a grafikonon látható módon csökkenti a GDP-arányos nyugdíjkiadásokat, vagyis könnyíti az állami gazdálkodást.
- Azóta infláció feletti emelést csak a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetése hozott; legalább 3,5 százalékos gazdasági növekedés esetén pedig nyugdíjprémium jár (ez idén esélytelen).
- A DK programjában szerepel a svájci indexálás visszaállítása; ha végig érvényben maradt volna, ma több tízezer forinttal lenne magasabb az átlagnyugdíj.
