Fogyasztóiár-emelés lehet a vége annak, hogy a kormány októbertől megnöveli egyes csomagolások hulladékgazdálkodási díját – figyelmeztetett az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).
Előzmények: az energiaügyi miniszter napokban hozott, októbertől hatályos rendelete megemelt számos hulladékgazdálkodási díjat (EPR), ezzel az élelmiszeripari gyártók költségeit is növeli.
- Az OKSZ szerint az élelmiszerek esetében a növényi olajok csomagolásánál is nő az EPR-díj, és a kormány felhatalmazta a szakminisztert arra is, hogy a jövőben előzetes egyeztetés nélkül módosíthassa a díjakat.
- Az EPR, vagyis a gyártók szemszögéből egy új költségelem bevezetése előtt a Magyar Nemzeti Bank úgy becsülte, hogy 2023-ban és 2024-ben évi 0,1-0,2 százalékkal emelni fogja az inflációt, vagyis e két évre az együttes hatása 0,3-0,4 százalékos plusz lesz.
- Az árrésstop 2025. március 17-én lépett életbe, azóta a boltok 30 alapvető élelmiszer termékkörében nem alkalmazhatnak magasabb árrést, mint amivel januárban átlagosan dolgoztak, illetve nem mehetnek 10 százalék fölé.
Alulnézet: az árrésstop az árstoppal ellentétben nem zárja ki az áremelés lehetőségét. Amennyiben ugyanis a beszállító árat tud emelni, a bolt változatlan árrése mellett is emelkedik a fogyasztói ár.
- Például ha eddig nettó 100 forintért vette át a bolt az árut, akkor (legfeljebb) 10 százalékos árréssel 110 forintért adhatta el. Ha a szállító 110 forintra emeli az árat, akkor 11 forintra nő az árrés, így a fogyasztói ár 121 forint lesz, a beszállító bevétele 10, a bolté pedig 1 forinttal emelkedik.
Felülnézet: az OKSZ azt mondja, hogy a tagjai nem fogják tudni meggátolni a beszállítók áremelési törekvéseit, így az begyűrűzhet a fogyasztói árakba.
- A fenti egyszerűsített példából látszik, hogy a vevők csak akkor nem érzékelnének áremelést, ha a bolt csökkentené az árrését, de azt épp a kormány nyomta le alacsony szintre.
- Az OKSZ számolása alapján az Árfigyelő szerint legolcsóbb, 700–750
forintos étolajoknál a 72 százalékos EPR-díjemelés 25–30 forint többletköltséget okoz a gyártónak, ezt próbálja áthárítani a boltokon keresztül a vevőkre.
Tágabb kontextus: az MNB a friss inflációs jelentésében arról ír, hogy világpiaci trend az élelmiszerárak emelkedése, amely a teljes magyar ellátási láncon végigfut.
- Júliusban a termelői árak az élelmiszeriparban átlagosan 6,8 százalékkal emelkedtek, de például a növényi olajoknál 17,5 százalékos volt az éves alapú drágulás (és pont ez a szegmens kapja most a nyakába a magasabb EPR-díjat).
- Az árréskorlátozás mérséklő hatását követően a hazai időjárás és a világpiaci folyamatok begyűrűzésének hatására ismét emelkedni kezdett az élelmiszer-infláció. Február és április között az MNB besorolása szerinti élelmiszerek inflációja 6,7-ről 3,1 százalékra mérséklődött, majd a nyári hónapokban újra 4 százalék körüli szintre emelkedett.
Számokban: a KSH adataiból is jól látszódik az inflációs nyomás az élelmiszereknél. Ezek ára augusztusban 5,9 százalékkal nőtt év/év alapon, az étolaj 8,8 százalékkal drágult. A statisztikai hivatal szerint egy liter napraforgó-étolaj augusztusban 802 forintba került.
- Az árnyomás eredetét mutatja, hogy augusztusban az élelmiszeripar értékesítési árai 6,8 százalékkal növekedtek, alapvetően tehát ez jelent meg a boltok árcéduláin és a vendéglők, kantinok áraiban.
