Idén májusban átlagosan közel nettó 950 ezer forintot keresett az a több mint 20 ezer ember, akik a statisztikai hivatal besorolása szerint a „villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás” ágazatban, tehát lényegében az energiaiparban dolgoznak. Ez bruttó több mint 1,4 millió forintot jelent, és közel duplája annak, amennyit a magyarok átlagosan hazavihettek ugyanebben a hónapban.
Ám talán még ennél is érdekesebb, hogy a májusi keresetek az energiaiparban megszokotthoz képest is kiugróak voltak. A KSH adatai áprilishoz viszonyítva – azaz egyetlen hónap alatt – 26 százalékos emelkedést mutattak, hogy aztán júniusban ennél is nagyobbat essenek a fizetések. A számokat minden jel szerint egyetlen cég éves jutalmazási rendszere torzította el, és ez a jelenség valószínűleg nem is olyan ritka, mint gondolnánk.
Májusban jön a prémium
Az energiaszektor kifejezetten jól fizető iparág, az itt dolgozóknál éves átlagban is csak az IT és pénzügyi ágazatokban keresnek jobban az emberek. Májusban azonban – ahogy ez a lenti ábrán is látszik – még ezekre a szektorokra is 150-200 ezer forintot vertek átlagfizetésben az energetikai területen dolgozók.
A „villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás” nemzetgazdasági ágban mért májusi kereseti adatok annyira kiugrók voltak, hogy eddig a teljes idei évre az összes iparágat tekintve sem akadt ennél magasabb átlag. Vagyis az energiaszektorban dolgozók a tavasz utolsó hónapjában többet kerestek, mint bármely más ágazat alkalmazottai eddig bármelyik idei hónapban Magyarországon.
Egy a megszokottól ennyire eltérő adatnál az ember első gondolata könnyen az lehet, hogy biztos valamilyen hiba történt. Itt azonban erről szó sincs. Az idei kiugrás ugyanis egyáltalán nem egyedi eset. Az elmúlt években nagyjából ugyanezt láthattuk: a májusi keresetek mindig több százezer forinttal haladták meg az azt megelőző és azt követő hónapokra jellemző szintet is.
A magyarázat minden bizonnyal az, hogy a szektor legnagyobb cége, az állami MVM a májusi bérekkel együtt fizeti ki a bónuszokat alkalmazottainak, amely esetenként akár az éves bér ötöde is lehet. Az MVM jutalmazási rendszere, illetve annak alakulása ráadásul nemcsak ezeket az anomáliákat magyarázza meg, hanem más kiugrásokat, illetve a kiugrások mértékének változását is.
A csoportnál 2021-ben egységesítették a teljesítményértékelési rendszert, illetve a bónuszok mértékét. A fenti grafikonon is jól látható, hogy a májusi átlagkeresetek ezt megelőzően is magasabbak voltak ugyan a többi hónapban mértnél, igazán jelentős eltérések azonban 2022-től alakultak ki. (A grafikonon a májusi adatokat rózsaszínnel emeltük ki, hogy könnyebben be lehessen őket azonosítani.)
A rendszer lényege nagyjából annyi, hogy bizonyos előre meghatározott egyéni, szervezeti és központi célok elérése esetén a csoport dolgozói munkavállalói bónuszt kaphatnak. Ennek mértéke függ a beosztástól és attól is, hogy az MVM besorolása szerint – például a munkakör jellege és a kompetencia alapján – milyen kategóriába tartozik egy alkalmazott. A nem vezető beosztású munkavállalóknál a bónusz maximuma az éves bér 8,33 százaléka, azaz nagyjából egyhavi pénz, míg a vezetők egy részénél ennél magasabb, az éves fizetés 20 százaléka.
Ezt az összeget pedig az arra jogosultak a májusi munkabérrel együtt kapják meg.
Pontosabban azt a részét kapják meg májusban, amit nem utaltak már el nekik előlegként, a féléves állapot alapján ugyanis ilyet is fizethet az MVM. Erre pedig mindig augusztusban kerül sor, ami szintén meglátszik az ágazati statisztikákon: ha nem is olyan mértékben, mint májusban, de nagyjából 10 százalékkal ebben a hónapban is megugrik az átlagkereset az energetikai szektorban.
Sokmilliárdos bónuszok
Az iparági átlagok ilyen mértékű megmozgatásához rengeteg pénz kell. A KSH adatai szerint az ágazatban májusban nagyjából 27 ezer ember dolgozott*
Bár ez az összeg valószínűleg nem teljes egészében az MVM-től áramlott ki, a nagy része azonban szinte biztosan. A szektor alkalmazottainak ugyanis elég jelentős hányadát adja az állami energiamamut, amelynél 2024-ben több mint 19 ezren dolgoztak. A bónuszokról kötött megállapodás pedig a csoport cégeinek többségére kiterjed: a javadalmazási rendszerbe összesen 23 leánycéget vontak be (pdf).
A társaságot kérdeztük, hogy éves szinten mennyi pénzt fizetnek ki bónuszként, és ebből mennyi jut májusra, ám cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. A csoport beszámolója alapján ugyanakkor
év végén közel 7 milliárd forintot különítettek el*
határoltak elprémiumra és annak járulékaira, valamint további 9,5 milliárd forintot egyéb személyi jellegű ráfordításokra.
Az említett 8-12 milliárdos többletkifizetés, ha nem is jelentősen, de még az országos adatokat is felfelé húzta. A teljes magyarországi átlagkereset 2-3 ezer forinttal nőhetett májusban ennek köszönhetően.
Máshol is van ilyen
Bár az energiaszektor-beli keresetek májusi kiugrása – annak mértéke miatt – egyedi, maga a jelenség összességében nem az. Más szektorokban is előfordul, hogy egy-egy hónapban a korábbinál és a későbbinél is látványosan magasabbak a fizetések, még ha nem is olyan mértékben, mint amit fent bemutattunk. Az energetikában azért ennyire szembetűnő ez, mert az MVM foglalkoztatja az itt dolgozók többségét, így ha náluk történik valami, akkor az a teljes szektoron látszik. Más ágazatokban viszont jellemzően nincs ilyen mértékű koncentráció, így egy-egy vállalat nem tudja ennyire megmozgatni az országos adatokat.
Kisebb mértékben azonban igen, ha pedig egy időben több cégnél történik hasonló, akkor nagyobb kiugrások is előfordulhatnak.
A fenti ábrán (az egyes ágazatok között a grafikon fölötti menüben lehet váltani) például jól látszik, hogy decemberben szinte minden iparágban jóval több pénzt vihetnek haza az emberek, mint más hónapokban (hogy jobban lehessen látni, a decemberi adatokat rózsaszínnel jelöltük a grafikonon). Ennek magyarázata valószínűleg az, hogy év végén sok cég ad prémiumot, bónuszt vagy akár 13. havi fizetést is alkalmazottainak, ezek mind-mind felfelé húzzák az átlagot.
Egyes ágazatokban más hónapokban is látszanak kiugrások. Az IT és különösen a pénzügyi szektorban tavasszal is van egy csúcs (esetenként több egymást követő hónapban is), minden bizonnyal szintén az éves prémiumok és teljesítményhez kötött bónuszok kifizetése miatt.
Ha a kormány osztogatni kezd
Az állami szférára ez kevésbé jellemző, ennek ellenére a közigazgatási szektor mutatta meg legjobban, hogyan tudja egy egyszeri esemény a teljes országos kereseti adatokat eltorzítani. Itt ugyanis az előző választás előtt, 2022 februárjában a hathavi fegyverpénz kifizetése miatt az egy hónappal korábbi szint két és félszeresére nőtt az átlagkereset, hogy aztán márciusban visszaessen a korábbi szint környékére.
Akkor ez a teljes országos bruttó kereseti adatot 75 ezer forinttal dobta meg, azaz úgy tűnt, mintha egyik hónapról a másikra tízezrekkel nőtt volna a magyarok fizetése, éves összevetésben pedig több mint 30 százalékkal ugrottak volna meg a keresetek, miközben csak egy szűk réteg jutott egyszeri többletjövedelemhez.
