Nemcsak gazdaságilag, jólétben is elmaradt a magyar felzárkózás a lengyeltől

Nem irigykedni kell, nem azt kell sajnálni, hogy a szomszéd kertje zöldebb, hanem tanulni kell, és össze kell fogni – erről beszélt Magyar Péter miniszterelnök szerdán Lengyelországban, miután megjegyezte, hogy miközben Magyarországon az utóbbi másfél-két évtizedben nem látták az EU-s pénzek jó hasznosítását, Lengyelországban és más országokban jól költötték el ezeket a pénzeket.

• Vasúti közlekedés, energiainfrastruktúra, védelem – Magyar szerint ezeken a területeken kiemelkedő Lengyelország fejlődése.

Igen, de: bár Magyar ezt nem említette, az egészségügy is egy olyan terület, ahol még jelentős elmaradás van Magyarországon Lengyelországhoz képest. Ez volt egy friss kutatás egyik következtetése is, amely azt vizsgálta, hogyan alakult az emberek tényleges jóléte Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Oroszország esetében az 1980-as évektől 2022-ig Németországhoz képest.

• Oroszország és Magyarország jóléti mutatói jelentősen elmaradnak a gazdasági teljesítményükhöz képest, aminek főként az egészségügyi problémáikhoz van köze. A jóléti felzárkózás Lengyelországban közelítette meg leginkább a gazdaságit.

Tágabb kontextus: az egy főre eső GDP alapján a visegrádi országok jól dokumentáltan közeledtek a nyugat-európai átlaghoz, de a tanulmány megközelítése szerint a GDP önmagában csak korlátozottan mutatja meg az emberek valódi életminőségét.

• Michał Brzeziński lengyel közgazdász, a Varsói Egyetem professzora a kutatásában ezért egy összetett jóléti mutatót alkotott, amely a fogyasztást, a várható élettartamot, a szabadidőt és a fogyasztási egyenlőtlenségeket egyetlen indexben egyesíti.

Számokban: 2019-ben Csehországban az egy főre eső GDP Németország szintjének mintegy 80 százaléka volt, miközben a jóléti mutató körülbelül 64 százalékot ért el. Lengyelországban ugyanezen az arány (2022-ben) 68 és 55, Magyarországon 62 és 44, Szlovákiában 55 és 46, Oroszországban pedig 57 és 29 volt.

• Lengyelország esetében az egy főre eső GDP mintegy 31 százalékról 68 százalékra nőtt Németországhoz viszonyítva, a jólét pedig nagyjából 30-ról körülbelül 55 százalékra. Magyarországon eközben az egy főre eső GDP úgy zárkózott fel 43-ról 62 százalékra, hogy közben a relatív jólét lényegében stagnált (40-ről 43 százalékra nőtt, miután a 1990-es években egy ideig csökkent is).

Felülnézet: a vizsgált országok mindegyikében a várható élettartam magyarázza az egy főre eső GDP és a jólét szintje közti eltérés legnagyobb részét. A legnagyobb mértékben Oroszországban (39 százalékban), de Magyarországon is 26, Lengyelországban és Szlovákiában 21-21, Csehországban pedig 13 százalékban.

Alulnézet: Magyarország jóléti stagnálását főként a kedvezőtlen egészségügyi statisztikái magyarázzák. 2019-ben a születéskor várható élettartam 75,9 év volt, ami a visegrádi országok között a legalacsonyabb volt, és több mint öt évvel elmaradt Németország értékétől.

• A gyenge hazai adatokat főként a szív- és érrendszeri betegségek és az alkoholfogyasztással összefüggő betegségek elterjedtsége, továbbá a gyengébben teljesítő egészségügyi rendszer magyarázza.