Az idei szüret augusztus 19-én kezdődött a Balaton-felvidéki Laposa pincészetnél, és szokatlanul rövid, két hétbe zsúfolódó csúcsidővel zajlott le a munka nagy része. „Nem hittem, hogy a tavalyinál lehet keményebb évünk, de most gyakorlatilag csak aludni jártunk haza” – mondja Siklósi Szabolcs, a Laposa főborásza. A 2025-ös évjárat tanulsága egyszerű és kellemetlen: amikor az aszály, a kötelező növényvédelmi beavatkozások és a felerősödő betegségek egyszerre találnak be, a borászatoknak minden tartalékukat mozgósítaniuk kell.
Hiába termett ugyanis kevesebb szőlő, mégis sokkal feszítettebb tempóban zajlott a szüret. „Augusztus 19-én kezdtük az Irsai Olivérrel, és a nemzeti ünnep után egy nappal már folytattuk is. Szeptember 1-től pedig teljes gőzerővel mentünk. A mennyiség 80 százaléka két hétre torlódott össze” – meséli a főborász. A Laposa 38 hektáron termel, és vásárol is szőlőt, a kapacitásbővítés idén életmentő volt. „Ha nincs plusz közel ezer hektoliter bekötve a hűtésre, nem tudom, hogyan erjesztettük volna le ezt a bődületes mennyiséget.”
Nehezített munka
A kevesebb termés okai a tavaszi-nyári csapadékhiány, a virágzáskori stressz és a nyári hőhullámok, így már nyár közepén látni lehetett, hogy a tavalyihoz képest is kisebb lesz a mennyiség. Az alföldi borvidékeken 20–30 százalékos a terméskiesés, országosan inkább közepes az év, jelentős régiós szórással.
A szőlőfelvásárlási árak a szezon végére emelkedtek, részben a kieső mennyiségek és a növényvédelem költségei miatt. Ebben már az aranyszínű sárgaság nevű betegségnek is szerepe van, amely az idei szüret egyik legnagyobb zavaró tényezője volt. A betegséget főként az amerikai szőlőkabóca terjeszti, és súlyos gazdasági kárt, terméskiesést okoz. A fertőzött tőkék legyengülnek, ki kell vágni őket, egy határérték felett pedig az egész ültetvény erre a sorsra jut.
„Szüret közben kötelező rendkívüli növény-egészségügyi szemlét kellett elvégezni, ami tovább nehezítette a munkát, és drágította a szezont. Nálunk szerencsére a fertőzés nem érte el a 30 százalékot, ami automatikus kivágást jelentett volna” – mondja a Laposa főborásza.
Nem mindenkinek volt ilyen szerencséje, és alig van már olyan hazai borvidék, amely mentes lenne a betegségtől. Szeptember végén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Agrárminisztérium koordinálásával beavatkozási program indult egységes felderítés, ellenőrzés és helyenként drónos megfigyelés formájában.
A szervezett védekezés érdekében a kormány 3,8 milliárd forinttal finanszírozza a szemlét, valamint a vegyszeres kezeléseket. Indokolt esetben újratelepítési támogatásra is számíthatnak a szőlősgazdák, de arról még nincsenek információk, hogy mikor és mekkora összegben.
Drágulás várható
Ha csökken a mennyiség, az általában az árban is megjelenik, a 2025-ös évjárat palackjai várhatóan valamivel magasabb árcédulával érkeznek a polcokra. „Nem lehet ész nélkül emelni, de kisebb áremelésekre számítani kell” – mondja Siklósi Szabolcs. Hozzáteszi, a kisebb termés miatt szinte biztos, hogy kevesebb palackot tudnak majd eladni.
Pedig a Balaton-felvidéki borvidéken még kedvezőbb a helyzet az – aszálynak jobban ellenálló – kötöttebb talajoknak köszönhetően, a kunsági pincészetekből viszont kevesebb palack kerülhet majd a boltok polcaira, vagyis várhatóan átrendeződik némileg a kínálat.
A borászatok gazdálkodását idén egyszerre feszíti a három, már említett tényező, a növényvédelmi pluszköltségek, az aszály miatti mennyiségi kiesés és a szőlőfelvásárlási árak emelkedése. Tovább ront a helyzeten, hogy a tavalyi gyenge termés után a pincék relatíve alacsony készlettel fordultak rá az idei szezonra, és habár 2024-ben nőtt a magyar kivitel, a külpiacokon fokozódó árverseny és lassuló kereslet látszik.
Ez a kisebb, a vendéglátásra erősebben alapozó borászatoknak nem akkora probléma, mint a túlnyomóan palackos kiskerre vagy árérzékeny exportcsatornákra támaszkodóknak, akik kifejezetten nehéz évre számíthatnak.
Az íz marad, az alkoholtartalom változik
A jó hír, hogy minőségben összességében jó az alapanyag. „A 2024-es hőség után, amikor azért kapkodtunk, hogy ne szálljon el a cukor, és ne kelljen 14 százalékos bort piacra dobni, idén inkább a mustfokért kellett megdolgozni” – mondja Siklósi Szabolcs. A végeredmény várhatóan a tavalyitól kissé eltérő, nem drámaian magasabb alkoholtartalom, mert egy nagyobb üzemnél a házasítás és a pontos szüreti időpontválasztás kordában tartja a kilengéseket. „Mint a legtöbb termelő, mi is hasonló stílust szeretnénk készíteni minden évben, hiszen ha ízlett a fogyasztóknak, akkor nem szeretnénk csalódást okozni” – indokol a főborász.
Közben ugyanakkor változnak a piaci igények. Ahogy arról korábban már írtunk, az alkoholmentes italok egyre népszerűbbek. Így a Laposa több magyar pincészethez hasonlóan új termékvonalakkal próbálja ellensúlyozni a klasszikus borpiac bizonytalanságát, ilyen az alkoholmentes bor és borkoktél. „Őszintén szólva borászként fenntartásokkal fogadtam az alkoholmentes bor bevezetését, aztán amikor megszületett a termék, látszott, mekkora társasági űrt tölt be” – mondja Siklósi Szabolcs.
A borkoktélok és alkoholmentes opciók egyre jelentősebb szegmenst alkotnak Nyugat-Európában, míg a hazai kínálat gyors bővülését a nemzetközi kereskedői jelzések is erősítik. Az más kérdés, hogy árban mit fogadnak el ezeknél a hazai vásárlók.
Érdemes több lábon állni
Az idei évjárat tehát azt mutatja, hogy a magyar borászatnak egyszerre kell küzdenie a terméshozamok stabilitását veszélyeztető időjárási szélsőségekkel és – a régebbi betegségek mellett – az aranyszínű sárgasággal. Ráadásul a hazai klímamodellek szerint a melegedés mellett az aszályok gyakoribbá válnak, ami mindkét problémát súlyosbítja.
Az állami akcióterv és a támogatás rövid távon enyhítheti a terheket, de a versenyképességet végső soron a technológiai beruházások (precíziós permetezés, hűtött erjesztési kapacitás), a rugalmas portfólió (alkoholmentes és koktéltermékek), illetve a piaci csatornák diverzifikálása (gasztro, turizmus, export) biztosíthatják.
Nemzetközi elismerésből nincs hiány, idén a magyar borok összesen 152 érmet nyertek a Decanter World Wine Awards-on – ebből 3 platina, 16 arany, 63 ezüst és 70 bronzérem került magyar borászathoz. Emellett figyelemre méltó például a somlói Kancellár Birtok egy olyan cuvée-jének brüsszeli sikere, ahol a párosításról a mesterséges intelligencia döntött. Ez azt jelzi, hogy a versenyképes, innovációra nyitott pincészetek – amelyek jellemzően tudnak exportálni és marketingre is költeni – kedvező pozícióban lehetnek az idei boraikkal is.
