Jó lehetőség a napelemes „szaldó árvák” számára a 2,5 milliós pályázat, de lehetnek komoly buktatók

Százmilliárd forintos lakossági energiatároló programot hirdet a kormány, háztartásonként 2,5 millió forintos támogatást nyújt az állam – erről beszélt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerda reggeli kormányinfón.

• A pályázaton azok a háztartások vehetnek részt, amelyeknek már van napeleme, vagy telepítenének, és ehhez társítanának házi akkumulátort. Az elbírálásnál azok élveznek elsőbbséget, akik már kiestek, vagy 2030-ig kiesnek a szaldóelszámolásból; ezt követően pedig az ötezer fősnél kisebb településen élők.

Előzmények: Magyarországon a 2010-es évek második felétől kezdve nagyon gyorsan futott fel a napenergia-termelés, 2024-re a hazai áramtermelés közel negyedét a naperőművek adták.

• Ehhez jelentősen hozzájárult a lakossági felhasználók számára nagyon kedvező éves szaldós elszámolás, aminek az a lényege, hogy ha a fogyasztó nyáron visszatáplál a rendszerbe annyit, amennyit télen elfogyaszt, akkor nullára jön ki (mintha a hálózatot használná akkumulátorként).

Felülnézet: a felfutást ugyanakkor nem követte le a hálózat fejlesztése, ami egyes időszakokban a hálózat túlterhelődésének veszélyét hordozta magában. 2024 januárjától kezdve ezért megszűnt a szaldós elszámolás, és a 10 évesnél idősebb, illetve az új napelemek tulajdonosainak a pénzügyileg lényegesen kedvezőtlenebb*

Számokban: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján 2020-ban 72 162 lakossági napelemes háztartási méretű kiserőmű volt az országban, ők már vagy kiestek az éves szaldós rendszerből, vagy 2030-ig ki fognak esni, tehát preferált csoportként ők pályázhatnak majd.

• A lakossági napelemes háztartások mintegy 28 százaléka élvez tehát előnyt a pályázaton (2024 végén 255,7 ezer napelem volt lakossági tulajdonban a MEKH-adatok szerint).
• A kiinduló adatokból (100 milliárdos keretösszeg és 2,5 milliós támogatás) az látszik, hogy 40 ezer háztartás kaphat támogatást.

Igen, de: két probléma is bonyolíthatja a programot, a pályázat sikeressége emiatt nagyban függ majd attól, hogy a részletszabályok ezeket mennyire kezelik.

• Jelentős pénzügyi vonzattal járó technikai probléma, hogy a napelemek által termelt áramot – a háztartásba vagy a hálózatba – továbbirányító inverterek nem feltétlenül képesek akkumulátorba küldeni az áramot, egy új, ilyen funkcióval ellátott inverter vásárlása viszont nem olcsó. (Gulyás azt mondta, hogy a támogatás kifejezetten egy 10 kilowattos tároló rendszer telepítésére vonatkozik, és egy ilyen árának 80 százalékát fedezi).
• További probléma lehet, hogy a háztartások szolgáltatóval kötött szerződése nem a napelemekre, hanem az inverterre vonatkozik*
  Mivel a közműhálózatnak csak azt kell tudnia, hogy az inverter maximum mennyi áramot tud küldeni a hálózatba.
  . Így az inverter cseréjéből új szerződés megkötése is következik, az viszont nem egyértelmű, hogy ezzel nem veszne-e el a havi szaldós elszámolás lehetősége (a 2030 után kifutó háztartások esetében). Ez az olyan háztartások pályázását ellenösztönözheti, akik még viszonylag sokáig maradhatnának a rendszerben.

(A cikk írásában közreműködött Torontáli Zoltán.)