Mindössze 76 magyar zeneszerző keres igazán jól a jogdíjakból

Megugrott az elmúlt két évben az Artisjusnál bejegyzett új magyar zeneművek száma, ám a jogdíjpiramis csúcsát továbbra is egy nagyon szűk zeneszerzői kör alkotja – derül ki a szerzői jogvédő egyesület jelentéséből.

Számokban: 2024-ben több mint 26 ezer új dalt regisztráltak, ami a korábbi évekhez képest kiugróan magas érték volt, 27 százalékos emelkedéssel.

• A friss adatok szerint tavaly még ezt is sikerült további 9 százalékkal növelni, 2025-ben az Artisjusnál 28 874 új szerzeményt jegyeztek be a szerzők.
• A művek lejátszása után kifizetett jogdíjak összege 2024-ben 13,54 milliárd forint volt, tavaly pedig 12 százalékkal nőtt, és elérte a 15,2 milliárd forintot.
• A hazai szerzők 59 százalékban részesültek az összes jogdíjból, azaz majdnem 9 milliárd forint került hozzájuk.

Felülnézet: a jogdíjak eloszlása egy olyan piramishoz hasonló, amelynek talapzata nagyon széles, csúcsa viszont rendkívül keskeny, azaz sokan keresnek viszonylag kevés pénzt ebből a forrásból, és nagyon kevesen vannak, akiknek – például az átlagkeresethez képest – viszonylag magas a bevételük.

• Évről évre átlagosan 10 százalékkal emelkedik a jogdíjban részesülők száma, ez tavaly is így volt, számuk majdnem elérte a 23 ezer főt.
• Az átlagkereset – tavaly*
  Az adat még csak novemberig érhető el, az első tizenegy hónap átlaga 697 300 forint volt.
  majdnem bruttó havi 700 ezer forint, azaz egy évre durván 8,4 millió – kétszeresét azonban mindössze 76 zeneszerző érte el. Ez a 23 ezernek a 0,33 százaléka.
• Az Artisjus szerint a profi zeneszerzők általában a jövedelmük ötödét keresik meg jogdíjakból, így azt is érdemes nézni, hogy az átlagkereset 20 százalékát (évi 1,68 millió forint) hányan érték el: ők tavaly 915-en voltak, ami az összes szerző 4 százaléka.

Tágabb kontextus: az utóbbi két évben valószínűleg a mesterséges intelligencia (MI) használata miatt nőtt meg jelentősen a bejegyzett dalok száma.

• MI segítségével egyrészt gyorsabban és könnyebben lehet egy-egy zenei alapötletet komplett zeneművé alakítani, másrészt azok is képesek az alkotásra, akik MI nélkül sokkal nehezebb helyzetben lennének.
• Emberi közreműködés nélküli, 100 százalékban MI által generált zeneműveket az Artisjus nem fogad be, az viszont a jövő nagy kérdése, hogy pontosan mi számít az alkotásban olyan emberi tevékenységnek, amely után jogdíjat lehet kérni.

Mi várható? A piacon elérhető összesített jövedelem felső határa erősen korlátos, hiszen pénzt csak a lejátszások után lehet kapni, a lejátszási lehetőségek (például rádióadások vagy éttermekben a háttérzene) viszont nem bővülnek.

• Sőt, a várakozások szerint az éttermek és kereskedelmi egységek a jövőben jelentős mértékben állhatnak át tisztán MI-generált zenék lejátszására, ami után nem kell jogdíjat fizetni, így zsugorodhat a piac.
• Magyarország egyébként azon kevés európai ország közé tartozik, ahol a lejátszások alapján összeállított éves top 10-es slágerlistán csak helyi dalok szerepelnek.