A DNS-ben lévő jellemzők alapján ez az életkor jön ki, ennél tovább csak az életmód és az orvostudomány tart minket életben.
Egy most közölt tudományos munka szerint az ember természetes átlagos élettartama nem több, mint 38 év. Az eredményt egy brit kutatócsoport jelentette, amely különböző gerinces élőlények élettartamát vizsgálta a DNS-ükben bekövetkező, öregedéssel összefüggésbe hozható változások alapján.
A mikrobiológusok az elmúlt években alaposan feltérképeztek több olyan változást is, amely az élőlények DNS szerkezetében az öregedés kapcsán történik. Ezek olyan időzített kapcsolókként foghatók fel, amelyek nem változtatják meg a szekvenciát (vagyis az egyes alkotóelemek sorrendjét), de egy-egy gén esetében kontrollálni tudják, hogy aktívak maradnak-e.
Ezeknek a változásoknak az öregedéssel való összefüggése ugyan egyértelmű, ám eddig senki sem használta fel őket arra, hogy egy élőlény természetes élettartamát megbecsülje. A kutatók most 252 gerinces élőlény teljes genomját vizsgálták meg, köztük a modern emberét is, és 42 olyan gént azonosítottak, ahol az említett változások összefüggésbe hozhatók az öregedéssel.
A vizsgálatba vont élőlények közül a Grönlandi bálna él természetes körülmények között a legtovább, 268 évig, az őskor óta kihalt gyapjas mamut élettartama 60 év lehetett, a neandervölgyi ember 37,8 évig élt, a csimpánzok 39,7 évig, a modern ember pedig 38 évig él.
Ez az érték egyébként nagyjából egybevág azzal az átlaggal, amit az őskorban élt emberek maradványaival foglalkozó paleontológusok és antropológusok mérni szoktak. A 38 évnél magasabb emberi élettartam a kutatók szerint nyilvánvalóan az életmódbeli változásoknak és az orvostudománynak köszönhető.
