Múlt csütörtökön életbe léptek a szerb kőolajipari vállalat, az orosz többségi tulajdonban lévő NIS elleni amerikai szankciók. A vállalat benzinkútjain nem lehet nemzetközi bankkártyával fizetni, ám ennél is nagyobb gond, hogy a cég finomítója lényegében nem jut nyersolajhoz.
- A kialakult helyzet akár néhány héten belül üzemanyagválságot okozhat az országban. A problémákat azonban segíthet kezelni, vagy akár meg is oldhatja a magyar Mol, amely a krízis nyertesévé is válhat így.
Előzmények: a NIS-ben 2009-ben szerzett többségi részesedést az orosz Gazprom, amely jelenleg a társaság nagyjából 56 százalékát birtokolja. A cég szűk harmada állami tulajdonban van.
- A két vállalat összefonódása olyan erős, hogy a szerb társaság Gazprom márkanév alatt is üzemeltet benzinkutakat a Balkánon.
- Az amerikaiak még januárban jelentettek be egy masszív szankciós csomagot az orosz energiaszektor ellen. A csomagban pedig a többségi orosz tulajdon miatt a NIS is büntetőlistára került.
- A szerb cég elleni szankciók azonban sokáig nem léptek életbe, mivel az amerikaiak több ízben is felmentést adtak a vállalatnak. Ez ért véget október 8-án, amikor már nem kapta meg a NIS a mentességet.
Számokban: a NIS üzemelteti Szerbia egyetlen olajfinomítóját, amelynek éves kapacitása 4,8 millió tonna, és a balkáni ország üzemanyag-szükségletének nagy részét innen fedezik.
- A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szankciók életbelépésével leálltak a Horvátországon keresztüli olajszállítások Szerbia irányába. Márpedig a pancsovai finomító szükségleteinek mintegy 80 százalékát ebből az irányból importálják.
- Bár Szerbiában is van némi kitermelés, ám ez csak az igények ötödét fedezi, más útvonalon pedig nagy mennyiségben nem lehet külföldi kőolajjal ellátni a finomítót.
- Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke pénteken arról beszélt, hogy a finomító tartalékai november 1-jéig tarthatnak ki, és bár szerinte az üzemanyaggal év végéig nem lesznek problémák, ez így is azt jelenti, hogy néhány héten belül megroppanhat az üzemanyag-ellátás az országban.
Tágabb kontextus: a NIS nemzetgazdasági szempontból is fontos vállalat. A cég 13 ezer embert foglalkoztat (pdf), több mint 5 százalékát adja a teljes szerb GDP-nek, a költségvetés bevételeinek pedig közel nyolcada származik a társaságtól.
Reakciók: a Mol már hónapokkal ezelőtt jelezte, hogy a szankciók életbelépése esetén növelné a Szerbiába szállított üzemanyag mennyiségét, és erre most Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is ráerősített.
- Ez azonban önmagában nem fogja megoldani a problémákat. Magyarország felől ugyanis legfeljebb közúton vagy vasúton lehet olajtermékeket szállítani Szerbiába, ez pedig erősen behatárolja az export mennyiségét.
- „Nem valószínű, hogy a Mol saját helyi kúthálózatának ellátásán túl nagy mennyiségben más piaci szereplőknek is tudna szállítani” – mondta a G7-nek Holoda Attila energiapiaci szakértő, az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója.
Mi várható? A helyzet komoly lehetőséget teremt a Molnak, hogy pozícióit megerősítse az országban. A magyar cégnek nagyjából 60 töltőállomása van Szerbiában, amivel a második legnagyobb szereplő a piacon (pdf), ám részesedése nőhet, ha a konkurensekkel ellentétben náluk zavartalan marad az ellátás.
- Hosszabb távon jelen állás szerint csak az jelenthet megoldást a helyzetre, ha a Gazprom kiszállna a NIS-ből. Bár születtek javaslatok például amerikai szereplők bevonására, és az orosz részesedés 50 százalék alá csökkentésére, összességében tulajdonoscserére sem szerb, sem orosz részről nem igazán látszik hajlandóság.
- Ha azonban az oroszok végül mégis eladnák részesedésüket a szerb olajcégben, akkor logikus vevő lenne a Mol. Ezt már hónapokkal ezelőtt is pedzegették a piacon.
Felülnézet: Szerbiában az elmúlt napokban nagyon látványosan visszaütött, hogy az ország teljes egészében Oroszországra alapozza energiaellátását.
- Az olajszállítások leállása mellett az is kiderült, hogy az oroszok csak 2025 végéig kötnének gázszállítási szerződést Szerbiával. Mivel a szerbek ennél hosszabb távú megállapodásban reménykedtek, a bejelentés miatt még az oroszokat ritkán kritizáló Aleksandar Vučić is csalódottságának adott hangot.
