Az elmúlt pár év legnehezebb év végi bértárgyalásaira készülhetnek a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (vkf) résztvevői a várakozásokhoz képest gyengébb gazdasági helyzet miatt.
- A szakszervezetek egységesen 12 százalékos minimálbér-emelést és a garantált bérminimum 10 százalékos emelését szeretnének, a munkaadók viszont még abban sem egységesek, hogy egyáltalán elérhető-e a két számjegyű emelés.
Mit mondanak ők? Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint 9 százalékos minimálbér-emelés lehet reális, ennél kedvezőbb ajánlatot akkor tudnak adni, ha a kormány csökkenti az adóterheket.
- Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop elnöke a vkf keddi bizottsági ülését követően az MTI-nek azt mondta, hogy álláspontjuk szerint jövőre 10 százalékos lehet a minimálbér és 7 százalékos a garantált bérminimum emelése.
- „Minden ok adott arra, hogy ne legyen könnyű a megegyezés, hiszen mindhárom fél arra épített a 3 éves bérmegállapodás tárgyalásakor, hogy hogyan osztoznak egy dinamikus gazdasági növekedés hozadékán, nem igazán készültek egy nullát alig meghaladó 2025-ös növekedésre” – mondta a Portfoliónak Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke.
Előzmények: a vkf által tavaly elfogadott megegyezés alapján a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben 14 százalékkal emelkedik. A megegyezéshez viszont egy makrogazdasági előrejelzés is tartozott, és ha ehhez képest jelentősen gyengébbek a számok, az emelést a megegyezés szerint újra lehet tárgyalni.
- 2025-re vonatkozóan például 3,4 százalékos növekedés szerepel az előrejelzésben, amihez képest a jegybank és a Nemzetközi Valutaalap is csak 0,6 százalékra számít, az infláció pedig 3,2 százalék helyett 4,5-4,6 százalék lehet.
- A legkisebb eltérés a bérnövekedésben van, a megállapodásban 8,7 százalék szerepel, az év első felében pedig 9,2 százalék volt a növekedés mértéke a KSH szerint. Igaz, Lakatos Péter megemlítette, hogy az MGYOSZ tagjainak körében végzett felmérés alapján az átlagos emelés csak 7-7,5 százalék körül alakult.
Felülnézet: a rossz gazdasági helyzet ellenére a vállalatok Magyarországon évek óta nem kezdenek tömeges elbocsátásokba, inkább igyekeznek megtartani a jobb időkben nehezen toborozható munkaerőt.
- A munkaerő-felhalmozásnak nevezett jelenség Magyarországon még az elmúlt hónapokban is jelentős volt, mindez ugyanakkor csökkenti a vállalatok termelékenységét, és ezáltal korlátozza a mozgásterüket a béremelésekben.
Mi várható? Nagy jelentősége lesz, hogy a kormány hajlandó lesz-e a szocho egy százalékpontos csökkentésére, ahogy azt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már felvetette, mivel úgy tűnik, hogy munkaadói részről úgy érzik, a saját erőforrások nagyon korlátozottak.
- Az elmúlt két évben érdemi gazdasági növekedés nélkül volt 10 százalék feletti reálbér-emelkedés, ez viszont harmadszorra már nem ígérhető meg – mondta Lakatos Péter.
- Ezt hasonlóan látják a VOSZ Hvg.hu által ismertetett felmérésében szereplő vállalkozók is, akiknek 85 százaléka jelenleg nem látja reálisnak, hogy béreket emeljen.
