Érdekes időzítéssel akarja még jobban visszaszorítani a közmunkát a kormány
Csak egyedi engedéllyel lehet novembertől 10 évnél hosszabb ideig közfoglalkoztatotti státuszban maradni egy hétfőn megjelent rendelet szerint, amelyről először a Portfolio írt.
- A rendelet szerint a 10 évhez érkezők vagy annál régebb óta közfoglalkoztatottként dolgozók csak akkor maradhatnak ebben a státuszban, ha egy egyedi vizsgálat eredményeképp ténylegesen nem tudnak munkát találni, vagy nincs több idejük hátra a nyugdíjig, mint három év.
Miért fontos ez? A hétköznapi szóhasználattal csak közmunkának hívott foglalkoztatási forma egyébként is visszaszorulóban van, de a kormány még egy lökést adhat a folyamatnak, ha a régóta ebből élőket jobban a versenyszféra állásai felé tereli.
- Érdekes ugyanakkor, hogy a szigorítás épp olyan időszakban érkezik, amikor a munkaerőpiac már nem olyan feszes, mint korábban hosszú ideig volt, azaz kissé nehezebb most a versenyszférában munkát találni.
Felülnézet: a közfoglalkoztatottak száma 2011-től ugrott meg igazán, 2016-ig egészen 200 ezer főig emelkedett, majd utána drasztikusan csökkent, 2023 óta pedig lényegében stagnál.
- A kormány – és egyébként GDP-szempontból az ország – gazdasági célja az, hogy még több ember helyezkedjen el a versenyszférában, mert korábban épp a foglalkoztatás növelése volt a gazdasági növekedés egyik fő motorja, ez azonban az utóbbi évekre már kifulladt.
Alulnézet: a közmunkával elérhető nettó átlagkereset mindig nagyon alacsony volt, de az elmúlt 10 évben még le is szakadt az általános keresetnövekedéstől.
- Az alábbi ábra az országos nettó átlagkereset emelkedését veti össze a nettó átlagos közmunkásbérrel.
- Valószínű azonban, hogy a hétköznapi valóság nem mutat ennyire nagy eltérést, a versenyszférába kikerülő egykori közmunkások vélhetően az átlagnál jóval kevesebbet keresnek, és ezeknek a jövedelmeknek az emelkedése sem volt olyan nagy, mint az országos átlagé.
