Már Orbán újraválasztásának kedvez a gazdasági hangulat, de van egy csavar a számok mögött

Már Orbán újraválasztásának kedvez a gazdasági hangulat, de van egy csavar a számok mögött
A februári, a 13. havi és a 14. havi nyugdíj első negyedét kézbesíti a postás egy nyugdíjasnak, Budapesten, 2026. február 6-án – Fotó: Bodnár Boglárka / MTI

Maruzsa Zoltán két hete hirtelen bejelentette, hogy mivel korábban azt ígérték, hogy a tanárbérek a diplomás átlagbérek 80 százalékára fognak nőni, de kicsivel ez alatt maradtak, a pedagógusok egyszeri juttatást – bruttó 152 ezer forintot – is kapnak a márciusi bérekkel együtt. A köznevelési államtitkár ezt azzal indokolta, hogy a KSH csak február végén tette közzé a végleges 2025-ös béradatokat. Az időzítés alapján azonban nem nehéz elképzelni azt sem, hogy a – más juttatásokkal ellentétben – előzetesen nem reklámozott pénzosztás azt is célozza, hogy a tanárok jobb hangulatban vegyenek részt az áprilisi választáson.

A választások elé időzített juttatások persze nem számítanak újdonságnak, a kormány tavaly ősz óta gyakorlatilag minden hónapra időzített valamilyen transzfert. Ez nem véletlen, hiszen a lakosság gazdasági helyzetértékelése alapjaiban határozza meg egy kormány újraválasztásának esélyeit.

Már jobb a hangulat, mint 2022-ben vagy 2024-ben

A kormánypárt támogatottságát és a GKI fogyasztói bizalmi indexének alakulását a 2024-es európai parlamenti választás óta követjük. Azóta több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy a kormány intézkedéseit és kommunikációját miként magyarázza a lakosság gazdasági helyzetértékelésének változása. A két mutató alakulása azért is érdekes, mert a 21 Kutatóközpont 2020-as tanulmánya az 1998 és 2020 közti trendeket elemezve bemutatta, hogy alapjáraton a fogyasztói bizalom esése a hatalmon lévő párt népszerűségének eséséhez vezet, a gazdasági várakozások javulása pedig emeli a kormánypárt támogatottságát.

Mivel próbálta ezt eddig elérni a kormány?

  • Szeptemberben indult az Otthon Start Program;
  • októberben a háromgyerekes nők mentesültek a személyi jövedelemadó fizetése alól;
  • novemberben nyugdíjkiegészítés érkezett;
  • januártól kezdve a 40 év alatti, kétgyerekes nők is szja-mentességet;
  • a hónap végén a rendőrök és a katonák hathavi bérüknek megfelelő fegyverpénzt kaptak; és
  • elérhetővé vált a köztisztviselők otthontámogatása;
  • februárban pedig utalták a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első negyedét.

Az intézkedések és a lakossági hangulat közti összefüggésekről és az ok-okozatiság irányáról persze csak spekulálhatunk, de az biztos, hogy – miként az alábbi ábrán is látszik – a fogyasztói bizalmi index tavaly július óta 12 pontot emelkedett, és februárra kétéves csúcsra jutott.

A fogyasztói hangulat jelentős javulása látszik a Századvég Lakossági Konjunktúraindexe alapján is július és február között.

Emellett az összes – egymástól nagyon eltérő eredményeket közlő – közvélemény-kutató cég méréseit átlagolva a kormánypárt támogatottságának növekvő trendje is kirajzolódik tavaly szeptember óta a teljes népességre vonatkozóan. Ugyanez látszik július és január között a Telex – a legvalószínűbb listás eredményhez legközelebb álló adatokra vonatkozó – gyűjtése alapján. (Az átlagokat azonban érdemes fenntartásokkal kezelni, mivel a méréseket néha rendszertelenül közlik, és a nagy különbségek miatt a kiugró értékek jelentősen torzíthatnak. Az év elejére vonatkozóan például a Medián – a teljes népességben – és a Nézőpont – a pártválasztók esetében – is a kormánypárt gyengülését mérte.)

Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy hosszabb távon, egészen konkrétan a tavaly nyár óta eltelt időszakban a bizalmi index javulása már pozitív hatással lehetett a kormánypárt támogatottságára. Ami még ennél is fontosabb, hogy mind a Századvég, mind pedig a GKI indexei esetében az látszik, hogy a fogyasztói hangulat februárban már jobb volt, mint 2024 júniusában, az EP-választás idején, és mint 2022 áprilisában, az előző országos parlamenti választás idején. (Ugyanakkor a GKI bizalmi indexe magasabb volt a 2018-as és a 2014-es választások idején is.)

Nem éreztük javulásnak a javulást

A fogyasztói bizalom és a pártverseny alakulása között ugyanakkor bonyolultabb összefüggések merülnek fel, ha a bizalmi index részmutatóit is megnézzük. Ebből az látszik, hogy a háztartások elmúlt 12 hónapi saját pénzügyi helyzetének értékelése 3, a következő 12 hónapban a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó várakozás pedig 5 pontot emelkedett. Ez – ahogy kérdésünkre a GKI Gazdaságkutató elmagyarázta – hibahatáron belüli, illetve kismértékű javulás.

Az, hogy a lakosság gyakorlatilag nem érzékelte a pénzügyi helyzetének javulását, azért is érdekes, mert egy másik olyan mutató is javult, ami ezzel – és a kormánypárt támogatottságával is – együtt szokott mozogni. A Központi Statisztikai Hivatal nettó reálkereseti indexe 2022 és 2025 között mintegy 11 százalékponttal emelkedett, és idén is nőni fog. (Bár erre csak előrejelzések vannak, a medián reáljövedelem az Egyensúly Intézet szerint például 3 százalékkal fog nőni a versenyszférában, a jegybank pedig a transzferekkel együtt számolt reáljövedelem-emelkedésre 4,7 százalékos növekedést prognosztizált tavaly decemberben.)

Ahogy az alábbi ábrán is látszik, a reálbérek változása és a mindenkori kormánypárt választási eredményei között általában nagyon erős a korreláció, bár ebben is lehetnek kivételek. (Például a 2010 és 2014 közötti ciklus, amikor a Fidesz támogatottsága annak ellenére csökkent, hogy a reálbérek emelkedtek.)

Az ábra alapján az is látszik, hogy a kormány az áprilisi választásnak úgy fut neki, hogy – az előrejelzéseken alapuló 2026-os növekményt is figyelembe véve – kisebb reálbér-növekedés volt az előző négy évben, mint a 2022-es vagy a 2018-as választás előtt. (Zsiday Viktor befektetési szakember vasárnap közzétett blogposztjában a reálbérek változása alapján a Fidesz szavazótáborát 2,5 millió főre becsülte, ami 300 ezer fővel alacsonyabb a 2022-es 2,8 millióhoz képest.)

A reálbér-növekedés hatása azonban nemcsak mennyiségi, hanem minőségi alapon is más lehet ebben a ciklusban.

A reálbérek ugyanis most úgy nőttek, hogy közben a pénzügyi helyzetértékelés nem javult. Erre az lehet a magyarázat, hogy a 2022 és 2023 közti inflációs sokk hatására a lakosság inkább spórolni kezdett fogyasztás helyett, amit az is felerősített, hogy még tavaly is jóval magasabbnak érzékelte az inflációt a valódinál. Ezt visszaigazolja az is, hogy a jegybank tavalyi Megtakarítási jelentése szerint a 2022-es visszaesés után a teljes lakossági nettó pénzügyi vagyon itthon jelentősen nőtt, miközben a kiskereskedelmi forgalom a KSH adatai szerint csak 2024 végén érte utol a 2021 egészére jellemző átlagot, és még 2025 végén is csak 3 százalékponttal haladta meg azt.

Mindezt lehet úgy is értelmezni, hogy az emberek úgy élték meg, hogy a reálbér-növekmény inkább csak arra volt elég, hogy visszaépítsék a megtakarításaikat az inflációs sokk után, a saját pénzügyi helyzetük megítélését jobban javító kisebb-nagyobb költések viszont elmaradtak.

Optimista konszenzus

Mi okozhatta akkor mégis a fogyasztói hangulatról árulkodó összetett mutatók javulását? A GKI ezzel kapcsolatban a G7-nek küldött válaszában a fogyasztói bizalmi index következő 12 hónapban várható saját pénzügyi helyzetre és általános hazai gazdasági helyzetre vonatkozó almutatóinak alakulását emelte ki. Az első ugyanis 13, a második pedig 26 pontot emelkedett. A gazdaságkutató intézet szerint ebből az szűrhető le, hogy hangulat javulása alapvetően azon alapszik, hogy a kormányzati intézkedésektől a lakosság a pénzügyi helyzete javulását várja. Ez azonban egyelőre nem saját tapasztalatokon, hanem a híreken alapul. „Másrészt a lakosság a saját helyzetének várható javulását inkább kikövetkezteti: »ha a pénzügyi keretek növekednek, talán nekünk is leesik valami ebből«” – írták.

Megkeresésünkre Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője is a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások radikális javulását emelte ki az adatok közül. Ebből viszont szerinte elsősorban nem az a következtetés vonható le, hogy ennyit számítottak volna a kormány választás előtti intézkedései, hanem – ahogy ezt a saját méréseik is alátámasztják – inkább az, hogy a kormánypárti és az ellenzéki választók is a saját győzelmükre számítanak, és ez együttesen javítja a várakozásokat.

Arra a kérdésre, hogy egy fordított logika hatását látjuk-e – tehát, hogy nem a gazdasági hangulat hat a politikára, hanem a politika a gazdasági hangulatra –, Róna azt mondta, az is elképzelhető, hogy most mindkét hatás egy időben érvényesül, és a korábbi választásokhoz képest bonyolultabb összefüggések határozhatják meg a gazdasági helyzet és a választói döntések kapcsolatát.

„Az is egy logikus magyarázat, hogy valaki már megkapta a 13. havi nyugdíjat, és ettől a gazdasági helyzet javulására számít, de tévedés lenne a bizalmi index növekedését teljesen ezzel magyarázni. A 2010 óta lezajlott választások előtt nem volt rá példa, hogy az ellenzékiek kormányváltásra számítottak, és emiatt most egy speciális helyzet állt elő”

– mondta erről.

Kövess minket Facebookon is!