Az elmúlt napok nyilatkozatai alapján a 2026-os választások egyik fontos kérdése lehet, hogy Magyarország közeledjen-e az eurózónához, vagy maradjon a forintnál és a jelenlegi gazdaságpolitikai irányvonalnál. A makrogazdasági mutatók alapján az euró bevezetése azonban még akkor sem lenne könnyű feladat, ha meglenne hozzá a politikai akarat.
Mit mondanak ők? „Az én terítékemen biztos nem lesz” – mondta Orbán Viktor az Economxnek adott interjújában az euró bevezetésére vonatkozó kérdésre. A miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy radikális változások nélkül az Európai Unió a szétesés felé halad, és ilyen helyzetben nem jó ötlet szorosabbra fűzni a kapcsolatot az EU-val.
- „Mi komolyan gondoljuk az euró bevezetését. Hiszünk abban, hogy Magyarországnak több előnye származik az euróból, mint amennyi hátránya. Sőt én személy szerint abban hiszek, hogy ma az Európai Unióban a nem eurót használó országok közül mi tudnánk a legtöbbet nyerni az euró bevezetésével” – ezt pedig Kármán András, a Tisza Párt gazdaságpolitikusa mondta a 444-nek adott interjújában.
Előzmények: A Tisza Párt európárti álláspontja hasonló a korábbi hazai ellenzéki pártokéhoz, a 2022-es választások előtt az ellenzéki összefogás céldátumot is kijelölt az eurócsatlakozásra.
- A miniszterelnök határozott álláspontja viszont újdonság a kormányzati kommunikációban, ami az elmúlt években mindig azt hangsúlyozta, hogy az euró bevezetése nem aktuális kérdés, bizonyos gazdasági fejlettség elérése után megérheti, de „nem cél, csak eszköz”.
Számokban: az Eurobarometer tavaszi felmérése alapján a magyarok 75 százaléka támogatja az euró bevezetését, viszont 72 százalékuk szerint az ország még nem áll készen rá. A legtöbben (a megkérdezettek 43 százaléka) arra számítottak, hogy az országban 10 éven belül vezetik be az eurót.
Felülnézet: az euró bevezetéséhez meg kell felelni a maastrichti kritériumoknak, ami konkrétan azt jelenti, hogy
- az infláció legfeljebb másfél százalékponttal lehet nagyobb az Európai Unió három legkisebb inflációjú országának átlagánál;
- a költségvetési hiány legfeljebb 3 százalékos lehet GDP-arányosan;
- az államadósságnak 60 százalék alatt (vagy legalább stabilan csökkentő pályán) kell lennie GDP-arányosan;
- az állampapírok hosszú távú kamatszintje maximum két százalékkal lehet nagyobb az előző három ország kamatátlagánál;
- és stabil forintárfolyamra van szükség (az árfolyam nem léphet ki az ERM-II árfolyamrendszerben meghatározott sávból).
Alulnézet: a GKI Gazdaságkutató Zrt. januári elemzése szerint a költségvetési hiány és az államadósság (illetve annak alakulása) az elmúlt években messze volt a csatlakozáshoz szükséges szinttől, ahogy a hosszú távú kamatokra vonatkozó adatok sem teljesítik az elvárt értékeket.
- A forintárfolyam stabilitása akkor lenne érdekes, ha az ország csatlakozott volna az euró előszobájának számító ERM-II árfolyamrendszerhez, de ez nem történt meg. A hazai infláció viszont 2024 végére az előző évek komoly kiugrásai után az uniós referenciaérték körül mozgott.
- Jóindulattal így ötből egy kritériumnak felelt meg az ország, de nem volt ez mindig így: az EKB 2018-as konvergenciajelentése szerint Magyarország ötből két kritériumnak még egyértelműen megfelelt (deficit és kamatok), egynek majdnem (infláció), és csak kettőtől állt távol (államadósság és euró-forint árfolyam, bár az államadósság 2014 és 2019 között egyértelműen csökkent, az árfolyam-stabilitás pedig nem is volt cél).
Mi várható? Egy négyéves ciklus alatt ugyan sok minden változhat, de még egy esetleges Tisza-győzelem esetén sem egyértelmű, hogy ennyi idő alatt be lehetne vezetni az eurót. Kármán András a 444-nek arról beszélt, hogy számítanak rá, hogy győzelem esetén nehéz költségvetési helyzetet örökölnének.
- Az eurót 2026 januárjától bevezető Bulgária példája azt mutatja, hogy hosszabb távú költségvetési fegyelem szükséges a valutaváltáshoz (a 2025-ös konvergenciajelentés szerint Bulgária költségvetési hiánya például 2023 és 2025 között 2 és 2,8 százalék között alakult, a jegybank előrejelzése szerint a magyar hiány 2026-ban akár még 4,2 százalék is lehet).
Reakció: „Ez nem lehet egy olyan ügy, amit öt ember eldönt. Egyszerűen túl fontos ahhoz. Azt gondolom, hogy vannak nagyon jó érvek mellette, és vannak érvek ellene. Ezeket végig kell tudni játszani” – nyilatkozta a Telexnek az euró bevezetéséről Orbán Krisztián közgazdász, közgondolkodó. Vagyis szerinte erről a társadalom egészének, de legalábbis az aktív részének bevonásával kellene dönteni.
