Nem múlt el a 2022-es és 2023-as szintű infláció a lakosság érzékelése szerint, ez lehet az egyik fő oka annak, hogy nőtt itthon a fizetésükkel elégedetlenek aránya.
Számokban: a Trenkwalder munkaerőpiaci kutatása szerint októberben már a megkérdezettek 55 százaléka érezte úgy, hogy keveset keres, a fizetésükkel elégedetlen dolgozók aránya így egy év alatt hat százalékponttal nőtt.
- A fizetésüket keveslők 31 százaléka 20–30 százalék közti, 44 százalékuk pedig 20 százalékon belüli emeléssel lenne elégedett.
- Ugyanakkor azt is érzik a munkavállalók, hogy rosszabbak lettek a munkaerőpiaci lehetőségek. A megkérdezettek kétharmada szerint nehezedett a szakmán belüli elhelyezkedés, miközben ez az arány két éve még 53, tavaly pedig 59 százalék volt.
Felülnézet: Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója szerint a munkavállalók többsége továbbra is elvárja az előző évek inflációs környezetére jellemző béremelési ütemet, mivel a bérek értékének növekedését csak késleltetve érzékelik a hétköznapokban.
- A Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentésében szereplő felmérés alapján tavasszal bőven 30 százalék feletti inflációt érzékelt a lakosság, de a GKI felmérése szerint is körülbelül ötszörös volt a valódi és az érzékelt infláció közti különbség szeptemberben, és ez stabilan így van 2024 vége óta.
- A havi alapú infláció eközben március és október között 4,2 és 4,7 százalék között alakult a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. (2022 egészében 14,5, 2023-ban pedig 17,6 százalék volt az infláció).
- A valós és az érzékelt infláció közti eltérést az magyarázhatja, hogy jobban drágulnak azok a termékek, amelyeknek az árát az emberek napi szinten követik, illetve sok ember fogyasztói kosarában nagyobb részt tesznek ki a jobban dráguló termékek.
- Az élelmiszerek – amire az alacsonyabb jövedelműek arányaiban többet költenek – például márciusban még átlagosan 7 százalékkal drágultak, bár azóta ez a tempó 4 százalék alá csökkent.
- Augusztusban a bruttó átlagkereset 8,7, a nettó átlagkereset 9,2, a reálkereset pedig 4,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a medián bruttó bér 9, a nettó pedig 10 százalékkal nőtt.
Miért fontos ez? Az árakkal és a fizetésekkel való elégedetlenség az általános gazdasági helyzetértékelést is meghatározza.
- Ezt követi le a GKI fogyasztói bizalmi indexe, amely októberben már három hónapja javult, és így tizennégy havi csúcsára ért.
- Hosszabb távon ugyanakkor az látszik, hogy a koronavírus-járvány óta jelentősen leromlott a gazdasági hangulat, és a korábbi szintet azóta sem tudta megközelíteni.
- A bizalmi index további emelkedését vetíti viszont előre, hogy a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátások érezhetően javultak szeptemberhez képest.
