A szerző a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója. Ez itt a Zéróosztó, a G7 elemzői szeglete, amelyben külső elemzők, szakértők cikkei olvashatók. Az írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.
Az elmúlt évtized nagy részében a befektetők hozzászoktak ahhoz, hogy a részvénypiacok – különösen az Egyesült Államokban – túlértékeltek, volatilisek vagy kockázatosak. A történelem azonban újra és újra megmutatta, hogy azok, akik a rövid távú turbulenciától való félelmükben kerülik a részvényeket, gyakran nem látják a teljes képet. Az idők során a részvények következetesen felülmúlják a többi főbb eszközosztályt, és olyan hozamokat biztosítanak, amelyek nemcsak lépést tartanak az inflációval, hanem meg is haladják a nominális GDP-növekedési ütemét.
A befektetők számára nem az a kérdés, hogy vásároljanak-e részvényeket, hanem az, hogy mennyit, és mely piacokra koncentráljanak. A részvények nem csupán spekulatív eszközök: részesedést kínálnak a világ termelési kapacitásából, innovációjából és hosszú távú gazdasági növekedéséből.
A részvénybefektetés mint természetes fedezet
Magyarországon és Közép-Európa-szerte, ahol az inflációs várakozások továbbra is magasak, a befektetők még mindig keresik a vásárlóerő megőrzését lehetővé tevő módszereket. Sokan ösztönösen az ingatlanok, az arany vagy az inflációhoz kötött kötvények felé fordulnak. Pedig a részvények – amelyeket sokan félreértenek és „kockázatos eszközöknek” tartanak – történelmileg az egyik legjobb hosszú távú védelmet nyújtják az infláció ellen.
Az erős árképző erővel és domináns piaci pozícióval rendelkező vállalatok a magasabb költségeket átháríthatják a fogyasztókra. Bevételük és nyereségük nominális tekintetben nő, ami segít a befektetők vagyonának lépést tartani az inflációval, vagy akár meg is haladni azt. A megfelelő részvényallokáció a befektető egyéni körülményeitől függ. A kulcs a következetesség: azok a befektetők, akik fenntartanak egy bizonyos részvénykitettséget, és az eszközosztály teljes elhagyása helyett csak a kitettség mértékét módosítják, idővel általában jobb eredményt érnek el.
Értékeltségek és a tartós túlértékeltség mítosza
Sokan hangsúlyozzák, hogy a globális részvényindexek rekordközeli magasságokban járnak, de ez már legalább két évtizede visszatérő téma. Tény és való, hogy az elmúlt húsz évben nagyon kevés olyan időszak volt, amikor a befektetők valóban kedvező áron vásárolhattak részvényeket. A piacok ennek ellenére egyre feljebb emelkedtek, és megjutalmazták azokat, akik megtartották a részvénybefektetéseiket.
Az „olcsó” értékeltségek időszakai gyakran egybeesnek a válságokkal, amikor a félelem felülírja a logikát. Mire visszatér a bizalom, az árak általában már vissza is pattantak. A piaci időzítést célzó próbálkozások szinte mindig kontraproduktívak. Észszerűbb megközelítés az, ha megtartjuk a részvényeket, az allokációkat pedig az értékeltséghez és a kockázathoz igazítjuk, de elkerüljük a „mindent vagy semmit” jellegű döntéseket.
Ami a feltörekvő piacok mellett szól
Ma a legvonzóbb lehetőségek jó eséllyel nem a Wall Street óriásvállalatainál, hanem a feltörekvő piacokon kínálkoznak. Annak ellenére, hogy a világ népességének többsége, a globális termelés egyre növekvő hányada és a világ technológiai gyártási kapacitásának nagy része itt koncentrálódik, a feltörekvő piacok részvényei továbbra is jelentős diszkonttal forognak a fejlett országok papírjaihoz képest. A jelenleg körülbelül 40–45 százalékos értékeltségi diszkont azt jelenti, hogy a befektetők minden egyes dollár nyereségért körülbelül feleannyit fizetnek, mint a fejlett világban.
Ez a különbség annak ellenére is fennáll, hogy sok feltörekvő gazdaság drámai fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Javult a fiskális fegyelem, nőttek a devizatartalékok, a jegybankok az infláció korai megfékezésével bizonyították hitelességüket. Ennek eredményeként több feltörekvő piac politikai döntéshozóinak most már megvan a mozgásterük ahhoz, hogy a növekedést kamatcsökkentéssel támogassák – a legtöbb fejlett piac nem rendelkezik ilyen rugalmassággal.
Ezzel párhuzamosan változóban van maga a globális befektetési ciklus is. Az amerikai részvények hosszú ideje tartó dominanciája megkérdőjeleződik, mivel a fiskális egyensúlyhiány és a lassuló növekedés aláássa az „amerikai kivételesség” fogalmát. A befektetők egyre inkább a megszokott piacokon túl igyekeznek kiegyensúlyozottabb hozamforrásokat találni. Ebben az amerikai dollár gyengülése is segíti őket, mivel csökkenti a dollárban denominált adósságok terheit, és javítja a feltörekvő piacok kereskedelmi versenyképességét.
A feltörekvő gazdaságok az új kereskedelmi struktúrákból is profitálni tudnak. A feltörekvő országok közötti kereskedelem tovább bővül, így ezek a piacok kevésbé függnek a fejlett gazdaságokba irányuló exporttól, és ellenállóbbá váltak a geopolitikai zavarokkal szemben is. A kereskedelem diverzifikálódása és az erősebb belföldi kereslet stabilitást ad ennek az egykor volatilisnek tekintett eszközosztálynak.
A fundamentumok szilárdabbak, mint ahogy látszanak
Az értékeltségeken túlmenően számos feltörekvő gazdaság fundamentális mutatói is egyre stabilabbnak tűnnek. Míg a fejlett országok rekordszintű adósságállománnyal és fiskális nyomással küzdenek, jó néhány feltörekvő ország alacsonyabb adósságterhet és egészségesebb folyó fizetési mérleget mondhat magáénak. Közülük sokan már korán, 2021–22-ben felléptek az infláció ellen, és a nyugati jegybankokat jócskán megelőzve megemelték a kamatlábakat. Ez a proaktív hozzáállás most lehetőséget ad nekik a monetáris politika lazítására, ami potenciálisan támogathatja mind a növekedést, mind a piaci teljesítményt.
A makrogazdasági háttér is kedvezően alakul számukra. Az amerikai dollár idén jelentősen gyengült, ami csökkentette a dollárban jegyzett adósságok által gyakorolt nyomást, és javította a feltörekvő piacok vásárlóerejét. Eközben a feltörekvő piacok közötti kereskedelem tovább bővült, ami csökkentette a fejlett gazdaságokba irányuló exporttól való függőséget, és megóvta ezeket a piacokat a geopolitikai sokkoktól, például a vámok körüli vitáktól.
Ázsiában különösen kedvezőek a kilátások.
Bár Kína növekedése lassabb lehet, mint az előző évtizedekben, a gazdaságélénkítő intézkedések és az ingatlan- és technológiai szektorban tapasztalható óvatos fellendülés hatása már kezd megmutatkozni. A térségen belül India, Indonézia és Vietnám a demográfiai és technológiai növekedés motorjaként működik. Mindez a nyereségvárakozásokból is kiderül: az elemzők a feltörekvő piacokon az előttünk álló évre körülbelül 14 százalékos nyereségnövekedést jósolnak, szemben a fejlett piacokon várható, körülbelül 10 százalékos növekedéssel.
Makro és mikro, avagy a részvényválogatás fontossága
A feltörekvő piaci befektetések nem csupán az adott országok teljesítményére tett „fogadásról”, hanem kivételes vállalatok felkutatásáról is szólnak. A legjobb feltörekvő piaci befektetők alulról felfelé haladnak, és olyan vállalatokat keresnek, amelyek élen járnak az innovációban, tartós versenyelőnyökkel rendelkeznek, és olyan csapatok vezetik őket, amelyek képesek kezelni a bizonytalanságot. Az ilyen vállalatok ritkák, de amikor makrogazdasági zavarok miatt ideiglenesen alulértékeltté válnak, gyakran a legvonzóbb vásárlási lehetőségeket kínálják.
Ez a megközelítés megfordítja a hagyományos elemzési sorrendet. Ahelyett, hogy először az országokat választanánk ki, és csak azután a vállalatokat, most először olyan világszínvonalú vállalkozásokat kell felkutatni, amelyek piaci pozíciója várhatóan erősödni fog, és amelyek termékei vagy technológiái meghatározzák az innováció ütemét. Ha megtaláltuk ezeket a vállalatokat, a szélesebb körű gazdasági vagy politikai volatilitás másodlagos kérdéssé válik.
Miért lehet ez a megfelelő időpont?
A globális trendek együttállása most alkalmas pillanatot kínál arra, hogy újból megvizsgáljuk a feltörekvő piaci részvényeket. Az Egyesült Államok költségvetési nehézségei, a dollár gyengülése és a bizonytalan globális növekedési kilátások diverzifikációra ösztönzik a befektetőket.
Az európai részvények voltak az elsők, amelyek profitálni tudtak ebből a változásból, de a következő logikus lépést a feltörekvő piacok jelentik, amelyek diverzifikációs és növekedési potenciált is kínálnak.
Értékeltségi diszkontjuk évtizedek óta nem volt ilyen nagy, miközben a sajáttőke-arányos megtérülésük mindössze egy százalékponttal marad el a fejlett piacokétól.
A stratégiai érvek meggyőzhetik a hosszú távú befektetőket. A feltörekvő piacok dinamikus nyereségnövekedést, egészségesebb költségvetési helyzetet és a digitalizációtól az urbanizáción át az energetikai átállásig erőteljes strukturális mozgatórugókat kínálnak. Most, amikor a globális gazdaság lassuló növekedési időszakba lép, és a fejlett piacok adóssága növekszik, a feltörekvő piacok azon kevés régió közé tartoznak, amelyek még mindig valódi növekedési prémiumot kínálnak.
A kiegyensúlyozott megközelítés fontossága
Ez nem jelenti azt, hogy ki kell vonulni a fejlett piacokról, vagy hogy kizárólag a kockázatosabb eszközökre kell koncentrálni. A lényeg inkább az egyensúly fenntartásán és a diverzifikáción van.
A portfólióknak tükrözniük kell mind a fejlett gazdaságok ellenálló képességét, mind a feltörekvő gazdaságok dinamizmusát. Sok befektető számára a stabil, de rugalmas – az alulértékelt, növekedésorientált régiók felé hajló – részvényallokáció fenntartása hosszú távon javíthatja a hozamokat és csökkentheti az inflációs kockázatot.
Részvényekre minden portfólióban szükség van
Egy ilyen bizonytalan világban a részvények továbbra is az emberi fejlődés – az innováció, az alkalmazkodás és a vagyonteremtés – legegyértelműbb kifejeződései. Bár az értékeltségi ciklusok hullámzanak, a jól megválasztott részvények hosszú távú pályája továbbra is emelkedő tendenciát mutat. Ma a feltörekvő piacok a befektetési tájkép talán leginkább elhanyagolt, ám annál ígéretesebb zugát alkotják.
A részvények – vagy a feltörekvő piacok – figyelmen kívül hagyása egyet jelent azzal, hogy a befektetők lemondanak a hosszú távú növekedést biztosító egyik legmegbízhatóbb mozgatórugó által kínált előnyökről. Azok számára, akik hajlandóak a rövid távú volatilitáson túlra tekinteni, az így feltáruló lehetőség egyértelmű – és egyre vonzóbb is.
