A szerző független pénzügyi szakértő. Ez itt a Zéróosztó, a G7 elemzői szeglete, amelyben külső elemzők, szakértők cikkei olvashatók. Az írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.
Warren Buffett az amerikai és a világ tőkepiacának valaha élt egyik legnagyobb alakja. Elmúlt 95 éves, idén bejelentette, hogy lassan már tényleg élvezné a nyugdíjas éveit, kinevelte az utódait, a továbbiakban ők viszik tovább a Berkshire Hathawayt. A befektetési holding időről időre részletesen beszámol arról, hogy portfóliójában milyen változások történtek az elmúlt időszakban, darabszámra megadja, melyik részvényből mekkora állományt vett vagy adott el. A piacok szinte mindig pozitív hírként fogadják, ha Warren Buffett portfóliójában egy adott részvény súlya nő, esetleg új részvény kerül be.
Így történt november 14-én is, amikor a Berkshire Hathaway bejelentette, hogy 5,1 milliárd dollárért vásárolt Alphabet- (Google-) részvényt. A Google október végén tette közzé a harmadik negyedéves gyorsjelentését, és mind árbevételben, mind pedig az elért eredményt tekintve jelentősen felülmúlta az elemzői várakozásokat. A kettő együtt az egyébként meglehetősen zavaros piacon is jelentős emelkedést okozott a technológiai óriás árfolyamában.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért vehetett fel ekkora pozíciót a Berkshire Hathaway a Google-ben. Az eredményeken kívül a Google november elején tett még egy fontos bejelentést: kifejlesztette saját, Ironwoodra keresztelt csipjét. Míg az Nvidia csipjeit általános számításokra fejlesztették ki, addig a Google tenzorfeldolgozó egysége (TPU) kimondottan a nagy nyelvi (LLM) modelleket kezeli extrém skálázhatósággal és költséghatékonysággal.
Ráadásul a saját fejlesztés és gyártás miatt csak ötödannyiba kerül, mint az Nvidia csipjei.
Szintén november első felében jelentette be a Google, hogy elkészült a saját mesterségesintelligencia- (MI-) modelljének legfrissebb verziójával, a Gemini 3.0-s verzióval. A normál fejlődésen kívül ennek a modellnek van egy hihetetlenül nagy előnye: nulla Nvidia grafikus processzort (GPU) használ fel a működéséhez, kizárólag a Google házon belül készített Ironwood csipje működteti a rendszert.
Ahogy a többi vezető amerikai (és kínai) vállalat, a Google is dollár-tízmilliárdokat költött csak idén az Nvidia csipjeire, amelyek nélkülözhetetlenek voltak az MI-modellek működtetéséhez. Eddig. És általánosságban még annyit a Geminiről, hogy látványosan jön fel a ChatGPT-re a felhasználók számát tekintve, elsősorban annak köszönhetően, hogy az anyacégé a világ legnagyobb keresője és platformja (Chrome és Android, és akkor a YouTube-ról még nem is beszéltünk), és ezekbe a Google sikeresen integrálja az MI-rendszert.
Az Nvidia november 19-én tette közzé harmadik negyedéves számait, amelyek – szokás szerint – felülmúlták az elemzői várakozásokat, valamint a negyedik negyedévre vonatkozó, már meglévő megrendelésállományát is közölte, ami rendkívül optimistának tűnt. A piac mégis rosszul reagált az Nvidia eredményére és kilátásaira, napon belül nagy irányváltás után a részvény 3 százalékot esett, és azóta sem tudott érdemben emelkedni, sőt.
A Claude nevű MI-modellt fejlesztő Anthropic már bejelentette, hogy egymillió darabot rendelt a Google új csipjeiből, és állítólag a ChatGPT fejlesztője, az OpenAI is közel van egy hasonló nagyságrendű megrendelés bejelentéséhez. Bár a pontos árat nem közölték, egy dolog biztos: jelentősen olcsóbban jutnak majd a Google csipjeihez, mintha Nvidia terméket vennének.
Ez azért is fontos, mert jelenleg az MI-őrület a piacszerzés szakaszában van, egyelőre a cégek nem a profitra, hanem a piaci részesedésre helyezik a hangsúlyt. Korábban is jeleztem, hogy a rendkívüli Nvidia-eredmények kissé törékenynek tűnnek, és továbbra is a négy legnagyobb vevő teszi ki az árbevétel több mint 61 százalékát a harmadik negyedéves adatok alapján. A második negyedévben pedig a két legjelentősebb vevő adta a cég árbevételének a felét; ezek kilétét az Nvidia nem fedte fel, de valószínűleg a Microsoftról és a Metáról van szó, és szintén az óriásvevők között volt az Amazon, illetve a Google is.
Úgy tűnik, hogy az Nvidia monopolhelyzete kezd meginogni, és nagy kérdés, hogy az árképzési modellje meddig tud életben maradni. Ha elkezdődött a piaci átrendeződés, akkor nagy gondok lesznek az Nvidiánál. A jelenlegi MI-beruházási versenyben ugyanis aki birtokolja a csipet és a tudást, az birtokolja a jövőt.
És ez a vállalat már nem az Nvidia, hanem a Google. Ezt vette meg, ebbe a jövőképbe ruházott be Warren Buffett cége. Megvette a jövőt.
És ezt a piac is egyre inkább így látja: kedden a Google részvénye történelmi csúcson zárt, az Nvidiának viszont 6 százalékos mínuszból kellett visszakapaszkodnia, ami csak nagyjából felerészben sikerült. Bár még így is a világ legértékesebb tőzsdei vállalata, már csak bő 10 százalékkal ér többet a Google-nél, így már a közeljövőben is elképzelhető a trónfosztás.
