Annyira veszik a forintot és a magyar államadósságot, hogy az egész világgal szembemehet az MNB
A szerző az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Ez itt a Zéróosztó, a G7 elemzői szeglete, amelyben külső elemzők, szakértők cikkei olvashatók. Az írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.
A hazai választások után, de az iráni háború keltette hullámok közepette sokakat meglepett, amikor a jegybank monetáris politikáért felelős alelnöke újra felvetette a kamatvágások újraindításának lehetőségét. Noha ez benne volt a pakliban – a jegybank előretekintő iránymutatása alapján adatvezérelten, ülésről ülésre döntenek –, az elemzők többsége mégsem gondolta, hogy a Hormuzi-szoros lezárása okozta fokozott bizonytalanság és a legtöbb jegybanktól kamatemelést árazó piaci várakozások közepette ez reális forgatókönyv lehet rövidesen. Mi változott?
A legutóbbi jegybanki döntést követő MNB-s kommunikáció egyértelműen a magyar kockázati prémium csökkenésére hivatkozik olyan tényezőként, ami, ha tartósan fennmarad, bővítheti a monetáris politika mozgásterét, azaz lehetőséget nyújt az alapkamat mérséklésére.
A kockázati prémium lényegében azt jelenti, hogy a befektetők a magyar eszközök vásárlásáért, illetve tartásáért mekkora mértékű felárat várnak el egy biztonságosnak tekintett eszközhöz képest. Ezt sokféleképpen és sok piacon lehet mérni, de a kamatpolitika szempontjából legszemléletesebb talán a német állampapírok hozamához mért felár, illetve ennek összehasonlítása a régiós országokkal.
Az így mért kockázati prémium valóban nagymértékben csökkent a márciusi kamatdöntő ülés óta, jelenleg a tízéves lejáratú állampapírok esetében alacsonyabb hozamfelárat kell fizetnünk, mint a két-három szinttel jobb hitelminősítői besorolással rendelkező lengyeleknek, amire a Covid-válság óta nem volt példa.
Egy másik fontos barométer a kockázati prémium mérésére a forint árfolyamának alakulása, ami a rövid távú kamatkülönbségek mellett leginkább a befektetői hangulatot tükrözi. Idén eddig nagymértékű forinterősödést láttunk a devizapiacon a meghatározó fejlett piaci devizákkal szemben, de a forint a régiós társakat is felülteljesítette, ráadásul ez az erő a választások után is kitartott. Egyes elemzők szerint már egyenesen túl erős lett a forint, és ez a gyors és nagymértékű erősödés akár zavarhatta is a jegybankot.
A jegybank elnöke a kockázati felárak fent bemutatott csökkenése következtében a legutóbbi ülést követő sajtótájékoztatón azt jelezte, hogy amennyiben ezek a folyamatok tartósak maradnak, akkor az növeli a mozgásteret a monetáris kondíciók alakításában. Kérdés, hogy milyen időtávon akarja vizsgálni ezt a tartósságot az MNB, de a kommunikációból az olvasható ki, hogy a következő, júniusban megjelenő Inflációs jelentésben már ezt a szempontot is értékeli a jegybank.
Ebből implicit az is következik, hogy az új kormány legfőbb és a befektetők számára az ország megítélése szempontjából legfontosabb gazdaságpolitikai céljait – nevezetesen az euróbevezetést, illetve az EU-s források felszabadítását – hitelesnek és teljesíthetőnek gondolja, amennyiben az elmúlt időszak pozitív trendjei fennmaradnak. Ebből a szempontból kicsit kakukktojás a költségvetés kérdése, amely szintén fontos tényező a befektetői megítélés és a monetáris politika számára, mivel annak a helyzetéről az új kormány ígérete szerint majd csak nyár végén kapunk részletes helyzetértékelést. Ugyanakkor az EU-s forrásokról érkezett pozitív hírek javíthatják a költségvetés helyzetének befektetői megítélését.
Az inflációs pályával kapcsolatban is szolgált újdonsággal a jegybankelnök, amikor megjegyezte, hogy a március óta megjelent inflációs adatok elmaradtak a korábbi előrejelzéstől, azóta a forint tovább erősödött, ráadásul az árszabályozó eszközök kivezetését is elhalasztotta az új kormányzat. Miközben az iráni háború kapcsán fennmaradt a bizonytalanság, április 8. óta mégiscsak tűzszünet van, zajlanak a tárgyalások, és az energiaárak is mérséklődtek a márciusi csúcspontokról. Összességében tehát az inflációs kilátások is a kedvezőbb irányba mozdultak el.
Mindezt nemcsak a jegybank, de a befektetők többsége is így gondolja a piaci árazások alapján. Jelenleg a következő egy évre négy 25 bázispontos kamatvágás van beárazva, ami historikusan és a körülményeket tekintve is elég óvatos politikát takar. Amennyiben a jegybank valóban megfontolt lépésekkel haladna, és fenntartaná a szigorú monetáris kondíciók melletti elköteleződést, az a forint számára továbbra is támaszt jelentene, és nem fordítaná meg az erősödő trendet, csak lassíthatná azt. Ugyanakkor látni kell, hogy nem sokszor fordult elő az elmúlt húsz évben, hogy az MNB úgy tudott volna kamatot csökkenteni, hogy közben az EKB és a világ többi jegybankja szigorít.
A mostani kommunikáció, valamint a piaci árazások alapján nagyon úgy tűnik, hogy a jegybank folytathatja a megkezdett, majd februárban szüneteltetett kamatvágási ciklusát. Ez jót tehet a kötvénypiaci hozamoknak, élénkítheti a hitelezést, és akár a vállalati kötvénykibocsátások is újra szárnyra kaphatnak. Maradtak azért kockázatok, de a jelenleg ellentétes irányú külföldi (iráni háború, globális kamatemelési várakozások) és belföldi hatások (forint, kötvényhozamok) eredője a megítélésünk alapján március óta pozitív irányba változott, így valóban lehet tér az alapkamat óvatos csökkentésére júniustól kezdődően, feltéve, hogy az addig beérkező adatok megerősítik ezt.
Figyelemfelhívás
Jelen dokumentum kizárólag újságírók, sajtó- és médiaszakemberek számára készült. Jelen információ egyetlen célja, hogy az újságírók, sajtó- és médiaszakemberek számára információt és áttekintést biztosítson attól függetlenül, hogy azt milyen célra használják, amely teljes mértékben szerkesztőségi kompetencia és amellyel kapcsolatban az Amundit semmilyen felelősség nem terheli.
Jogi nyilatkozat
Jelen dokumentum elemei kizárólag tájékoztatás céljára készültek, azok nem minősülnek pénzügyi eszközök vételére/eladására tett ajánlatnak, befektetési tanácsnak, befektetési elemzésnek, befektetési ajánlásnak vagy egyéb befektetési szolgáltatás nyújtására vonatkozó ajánlatnak, illetve adójogi tanácsadásnak, és nem adnak teljes körű tájékoztatást a dokumentumban szereplő kibocsátókkal, pénzügyi eszközökkel, ügyletekkel kapcsolatban. Jelen kiadványban szereplő információk 2026. május 27-én tekintendők pontosnak.*
Bármely itt szereplő előrejelzés, értékelés és statisztikai elemzés célja, hogy segítséget nyújtson a címzettnek a leírt kérdések megértésében. Az ilyen előrejelzések, értékelések és elemzések szubjektív értékeléseken és feltételezéseken alapulhatnak, és eltérő eredményeket produkáló alternatív módszertanok között választanak. Ennek megfelelően az ilyen előrejelzéseket, értékeléseket és statisztikai elemzéseket nem szabad tényként, illetve a jövőbeli események pontos előrejelzéseként kezelni.
Ha nincsen másképp feltüntetve, jelen dokumentumban szereplő valamennyi információ az Amundi Asset Management SAS-tól és az Amundi Alapkezelő Zrt.-től származik. A piaci meglátások a szerzőtől származnak, nem feltétlenül tükrözik az Amundi Csoport véleményét. A tájékoztatás olyan forrásokon alapult, melyet a szerző a felhasználás időpontjában megbízhatónak ítélt, de azok a gazdasági és egyéb körülményektől függően bármikor változhatnak. Nincs rá biztosíték, hogy az egyes országok, piacok vagy ágazatok a várakozásoknak megfelelően fognak alakulni, mint ahogy arra sem, hogy a tájékoztatásban bemutatott piaci előrejelzések megvalósulnak, illetve a most tapasztalt piaci folyamatok változatlanok maradnak.
A tájékoztatás nem a befektetési elemzés függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, így nem vonatkozik rá a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalom.
Bár az Amundi Alapkezelő Zrt. különös gondot fordított a jelen dokumentumban foglaltak kialakítására, annak pontosságáért, helyességéért, teljességéért, vagy tényállításként történő felfogásáért semmilyen jogcímen – kifejezett vagy vélelmezhető – felelősséget nem vállal. Az Amundi Alapkezelő Zrt. felhívja figyelmét, hogy a dokumentumban foglalt tájékoztatást csak saját kockázatára használhatja fel, az arra támaszkodó döntéshozatalból az olvasó által elszenvedett esetleges veszteségért, elmaradt haszonért az Amundi Alapkezelő Zrt.-t, az Amundi Csoporthoz tartozó egyéb vállalatot, vagy azok bármely tisztségviselőjét semmilyen – közvetlen vagy közvetett – jogi felelősség nem terheli.
A dokumentumban szereplő tájékoztatást az Amundi Alapkezelő Zrt. – előzetes értesítés nélkül – jogosult aktualizálni vagy megváltoztatni.
A befektetések kockázattal – többek között politikai és devizakockázattal – járnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy befektetésének értéke emelkedhet, illetve csökkenhet is, és akár a teljes befektetett tőke elveszhet. A múltbéli siker nem tekinthető és semmiképp sem tekintendő a jövőbeli siker zálogaként.
A dokumentum nyomtatási és elütési hibát tartalmazhat.
Az Amundi Alapkezelő Zrt. – az Amundi Csoport tagja / Székhely: 1011 Budapest, Fő u. 14. III. em., Tel: +36 1 577 4200 / E-mail: alapkezelo@amundi.com /
Amundi Asset Management, „société par actions simplifiée” – SAS, – egy portfólió- és alapkezelő társaság – amit a francia értékpapír-felügyeleti hatóság (Autorité des Marchés Financiers – „AMF”) felügyel, engedélyének száma: GP04000036 – Tőkéje: 1 143 615 555 euró – Székhelye: 91-93 boulevard Pasteur, 75015 Párizs, Franciaország, 437 574 452 RCS Paris – www.amundi.com.
