Fizetési kérelem: legális trükk az adóelkerülésre

A fizetési kérelem egy 2024. április 1. óta velünk lévő átutalási tranzakciótípus, amely az azonnali fizetési rendszerre épül. Lényege, hogy bármely magyarországi bankszámlára lehet küldeni egy pénzkérést, amelyet a címzett a banki mobilalkalmazásában vagy az internetbankjában olvashat el.

Ezt követően megteheti, hogy válaszul elküldi az igényelt összeget, és azt is, hogy nem. A fizetési kérelem nem jelent tehát semmiféle kötelezettséget a fizető félre nézve, de abban segíti őt, hogy egyetlen gombnyomással elküldje a pénzt.

Hogyan lehet adót elkerülni a fizetési kérelemmel?

Már 2013 óta velünk van egy állami elvonás, melynek neve pénzügyi tranzakciós illeték. Az illetéket a banknak kell fizetnie, de a jelentős teher miatt ezt nem szokták lenyelni. Az átutalásoknál 0,45 százalékról beszélünk, ami egy tranzakció esetében legfeljebb 20 000 forint lehet. Az átutalások első 50 000 forintjára nem kell illetéket fizetni, az 50 000 forintos vagy az alatti összegű tranzakciók pedig illetékmentesek.

Ha nem is adó a pénzügyi tranzakciós illeték, de pontosan úgy viselkedik, mint az áfa: százalékos alapon minden tranzakció után fizetni kell 50 000 forint felett.

Éppen ezért fontossá váltak azok a praktikák, melyekkel ki lehet ezt kerülni.

Eleinte nem volt erre sok lehetőség, de amikor a kormány tavaly megemelte az illetéket, akkor a mentességi határ is megnőtt, 20 000-ről 50 000 forintra. Ezzel párhuzamosan már csaknem minden bank elkezdte továbbadni a kedvezményt az ügyfeleknek, sőt két intézet még a banki díjat is elengedte. A CIB Bank ECO és ECO Plusz, illetve a Raiffeisen Bank Aktív számla konstrukciójában egyáltalán nem kell fizetni semmit az 50 000 forintos vagy az alatti összegű átutalásokra.

De elindult egy másik út is, ez pedig az, hogy az állam maga tett mentessé a pénzügyi tranzakciós illeték alól, illetve nem sokkal utána kötelezően ingyenessé két új tranzakciótípust. Az egyik a QR-kódos fizetés, a másik pedig a fizetési kérelem.

Ezekre a tranzakciókra sem illetéket, sem pedig banki díjat nem kell fizetniük az ügyfeleknek, egyetlen hazai banknál sem.

A fizetési kérelemnek viszont van pár egyedisége

A fizetési kérelemre indított átutalás ugyanolyannak minősül, mintha azt önállóan indította volna a fizető fél. Mivel azonban tartozik hozzá egy kérelem is, ezért van pár sajátossága.

Egyrészt a kérelem 60 napig érvényes. Ez azt jelenti, hogy eddig lehet rá válaszként kifizetést indítani. Megjelölhető egy fizetési határidő, de ez nem befolyásolja a 60 napos általános érvényességet. A fizetési határidő inkább valamilyen számla kifizetésére vonatkozhat, mintegy tájékoztató jelleggel, ha a kérelmet például egy közüzemi szolgáltató bocsátotta ki.

Másrészt a feladója engedélyezheti, hogy a fizető fél módosítsa az összeget, a közleményt pedig minden esetben lehet módosítani.

A fizetési kérelem azonban nemcsak a cégek és a magánszemélyek, de két magánszemély között is működik, sőt egy magánszemély két bankszámlája között is teljesen ingyen utalhat a segítségével.

Mennyit lehet megtakarítani a fizetési kérelemmel?

Minél nagyobb összegről beszélünk, annál nagyobb a fizetési kérelem előnye, hiszen a segítségével megtakarított pénzügyi tranzakciós illeték az átutalt összeggel arányos. Ezeket a tételeket általában nem lehet ingyen, bankkártyával kifizetni (már csak az ennél alacsonyabb bankkártyalimitek miatt sem), kizárólag átutalással.

Íme néhány példa erre:

(Az új lakás és a használt autó átlagos összege a linkeken elérhető Központi Statisztikai Hivatal [KSH] adatain alapul.)

Az új lakások esetében, ha csak a 20 százalékos önerővel számolunk, az is 20 000 forintos illetékterhet takar a pénzügyi tranzakciós illeték maximálása miatt.

Mint látható, a fizetési kérelem különösen jól jöhet például ingatlanvásárláskor, annak foglalózásakor, ingatlan önerőből történő vásárlásakor, de ugyanígy előnyös például autóvásárlásnál is. Nem vitás tehát, hogy komoly előnyökkel bír. De ha csak a pénzügyi előnyöket nézzük a többi mellett, már önmagában az is tetemes, hiszen súlyos ezreket lehet megspórolni vele.

Az illetéket nem egyformán hárítják át a bankok

Fontos hangsúlyozni, hogy a pénzügyi tranzakciós illetéket nem az ügyfélnek, hanem a banknak kell bevallania és megfizetnie. A jogszabályok azonban nem tiltják az illeték összegének áthárítását az ügyfelekre.

A bankok általában át is hárítják, de vannak esetek, amikor nem vagy nem teljesen teszik ezt. Például a Gránit Bank Gránit – Bajnok Plusz és Gránit – Digitális Plusz bankszámláján egyáltalán nincs díja az elektronikus, tehát internetbankon vagy a bank mobilalkalmazásán keresztül lebonyolított átutalásnak. Ugyanígy nincs ilyen költség az UniCredit Bank Mobil Aktív Plusz Számlacsomagjában, de csak akkor, ha az átutalást mobilapplikáción keresztül intézi az ügyfél, nem pedig internetbankon át. Az OTP Bank Smart számlacsomagjában pedig olcsóbb a banki díj, mint maga az illeték, hiszen elektronikusan átutalva a pénzt a díj 0,35 százalék, de maximum 25 000 forint. Ez utóbbinál már tényleg jobb megoldás a fizetési kérelem, hiszen ott semmit sem kell fizetni a pénz küldésekor.

Viszont amire még fontos figyelnünk, hogy magának a kérelemnek a feladása – amelyre válaszul a fizető fél elküldi a pénzt – már nem feltétlenül ingyenes. Bár vannak bankok, amelyek akciósan ingyen biztosítják ezt a lakosságnak, ahol díjat számítanak fel érte, ott néhány tíz- vagy néhány százforintos levonásra számíthat a kérelem kiküldője. Tehát ha valakitől fizetési kérelmet kérünk, az nekünk valóban ingyenes lesz, de a kérelem kiküldőjének már nem feltétlenül. Ráadásul számára a pénz fogadása kérelem nélkül teljesen ingyenes lenne. Ezért érdemes lehet ilyen esetekben megegyezni a költségviselésben.