„Rosszabb, mint 2022-ben” – tankolási korlátozásra és tüntetésre készülnek a benzinkutasok

„Rosszabb, mint 2022-ben” – röviden így foglalta össze egy benzinkutakat üzemeltető vállalat ügyvezetője, hogy milyen jelenleg a kisebb töltőállomások helyzete. Elsőre ez azért lehet meglepő, mert ezúttal a védett árak bevezetésénél elvileg már figyeltek arra, hogy a szabályozással ne döntsék be az ilyen kisebb, gyakran családi vállalkozásokat. A biztonsági készletből papíron a piac minden szereplője kaphat a védett árnál olcsóbb üzemanyagot. A gond csak az, hogy ebből még senki semmit nem látott, és sokan attól tartanak, hogy nem is fognak. A független kutak tulajdonosai ezért már különböző akciókat fontolgatnak.

Legutóbb teljes volt a káosz

Az árstop bevezetése után egy nappal a kormányzat sajtó-háttérbeszélgetést szervezett az intézkedés részleteiről. A tájékoztatást nyújtó államtitkárok fő üzenete a Portfolio beszámolója szerint az volt, hogy a stratégiai készletek felszabadítása nyomán a nagykereskedők olcsóbban kapnak üzemanyagot, így marad árrésük nekik és a kiskereskedőknek is.

Azaz úgy tűnt: a kormány – a 2022-es csomaggal ellentétben – ezúttal figyelt arra, hogy ne döntse be a piac különböző szereplőit,

és ne kelljen néhány hetente újabb és újabb intézkedésekkel megvédeni a hazai üzemanyagpiacot a teljes összeomlástól.

Bő négy évvel ezelőtt rengeteg hibája volt az akkor ársapkának nevezett intézkedésnek. A 480 forintos árplafont 2021 végén úgy vezette be a kormány, hogy az csak a kiskereskedelmi árra vonatkozott, azaz arra, amit a kutakon fizetnek a vevők. Ezzel 2022 elejéig nem is volt nagy probléma, az orosz–ukrán háború kirobbanása környékén azonban az olaj és az abból készített termékek ára kilőtt, és ez az ársapkával együtt teljesen abszurd helyzethez vezetett a piacon.

Mivel a nagykereskedelmi ár – tehát az, amennyiért a kutak veszik a benzint (jellemzően a Moltól) – nem volt szabályozva, így a kisebb töltőállomások hetekig voltak kénytelenek olcsóbban árusítani a gázolajat, mint amennyiért ők kapták. Azaz a dízel minden eladott literén buktak. Márciusra a benzin nagykereskedelmi ára is átlépte a 480 forintot, így már ezen is folyamatos veszteségük lett volna.

A helyzetet csak tovább rontotta, hogy mivel nálunk volt egész Európában a legolcsóbb az üzemanyag, így az összes Magyarországon áthaladó kamion itt tankolt, és az üzemanyag-turizmus is felpörgött. Azaz a kutaknak a megszokottnál még többet is kellett értékesíteniük úgy, hogy minden eladott literen pénzt vesztettek.

A kormány végül az üzemanyagpiac összeomlása előtti utolsó pillanatban lépett, és kizárta az ársapkából a külföldieket, illetve 480 forintban maximálta a nagykereskedelmi árat is. Ezzel a kisebb kutak tömeges bedőlését sikerült elkerülni ugyan, az ilyen töltőállomásokat fenntartó vállalkozások helyzete azonban még mindig elég kilátástalan volt. A nagykerár korlátozása ugyanis csak annyit jelentett, hogy már nem vesztettek az értékesítésen, árrésük azonban még mindig nem volt, annyiért kellett eladniuk az üzemanyagot, amennyiért kapták.

Márpedig magán a termékáron kívül azért egyéb költségeik is vannak ezeknek a cégeknek. Akkor a G7-nek piaci szereplők azt mondták, hogy ez literenként 15–25 forint, ami továbbra is veszteségként jelentkezett.

A problémákat látva a kormány tovább toldozgatta az ezer sebből vérző ársapkát. Kivették a szabályozásból a vállalkozásokat, hogy legalább a cégeknek eladott üzemanyagon kereshessenek a kereskedők, illetve támogatást is bevezettek a kisebb kutak számára.

Veszteséges lett az iparág

Ezzel együtt 2022-ben összességében sikerült az ágazat egészét veszteségbe taszítani. A statisztikai hivatal adatai szerint a gépjármű-üzemanyagok kiskereskedelmével foglalkozó cégek együttes bruttó működési eredménye negatív volt ebben az évben. Erre – amióta a KSH rögzíti az adatokat – korábban soha nem láthattunk példát.

Érdekes módon a kisebb kutakat fenntartó cégek adatai kicsit mást mutatnak. A ceginformacio.hu adatbázisa alapján megnéztük a 30 legnagyobb, de nem színes (például nem molos, OMV-s, shelles) kúthálózathoz tartozó vállalkozás eredményeit, és ezek profitabilitása nem csökkent. Ágazati szereplők szerint az ellentmondás magyarázata egyrészt az állami támogatás volt, és ezt erősíti az is, hogy néhány cégnél a – jellemzően támogatásokat lefedő – egyéb bevételek húzták fel a profitot. Ennél is fontosabb volt azonban, hogy ezek a cégek jellemzően több lábon állnak. Sok közülük foglalkozik például szállítmányozással, mezőgazdasági tevékenységgel, illetve egyéb kereskedelemmel is. Ezeken pedig nagyobb nyereséget értek el ugyanebben az időszakban.

Abban ugyanakkor a két adatsor között nincs eltérés, hogy 2022 után megugrott a szektor jövedelmezősége. Erre lehetett számítani: a több mint egy évig szorítóban tartott vállalatok az ársapka elengedése után minden jel szerint igyekeztek visszapótolni felélt tartalékaikat, és egy darabig magasabb árréssel működhettek.

Ez az időszak sem tartott azonban sokáig, 2024-ben ugyanis ismét jelentősen csökkent a cégek árrése. A lapunknak nyilatkozó piaci szereplők szerint ennek az az oka, hogy az ársapka után tartósan megváltoztak a piaci viszonyok. A Mol – amely ármeghatározó a piacon – viszonylag alacsony kiskereskedelmi árréssel futtatta a kútjait. Ők könnyedén megtehették ezt, hiszen az olajipar teljes spektrumát átfogják, és amit a kiskereskedelemben elvesztettek, vagy nem nyertek meg, azt behúzták a finomítási vagy a nagykereskedelmi tevékenységen. Igen ám, de a kisebb versenytársaknak ezekhez az alacsonyabb árakhoz kellett igazodniuk, így állításuk szerint már 2024-től elkezdett olvadni az árrésük.

Be nem váltott ígéretek

Ilyen előzmények után érte a szektort a mostani olajársokk és az emiatt hozott kormányzati intézkedés. Az első hírek után az iparágban még reménykedtek abban, hogy ezúttal nem nullázzák le a teljes árrést, mostanra azonban már egyáltalán nem bizakodók a szektor szereplői.

Óriási az elkeseredettség az egész szakmában

– fogalmazott a G7 kérdésére Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) szakértője.

A problémát az jelenti, hogy a kisebb kutak üzemeltetői egyelőre még semmit nem láttak a számukra beígért, védett árnál olcsóbb gázolajból a szerződések ígéretén kívül. A kormányzati állítás ugyanis az volt, hogy bár a nagykereskedelmi árat ezúttal is azon a szinten határozzák majd meg, amelyen a kútnak is értékesítenie kell az üzemanyagot, ezek a cégek legalább a hazai biztonsági tartalékból kaphatnak olcsóbban benzint és dízelt.

A hazai stratégiai készletek felszabadítására egyébként több okból is szükség volt. Egyrészt a Mol százhalombattai finomítójának korábbi balesete és a Barátság kőolajvezeték leállása miatt a hazai termelés nem fedezi a teljes keresletet. Ezt eddig importtal ki lehetett pótolni, ám a kezdetektől egyértelmű volt, hogy a védett (és ezzel párhuzamosan a rögzített nagykereskedelmi) ár bevezetése lényegében azonnal kilövi majd a behozatalt. Ha ugyanis a nagykereskedők más országban drágábban tudják értékesíteni a termékeiket, akkor nem fogják Magyarországra hozni. Ezen bukott el végül legutóbb is az árszabályozás, hiszen a kieső import hiányt okozott a piacon, és a kialakult helyzetet már nem lehetett fenntartani.

A kormány tehát tulajdonképpen a szabályozás miatt kieső import pótlására felszabadított biztonsági készletből próbálta megteremteni a benzinkutak árrését.

A tervek szerint a kutak a tartalékból származó üzemanyagot literenként 35 forinttal kapják olcsóbban a védett árnál. Ez nagyjából fedezné is a költségeiket: egy kelet-magyarországi töltőállomást üzemeltető vállalkozó egy Mol-elemzésre hivatkozva azt mondta a G7-nek, hogy jelenleg a kiskereskedelmi tevékenység – áru beszerzése feletti – költségei literenként 32-35 forintra rúgnak.

Igen ám, de ezt az összeget egyáltalán nem a teljes forgalom után kapja meg a szektor. Pontosan nem lehet megmondani, hogy az eladott üzemanyag mekkora része származik majd a biztonsági készletből, de az eddigi importarány alapján 25-30 százalék lehet az, amiért nem a teljes nagykerárat fizetik majd a kiskereskedők. Azaz a teljes mennyiségre vetítve az árrés legfeljebb 8-10 forint lesz.

A jövő idő nem véletlen. A G7-nek nyilatkozó vállalkozók szerint ugyanis ennek a hétnek az elejéig nem kezdődött meg a biztonsági készletek értékesítése, ezt legkorábban a hét végére várták.

Ráadásul sokan attól tartottak, hogy ha megérkezik is a piacra az olcsóbb üzemanyag, abból nekik nem sok jut majd.

Azt ugyanis egyáltalán nem szabályozta a döntéshozó, hogy miként kell a piaci szereplők között elosztani a stratégiai készletből származó üzemanyagot. Így könnyen előfordulhat – sőt egyenesen logikus lenne –, hogy a nagykereskedelmi tevékenységet is végző benzinkútláncok a saját töltőállomásaikat látják majd el a kedvezményes árú benzinnel és gázolajjal, a kisebb kutaknak pedig szinte semmi nem jut ebből.

Márpedig a fehér (független) kutaknak jelen állás szerint a gázolaj esetében csak ebből lehetne bármilyen árrésük. Míg 2022-ben ugyanis a jogszabály folyamatos toldozgatása nyomán legalább a vállalati vevőkön kereshettek, most ezek is bekerültek a védett árak hatálya alá. Így nincs olyan értelmezhető méretű piaci szegmens, amelynek nyereséggel értékesíthetnék az üzemanyagot. A külföldi rendszámos autók ilyenek lehetnének, de ezek viszonylag ritkán jutnak el magánkutakhoz, nagyon nagy többségben valamelyik lánc autópálya-közeli töltőállomásán tankolnak.

Tüntetés, bezárás, korlátozás

A benzinen most még valamennyi árrésük van a kisebb kutaknak a készletük erejéig, de ez is folyamatosan szűkül. Ráadásul gázolajból országos szinten is bő kétszer annyi fogy, mint benzinből, a kis kutaknál pedig ez az arány még inkább a dízel felé tolódik el, hiszen a vevőkörük – például a mezőgazdasági cégek – sokkal nagyobb mennyiségben vesz gázolajat.

Így az, hogy a benzinen valamennyit még lehet keresni, nem oldja meg a fehér kutak problémáit.

Több forrásunktól is azt hallottuk: annyira nagy az elégedetlenség, hogy az érintett vállalkozók egy része már különböző akciókat fontolgat. Egri Gábor a G7-nek elmondta: a tagvállalatok vezetői között

többekben is felmerült, hogy demonstrációt kellene tartaniuk, de az is szóba került, hogy tömegével zárják be a kutakat, így hívva fel a figyelmet az ellátásban betöltött szerepükre.

Utóbbitól a jogszabályban előírt kötelezettségek tarthatják vissza a kisebb kutakat, ugyanakkor lényegében ugyanezt a hatást elérhetik máshogy is. Egy benzinkutas szerint felmerült az is, hogy tömegével korlátozzák a kiadható legkisebb mennyiségben a tankolások mértékét. Ez azt jelentené, hogy egyszerre legfeljebb két litert lehetne tankolni ezeken a töltőállomásokon. (Ahol már most is korlátozzák a mennyiséget, ennél jóval magasabb a határ, például 30 liter.)

A kutasok ráadásul úgy érzik, hogy gyorsan kell lépniük. Nemcsak azért, mert nagyon rövid időn belül megroppanhatnak, hanem azért is, mert a választás után már nem biztos, hogy bármilyen engedményt ki tudnak harcolni. Ahogy egyikük fogalmazott:

„Nagyon sokszor bebizonyosodott már, hogy feláldozhatók vagyunk. Ha a választások után próbálkozunk bármilyen akcióval, annak már semmilyen hatása nem lesz.”