Hiába tiltotta meg a kormány az ukrajnai gázszállítást

Hétfőn sikeresen lezajlott az az aukció, amit – némileg leegyszerűsítve – a Magyarország és Ukrajna közötti harmadik negyedéves gázszállítás lehetőségére írt ki a Mol-csoporthoz tartozó FGSZ Zrt.

• Egy ilyen esemény önmagában nem különösebben izgalmas, az FGSZ tucatszám tart aukciókat (pdf). Ebben az esetben azonban az aukciót kifejezetten érdekessé teszi, hogy a leköszönő kormány rendeletben tiltotta meg a megtartását.

Előzmények: Orbán Viktor miniszterelnök március végén jelentette be, hogy a Barátság vezeték körüli vita miatt „a Magyarországról Ukrajnába irányuló gázszállításokat fokozatosan leállítjuk”.

• Az erről szóló kormányrendelet, amit a miniszterelnök maga látott el kézjegyével, még aznap éjszaka meg is jelent. Ebben nem konkrétan a szállításokat tiltották meg, hanem az úgynevezett kapacitásaukciókat az Ukrajnába irányuló földgázszállításokra.
• Külföldre ugyanis csak az tud földgázt szállítani, aki egy árverésen megvásárolja ennek a lehetőségét. Ilyenkor leköti a határon áthaladó vezeték kapacitását vagy annak egy részét, hogy ténylegesen átvihesse a gázt egy másik országba. A kormány ez utóbbit lehetetlenítette el.

Igen, de: épp ezért a rendelet nem azonnal állított le minden szállítást. A kapacitásokat a második negyedévre már korábban kiosztották, és mivel ezt körülményes és költséges lett volna visszacsinálni, a kabinet csak a harmadik negyedéves aukciót tiltotta meg.

Felülnézet: mivel április végén a Barátság vezeték körüli vita megoldódott, már két héttel ezelőtt is írtunk róla, hogy idővel a gázszállítás kérdése is rendeződhet.

• Orbán Viktor akkor azt mondta, hogy ha valóban beindul az olajszállítás a Barátságon, akkor Magyarország feloldja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelkeret blokkolását.
• A gázszállításra vonatkozó tiltás megszüntetéséről azonban nem beszélt a leköszönő kormányfő, és a kormányrendeletet sem módosították azóta. Azaz a harmadik negyedéves aukciót jogszabály szerint továbbra sem lehetett volna megtartani.

Számokban: ennek fényében volt különösen meglepő, hogy az aukciót a tervezett időpontban, május 4-én délelőtt mégis megrendezték.

• Az FGSZ a vezeték (a határkeresztező) szinte teljes kapacitását áruba bocsátotta: ez napi közel 10 millió köbméter mennyiséget jelent. A felkínált kapacitás szűk fele el is kelt: nagyjából napi 4 millió köbméter gázszállítás lehetőségét kötötték le a kereskedők.
• Ez nem jelenti azt, hogy törvényszerűen ekkora mennyiség el is hagyja majd az országot. A kapacitás lekötése csak lehetőséget teremt a szállításra. A kivitel ugyanakkor akár nagyobb is lehet, ha az FGSZ később a megmaradt kapacitást is értékesíti.

Tágabb kontextus: korábban is írtunk róla, hogy a rendelettel a kormányzat teljesen nonszensz helyzetet teremtett. Piaci szereplők már március végén úgy látták, hogy a szabályozásból nemzetközi botrány is lehet.

• Az energiahálózatok ugyanis úgynevezett természetes monopóliumok, és így egyedi szabályok vonatkoznak a fenntartásukra. Egy olyan monopóliumként működő rendszerirányító*
  Így hívjuk azokat a cégeket, amelyek egy ország nagynyomású gáz- és nagyfeszültségű villanyhálózatát üzemeltetik.
  , mint az FGSZ, emiatt nem teheti meg azt, hogy a rendszer egy pontját egyszer csak lezárja. Akkor meg különösen nem, ha ez egy határkeresztező.
• A piac ugyanis rég nemzetközi, ezért az ilyen országhatárok közötti vezetékekre nemzetközi előírások vonatkoznak, és nemzetközi szervezetek fogják össze a kereskedelmet, illetve a rendszerek kapacitásának értékesítését is.
• Ezeket a nemzetközi szabályokat pedig nem lehet egy kormányrendelettel felülírni. Vagyis az FGSZ bizonyos szempontból kutyaszorítóba került, hiszen két egymásnak ellentmondó szabályozásnak kellett volna megfelelnie.