3,9 százalékról 5,2 százalékra nő az éves államháztartási hiánycél GDP-arányosan – derült ki a Pénzügyminisztérium kedden reggel kiadott közleményéből. Mivel az eredeti tervben 3400 milliárd forintos hiánycél szerepelt, ebből az következik, hogy nagyjából 1100 milliárd forinttal lehet nagyobb a hiány idén, mint ahogyan azt korábban tervezték – írta a 444.
A közleményben a Pénzügyminisztérium azt hangsúlyozta, hogy az 5,2 százalékos hiánycél 1 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi deficitnél, azt ugyanakkor nem említették, hogy ez 1,3 százalékponttal magasabb az idénre tervezett célnál. A hiánycél növelését a „jelentősen megnövekedett kiadásokkal” magyarázták.
A Pénzügyminisztérium szerint „a nemzetközi helyzet rendkívüli terhet ró” a magyar költségvetésre, a rezsivédelem magas költségein túl megnövekedett kiadást jelent, hogy a magyar honvédelmi kiadások már az idei évben is elérik a GDP 2 százalékát. Kiemelték még, hogy Magyarország évek óta kéri az Európai Bizottságtól az uniós határok védelmére fordított határvédelmi költségek megtérítését, amelynek összege eléri a 650 milliárd forintot.
„Amennyiben a Bizottság eleget tenne Magyarország jogos kérésének, a hiány mértéke közel 1 százalékkal lenne alacsonyabb. Emellett tovább bővítené a magyar költségvetés mozgásterét, ha az Európai Bizottság utalná a Magyarországnak jogosan járó uniós támogatásokat” – áll a minisztérium közleményében.
A Portfolio cikke szerint a minisztérium azért időzhette kedd reggelre a hiánycél megemelésének bejelentését, mert kedden 8:30-tól vált nyilvánossá a kormányzati szektor második negyedéves adata, amellyel együtt a KSH nyilvánosságra hozta az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak megküldött, úgynevezett EDP-jelentést is, amiből már ki lehet olvasni a felülvizsgált idei költségvetési számokat.
A KSH jelentése szerint a 2023-as első félévében a kormányzati szektor bevétele 15 366 milliárd, a kiadása 17 662 milliárd forint volt, vagyis 2296 milliárd forint, a GDP 6,3 százaléka volt a hiány. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 1627 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,2 százalékponttal lett kedvezőtlenebb.
Az idei első félévben a bevételek 1605 milliárd forinttal, a tavaly év azonos időszakához képest 11,7 százalékkal nőttek. A legnagyobb értékkel, 790 milliárd forinttal, 13,9 százalékkal a termelési adók bővültek, amelyen belül 172 milliárd forint volt az áfabevétel növekedése, emellett jelentősen bővültek a különadó-bevételek. A jövedelemadó-bevételek 365 milliárd forinttal, 16,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A társadalombiztosítási hozzájárulások 462 milliárd forinttal, 14,6 százalékkal lettek magasabbak. Az egyéb bevételek 11 milliárd forinttal, 0,4 százalékkal csökkentek.
A kiadások 3232 milliárd forinttal, 22,4 százalékkal emelkedtek 2022 első félévéhez képest. A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 33 milliárd forint volt, amit a hathavi „fegyverpénz” bázisidőszakban megvalósult kifizetése is befolyásolt. A pénzbeni társadalmi juttatások 778 milliárd forinttal, 23,1 százalékkal lettek magasabbak, elsősorban a nyugellátásra kifizetett összegek növekedése miatt. A folyó termelőfelhasználás 370 milliárd forinttal, 15,1 százalékkal, a kamatkiadások pedig 832 milliárd forinttal, a 2,1-szeresükre nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 210 milliárd forinttal, 15,3 százalékkal csökkent. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 1429 milliárd forinttal, 47,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, főként az energiaszolgáltató cégeknek nyújtott támogatások ugrásszerű növekedése következtében.
