Közzétették a tervezetet, mikor lesz kötelező a munkaalkalmassági orvosi vizsgálat

473

Szeptember elsejétől nem lesz kötelező a munkaalkalmassági orvosi vizsgálat, a kormány honlapján most megjelent a kormány rendeletének tervezete arról, milyen foglalkozásoknál, munkaköröknél tartanák meg mégis ezt a feltételt. A tervezet szerint bizonyos esetekben a munkára való alkalmasságról továbbra is orvosi vizsgálat alapján kell dönteni, emellett a munkáltató is elrendelheti az orvosi vizsgálatot.

A különböző nemzetgazdasági ágazatok a jogszabályok alapján különböző minisztériumok alá tartoznak, amelyek ezeket saját hatáskörükben szabályozhatnak. Szerdán és csütörtökön megjelent az Agrárminisztérium, a Belügyminisztérium, a Miniszterelnökség és a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelettervezete is, amelyek pontosan ugyanazokat a szabályokat tartalmazzák – leszámítva azt, hogy a dokumentumokat valamiért különbözően központozták.

A minisztériumok társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetét augusztus 29-ig lehet véleményezni. Ez azt jelenti, hogy szeptember elsején hatályba lévő rendeletet most augusztus végén, a szabadságolások közepén kellene értelmezni a cégeknek, és ennyi idő alatt kellene új szerződést kötniük a foglalkoztatás-egészségügyi orvosokkal is.

A dokumentum melléklete a következő munkaköröket sorolja fel, amelyeknél továbbra is kötelező lenne a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat:

Fokozott baleseti veszély

  • Két méternél magasabban végzett munka.
  • Föld alatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörök.
  • Az ipari robbantóanyagok gyártásával, tárolásával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos munka.
  • Erősáramú villamos berendezéseken feszültség alatti, feszültség közelében és veszélyes közelségben végzett munkák.
  • Feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök (FAM), egyéb feszültség alatt végzett tevékenységek.
  • Mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, haladó (mozgó) termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett vagy közelében végzett munka.

Terhelő munkahelyi klíma (meleg, hideg)

  • A munkahely melegnek minősül: ha a szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 °C-ot és az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást
    kiadta. Zárt térben: ha a munkahelyi klíma a munkahelyen a 24 °C-os hőérzetet (korrigált, effektív hőmérséklet) meghaladja.
  • A munkahely hidegnek minősül, ha a hőmérséklet a munkaidő 50 százalékánál hosszabb ideig, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.

Ionizáló sugárzás

  • Sugárveszélyes munkahelyen, például bizonyos szabvány szerinti ipari izotóplaboratóriumokban, orvosi izotóplaboratóriumokban.

Mesterséges optikai sugárzás (pl. lézer)

  • Nem-koherens optikai sugárzások (UV-A, UV-B, UV-C, IR-A és IR-B), valamint lézer optikai sugárzások. A munkavállalókat érő mesterséges optikai sugárzás expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló jogszabály melléklete szerinti expozíciós határértékeket meghaladó expozícióval járó tevékenységek.

Kémiai kóroki tényezőnek kitett munkakörök

  • Minden olyan munkahelyen, ahol a dolgozót veszélyes anyag és veszélyes
    keverék (ide értve a rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagokat is) hatása érheti.

Járványügyi érdekből kiemelt munkakör

  • Egészségügyi intézményekben az újszülöttek, koraszülöttek, csecsemő- és gyermekbetegek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör; óvodákban,
    bölcsődei ellátást biztosító intézményekben, szolgáltatásokban, csecsemő- és gyermekotthonokban a csecsemők, illetve a gyermekek ellátásával kapcsolatos
    valamennyi munkakör.
  • Közfogyasztásra szánt élelmiszer (beleértve az ételt, italt) előállításával, valamint forgalmazásával (kivéve a csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-gyümölcsfélék szállítását, tárolását) foglalkozó, továbbá ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást végző személy.


Tüdőfibrózist okozó poroknak vagy azbeszt ártalomnak kitett munkakörök

  • Az építőiparban, mezőgazdaságban vagy bármely egyéb területen lehetnek ilyen munkahelyek.

Biológiai kóroki tényezőnek kitett munkakörök

  • Egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket; klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák; szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák; hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák.

Éjszakai műszakban végzett munka

  • Ide számít a 22:00 és 6:00 között teljesített munkavégzés.

Ezeken kívül kötelező lehet az munkaalkalmassági orvosi vizsgálat:

  • A zajos munkahelyeken, ahol a zaj a felső beavatkozási határértéket meghaladja.
  • Vibrációval járó munkahelyeken (helyileg ható és/vagy egész test) prevenciós határértéket meghaladó esetben.
  • Ahol kézi tehermozgatást végeznek 10 kg felett.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tavaly novemberben nyújtott be egy salátatörvény-javaslatot, amiben mindenféle apróság mellett az is szerepelt, hogy megszüntetnék a kötelező foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálatok jelentős részét. A javaslatot azzal indokolták, hogy ez csökkenti a munkáltatók vállát nyomó bürokratikus terhet, és ezzel növelhető a versenyképesség és a közigazgatás hatékonysága.

A szakszervezetek élesen elítélték a javaslatot. Álláspontjuk szerint minden munkakörben fenn kell tartani a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat, hiszen még az irodai munkát végzők is számos kockázatnak vannak kitéve.

A Telexnek korábban egy foglalkozás-egészségügyben dolgozó orvos azt mondta: a cégek járnának jól azzal, ha nem bürokratikus tehernek gondolnák, hanem komolyan vennék ezeket a vizsgálatokat. Ezek ugyanis népegészségügyi szempontból is hasznosak, hiszen számos betegséget lehet idejében kiszűrni és gyógyítani. Ezzel nemcsak az emberek járnak jól, hanem az állam is.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!