Idén június 26. óta nem érkezett európai uniós felzárkóztatási forrás Magyarországra az Index cikke alapján. Ez 160 napot jelent. A lap szerint a 2021. és 2027. közötti európai uniós fejlesztési ciklusban Magyarországnak járó keret nyolc százalékát kapta meg eddig az ország, ez viszont uniós összehasonlításban nem is olyan rossz arány.
Az Index a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium tájékoztatására hivatkozva azt írja, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésből elvileg 21,8 milliárd euró – átszámolva nagyjából 9000 milliárd forint – felzárkóztatási (kohéziós) forrás járna Magyarországnak. Ez az uniós programok hazai társfinanszírozásával együtt már több mint 10 ezer milliárd forintnyi pénzt jelent.
Igen ám, de az EU vezetése és a magyar kormány közötti konfliktus miatt a források egy részéhez nem fér hozzá az ország: a KTM tájékoztatása szerint azok 56 százaléka, vagyis 12,19 milliárd euró elérhető. A kormány most azon tud dolgozni, hogy ez minél hamarabb megérkezzen.
A KTM tájékoztatása szerint a jelenlegi költségvetési ciklusban elérhető felzárkóztatási forrásokból 2023 decemberében jött először, idén június végéig nagyjából 1,8 milliárd euró. Ez az összes forrás 8,3 százaléka, amivel az Index szerint az uniós országok közül Magyarország áll a kilencedik legjobban. Június 26. óta viszont nem jött több pénz innen.
Az Index nem ír az okról, és az időpont kapcsán is csak az tűnt fel a szerzőnek, hogy „éppen ezen a napon dőlt el, hogy a németországi labdarúgó-Európa-bajnokság csoportköréből nem jutott tovább Marco Rossi csapata”. A magyarázat valószínűleg egy nem sokkal korábbi esemény: az EU bírósága június 13-án szabott ki a menekültügyi huxit miatt 200 millió eurós átalánybírságot és azóta is folyamatosan gyűlő napi egymillió eurós büntetést. A testület szerint a kormány (ami 2020 óta nem tudott teljesen végrehajtani egy ítéletet) példátlan módon szándékosan kijátszotta a szabályokat és ezzel a többi tagállamra dobta át a kötelezettségeit. A pénzt a felzárkóztatási támogatásokból is le lehet vonni, és az EUrologus november közepén arról írt: a büntetés már akkora, hogy egyelőre nincs elég számla, amiből levonhatnák. Vagyis azóta, hogy elkezdték behajtani a pénzt, hiába küldött kifizetési kérelmeket a kormány, abból nem látott egy forintot sem. Így mostanra több mint 370 millió eurót (több mint 150 milliárd forintot) buktunk végleg, amihez év végén legalább egymilliárd euró jöhet pluszban, ha nem sikerül feloldatni a jogállamisági feltételességi eljárást.
Egy, már januárra teljesen lehívott előleget leszámítva a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alapból sem jön a pénz 23, még hivatalosan nem kipipáltatott feltétel miatt (köztük az összessel, ami a jogállamisági eljárásnál kell). Az Index ugyan arról ír, hogy június óta semmilyen pénz nem érkezett, de a cikkben csak a felzárkóztatási támogatásokról van szó és a mezőgazdaságiakat akadálytalanul utalhatják.
Közben az Európai Bizottság vizsgálja a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekvákról) szóló törvény módosítását. A tagállamok miniszterei szinte egyhangú döntéssel, bizottsági javaslatra még 2022 végén zártak ki minden kekvát és azok által fenntartott intézményt az összes új, uniós támogatásról szóló kötelezettségvállalásból. Úgy látták, hogy a kekvák (ilyenek állnak a modellváltó egyetemek mögött, de például az MCC alapítványa vagy a Mol – Új Európa Alapítvány is ilyen) nem elég átláthatóan működnek, összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók, a magyar kormány pedig nem kezelte a hónapokkal korábban ismertetett bizottsági kifogásokat.
Az intézkedés fokozatosan egyre nagyobb gondokat okoz a kekva hátterű modellváltó egyetemeknek. Az ilyen intézmények már tavaly májusban arra panaszkodtak, hogy a tiltás eurómilliós károkat okoz nekik a Horizont Európa kutatási együttműködéseknél, mostanra pedig már erasmusozni sem mehetnek a diákjaik.
A kormány októberben nyújtott be társadalmi egyeztetésre egy módosítást, amit a Parlament novemberben fogadott el. Ahogy azt a javaslat megjelenésekor is írtuk, az bevallottan csak a kormány saját álláspontját tükrözi, és nem minden bizottsági javaslatot tartalmaz. A kiszivárgott információk alapján puhább a testület elvárásainál, és kiveszi a szigorítások érdemi része alól az olyan alapítványokat, amelyek nem „európai uniós pénzeszközöket felhasználó felsőoktatási intézmény” mögött állnak.
Didier Reynders, az Európai Bizottság akkori tagja pár hete közölte:
Láttak korábbi tervezeteket, és „ezekről mindig elmondtuk, hogy nem elegendőek”,
holott a kormány maga jelezte, hogy a módosítás csak egy tavaly novemberi, saját álláspontja.
