A MÁV bejelentette, hogy nincs pénz Rákosrendező kipucolására, jelenlegi állapotában adják el a területet

A MÁV Zrt. bejelentette, hogy nincs pénz Rákosrendező rendbetételére, így az ún. „mini-Dubaj”-projektnek helyt adó területet kármentesítés, bontás és hulladékelszállítás nélkül értékesíti.

Az állami cég pénteki közleményében arra hivatkozik, hogy Lázár János a január 8-i ún. „Közlekedésinfón” bejelentett 10 pontos közlekedésjavító csomagjának olyan „jelentős a forrásigénye”, hogy az „indokolttá tette a közlekedési vállalatcsoport rendelkezésére álló erőforrások elosztásának és felhasználásának újragondolását”. Az újragondolás egyik eredményeképp a MÁV Zrt. forráshiány miatt érvénytelenítette a Rákosrendező fejlesztési terület kármentesítési és hulladékelszállítási feladatainak ellátására – eleve feltételesen – kiírt közbeszerzési eljárást. A vállalat így

„nem végez majd kármentesítési, bontási és hulladékelszállítási tevékenységet, a terület – vasútüzemtől elválasztott része – várhatóan a jelenlegi állapotában kerül értékesítésre”

Ahogy arról mi is írtunk, a vasútvállalat júniusban írt ki két tendert Rákosrendező értékesítés előtti rendbetételére, de erre nem találtak vállalkozókat. A MÁV két célt tűzött ki maga elé:

• Kármentesítés, fák és növényzet irtása, meglévő épületek, vágányok, vezetékek bontása – mindez nettó 14 milliárd forintért.
• Felszín alatti szennyeződések feltárása, és stratégiai környezetvédelmi vizsgálat – nettó 5,9 milliárd forintért

A terület állapotára jellemző, hogy a Rákosrendezőn lerakott illegálisan elhelyezett hulladék mennyiségét előzetesen 190 ezer köbméterre becsülték.

Lázár János 2023 decemberében jelentette be, hogy a kormány az 1,3 millió négyzetméteres területű Rákosrendezőt első körben nagyjából 20 milliárd forintból meg akarja tisztítani, majd részben állami pénzből, részben magántőke beruházásával egy „új városközpontot” kíván létrehozni. Ennek része a „Mini-Dubaj”-ként elhíresült, 200 méter magas felhőkarcolókat kecsegtető/fenyegető beruházás, amit az erről szóló államközi szerződés szerint Mohamed Alabbar dubaji milliárdos, a Burdzs Kalifa építtetője kivitelezné az egyik cégével.

Karácsony Gergely és Vitézy Dávid a kezdetektől ellenzik, hogy a prezentált formában megvalósuljon a fejlesztés, szerintük ezzel a kormány elherdálja Budapest legfontosabb tartalékát, ahol értelmes, városjobbító beruházásokat lehetne eszközölni. A két politikus épp ezért közös követeléscsomagot fogalmazott meg, melyben egyebek mellett az is szerepel, hogy a területre vonatkozó építési szabályokat ne kiemelt projekt típusú kormányrendeletben állapítsák meg, hanem a fővárosi önkormányzat alkothassa meg őket.