Furcsállja a MÁV, hogy az Állami Számvevőszék megpróbált adatokat kérni tőle az állomásmegújításokról
Adatszolgáltatásra kéri az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a MÁV Zrt.-t az állomásmegújítási programja ajánlatkérési fázisban, hogy ellenőrizhesse a tevékenységeit, derült ki kedden a MÁV közleményéből. Hogy ez mennyire meglepő, azt maga a MÁV emeli ki a nyilatkozatában: a zrt. szerint „rendkívül szokatlan módon”, a pályázat eredményét megelőlegező információkat kért be tőle az ÁSZ.
„A kérés meglepő és a pályázat jelenlegi fázisában nem is teljesíthető, hiszen a kért információk, adatok túlnyomó többsége csupán a beérkezett ajánlatok értékelése, majd az azokra épülő koncepciók kidolgozása után állhat rendelkezésre.
A vasúttársaság nem tudja és nem is akarja megelőlegezni egy folyamatban lévő pályázat majdani eredményét,
ugyanakkor a rendelkezésére álló adatok és információk hozzáférhetővé tételével természetesen együttműködésre törekszik az ÁSZ szakembereivel” – írja a MÁV közleménye.
Az országos, a pályaudvarok, állomások forgalma alapján háromszintűvé tett program ajánlattételi határideje január 31., eddig jelentkezhetnek a pályázók és fogalmazhatják meg elképzeléseiket a pályázat kiírója számára. A MÁV szerint tehát a pályázat első fázisa még le sem zárult, az ajánlattételi időszak nyitott. „Erre tekintettel az ÁSZ adatkérése nehezen értelmezhető és nem is teljesíthető, hiszen a szervezet által öt munkanapos határidővel bekért – azaz bőven a pályázat ajánlattételi szakaszának január 31-i határideje előtt várt – adatok érdemi része, fogalmilag még nem áll, és nem is állhat a vasúttársaság rendelkezésre.”
A különféle feladatok magáncégeknek kiszervezése után Lázár János tavaly feltalálta a megoldást a pályaudvarok és vasútállomások rendbetételére: az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) december elején nyilvánosságra kerülő tervei szerint a MÁV-on keresztül állami tulajdonban lévő vasútállomásokat és pályaudvarokat, illetve az azokhoz tartozó területeket 99 évre magánkézbe adnák, ha a befektető cserébe vállalná az épületek felújítását és fenntartását. Az ötletből rögtön heves vita alakult ki.
A köz- és magánszektor partnerségében megvalósított beruházásokat (public-private partnership – PPP) korábban részben jó okkal szidta a Fidesz-kormány, ezekről ugyanis gyakran kiderült, hogy végső soron annyira nem érik meg az államnak, mint a magánszereplőknek. A magyar állam azonban ismét igyekszik feladatai egyre nagyobb részét magáncégeknek kiszervezni.
