Sokkal durvábban drágulhatnak idén a lakások, mint azt eddig gondoltuk
Az alacsonyabb kamatkörnyezet, a felszabaduló lakossági megtakarítások és a lakáspiacon elérhető jelentős támogatások hatására idén várhatóan a korábbinál többen akarnak majd lakást venni – derül ki az MBH Indexből, ami a Mészáros-féle MBH Bank ingatlanpiaci elemzése. Eszerint a lakáspiaci kínálat az előző évekhez hasonlóan idén sem tud majd lépést tartani a kereslettel, ami miatt a tavalyi átlagot meghaladó, akár 14-17 százalékos áremelkedés következhet.
Az MBH szakértői szerint 2025-ben az elérhető támogatások, az újlakás-vásárlást ösztönző programok és a felszabaduló lakossági megtakarítások révén várhatóan élénkülni fog a lakáspiaci kereslet. Tavalyhoz képest az idei évet alacsonyabb, átlagosan valamivel 7 százalék feletti kamatkörnyezetben kezdi a hazai lakáspiac, így az első negyedévben a lakáshitelezés bővülésére lehet számítani. Ezt a tendenciát erősíti továbbá, hogy január 1-től enyhültek a zöld ingatlant vásárlók hitelfelvételi körülményei: a szükséges önerő 10 százalékra csökkent, illetve a 600 ezer forint alatti jövedelmeknél a törlesztőrészlet aránya 60 százalékra nőtt.
Az MBH Bank lakossági üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója, Soós Csaba a keresletet élénkítő okokként jelölte meg ezeken kívül, hogy:
- továbbra is elérhetőek a korábbi otthonteremtési támogatások;
- január elseje óta elérhető a munkáshitel;
- idén elindult a vidéki otthonfelújítási program;
- idéntől lakásfelújításra is felhasználható a SZÉP-kártyán lévő pénz egy része;
- illetve év közben valószínűleg megjelenik majd a 35 év alatti fiataloknak szóló kedvezményes lakáshitel.
A lakáspiaci keresletet az MBH Bank szakértői szerint a reálbérek növekedése és az állampapírok kamataival kifizetett pénz is növelheti. Ide sorolható még az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómentes lakáscélú felhasználásának lehetősége is, amely szintén megnyomhatja a keresletet.
Nem épül elég lakás
Az MBH Bank szakértői szerint 2024-ben csökkent a lakásépítési volumen Magyarországon, az első 9 hónap adatai szerint 2023 azonos időszakához képest 19 százalékkal kevesebb lakást adtak át, a felépült lakások száma nem érte el a kilencezret. Emellett a tervezett beruházások számában sem látszott élénkülés. A kiadott építési engedélyek száma az év első három negyedévében nem érte el a 15 ezret, ami 2,3 százalékos csökkenést jelentett a 2023 első három negyedévében mért, egyébként is alacsony számhoz képest.
A visszaesés azonban nem érintette egyformán az ország minden részét. Budapesten 34 százalékkal csökkent a kiadott engedélyek száma 2024 első három negyedévében az előző év azonos időszakához képest, a Dél-Alföldön 14 százalékkal, míg a Közép-Dunántúlon 12 százalékkal. Ezzel szemben a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön is 50 százalék feletti bővülés volt mérhető, míg a Nyugat-Dunántúlon 15 százalékkal nőtt a kiadott építési engedélyek száma.
Az eddig bejelentett és értékesítés alatt álló projektek adatai alapján idén valamivel több mint 6500 társasházi lakás készülhet el a fővárosban. 2026-ra eddig kevesebb mint 5200, míg a 2027-2028-as időszakra további 2300 lakás várható átadását jelentették be. A vidéki piacot azonban idén is az óvatosság jellemzi, akárcsak tavaly. Ezt jól mutatja az is, hogy 2024 harmadik negyedévében még nem adtak el olyan lakásokat, amelyek átadását 2027-re tervezik.
Akár 14-17 százalékos áremelkedés is jöhet 2025-ben
Az ingatlanárak a 2023-as átmeneti év után tavaly ismét növekedésnek indultak. A lakásárak így 2024 első negyedévében több mint 6,5 százalékkal emelkedtek 2023 utolsó negyedévéhez képest, míg a második negyedévet 2 százalékos növekedés jellemezte az előzetes adatok alapján – írja az MBH Bank közleménye.
Összességében tehát 2023 és 2024 második negyedéve között 12 százalékos volt a lakáspiaci drágulás, ami reálértéken 7,9 százalékos drágulást jelent. Bár hivatalos adatok még nem állnak rendelkezésre a teljes évre, a tranzakciószámok alapján az év második felét is élénkülő kereslet jellemezte, aminek következtében az árak tovább emelkedhettek – mutattak rá az MBH Index szakértői.
Az elérhető támogatásoknak és lakásvásárlást segítő programoknak, valamint a saját és a befektetési célú vásárlók aktivitásának köszönhető keresleti többlettel a szűkösebb kínálat várhatóan továbbra sem tud majd lépést tartani, ami az árak nagyobb mértékű növekedését hozhatja, így a drágulás a 2024-et jellemzőt is felülmúlhatja.
Összességében az MBH szakértői úgy vélik, hogy 2025-ben az országos lakásárak várhatóan 14-17 százalékkal haladják majd meg a 2024-es átlagot.
Az áremelkedés Budapesten és vidéken egyaránt érezhető lesz, utóbbi esetben különösen a kedvező munkaerőpiaccal rendelkező települések lehetnek majd előnyben, vagyis ott drágulnak majd brutálisan a lakások, ahol új gyárak épülnek.
Az MBH Bank 14-17 százalékos becslése azért tűnik kirívóan magasnak, mert tavaly ősszel még ennél sokkal kisebb drágulást prognosztizáltak az elemzők. Októberben a Portfolio 11 ingatlanpiaci elemzőt kérdezett meg arról, hogy mennyivel nőhetnek 2025-ben a használt lakások árai, a többségük akkor 7-10 százalékos drágulást várt. A legdurvább jóslat akkor 13 százalékos volt, az MBH ennél most négy százalékponttal magasabb áremelkedést prognosztizált.
A magyar nagyvárosok ingatlanpiacán teljes őrület kezdődött idén januárban, a helyzetről itt írtunk hosszabban.
