Mérföldkőhöz érkezik a BME modellváltása, hamarosan bejegyzik a fenntartó céget

Már bejegyzés alatt van a BME Fenntartó Zrt., a cég, ami átveszi majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fenntartói jogait – mondta Charaf Hassan, a BME rektora egy kedd délután tartott sajtóbeszélgetésen. Mint elmondta, reményei szerint március elsejére be is jegyzik az új céget, és átkerülhetnek ebbe a fenntartói jogok, onnantól pedig az egyetem kikerül az államháztartási törvény hatálya alól, a dolgozók pedig a közalkalmazotti bértáblából.

Ez Charaf Hassan szerint ünnepi pillanat lesz az egyetemnek, mert – ahogy azt a Telexnek tavaly decemberben adott interjújában is kifejtette – az államháztartási működés nem passzol egy modern, fejlesztésekre fókuszáló műszaki egyetemnek. A dolgozók, oktatók, kutatók számára pedig a közalkalmazotti státusz nyújtotta előnyök már nem kompenzálják azt, hogy a közalkalmazotti bértáblában milyen alacsony, a magánszférával nem versenyképes fizetést kapnak.

Az új fenntartó

Mint a rektor megosztotta, a felsőoktatásért felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium hamarosan beadja a cégbíróságra az új fenntartó zrt. bejegyzéséhez szükséges iratokat, így elindulhat ez a folyamat. Ez valamivel tovább tarthat egy átlagos cégbejegyzésnél, mert a cég minisztérium és az egyetem által is elfogadott alapszabályában vannak a megszokottól eltérő elemek, amelyek feldolgozásához, értékeléséhez több idő kellhet a cégbíróságnak. Ilyen elem az egyetemnek a fenntartóban bizonyos jogokat biztosító „ezüstrészvény”, amely az egyetem autonómiáját hivatott garantálni a mindenkori fenntartóval szemben, és beleszólási jogot enged az egyetemet érintő kérdésekbe. A cég, ha megalakul, a rektor reményei szerint március legelején, még 100 százalékban állami tulajdonú lesz.

Onnantól viszont, hogy a fenntartói jogok átkerülnek a cégbe, tárgyalások indulhatnak a részvények értékesítéséről.

Egyelőre a Mol érdeklődik, így első körben ezzel a vállalattal tárgyal majd az állam az adásvételről, az egyetem bevonásával. Ennek végén, ha minden jól megy, a részvények akár 100 százaléka átkerülhet a Molhoz. Persze itt még van némi bizonytalanság, nem tudni előre, hogy haladnak majd a tárgyalások, tehát a jövőbeli tulajdonosi struktúráról még semmi biztosat nem lehet tudni. Charaf Hassan azt mondta, ő örülne, ha nem maradna állami tulajdon a cégben, viszont addig nem nyugszik meg, amíg az egyetem tulajdonosi szerkezete nem lesz diverzifikáltabb, vagyis a Mol mellett lennének más részvényesek is a cégben.

Mint mondta, az olajipari cégen kívül 11 állami és magánvállalattal is folytak tárgyalások, de legfeljebb odáig jutottak egyelőre pár céggel, hogy esetleg később elgondolkodnak azon, hogy befektessenek az egyetem fenntartójába. Érdeklődött viszont több, közel tíz, az egyetemmel már valamilyen kapcsolatban lévő kis és közepes vállalat, hogy valamekkora értékben vásárolnának a fenntartó részvényeiből.

A fenntartó cég vezetésére Hankó Balázs miniszter Vetési Ivánt, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatóját, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának korábbi elnökét kérte föl, aki maga is a BME-n végzett villamosmérnökként. Kérdés persze, hogy Vetési azután is maradna-e a cég élén, hogy az magántulajdonba kerül.

A fenntartó egyelőre igazgatótanács nélkül működik, az majd a részvények értékesítése után alakul ki. Megalakul viszont egy háromtagú felügyelőbizottság, amelynek egyik tagját a BME delegálja, a szenátus felhatalmazásával. Az egyetemet az fb-ben Dunai László, az Építőmérnöki Kar korábbi dékánja képviseli majd, pozícióját pedig a részvényértékesítés után is megtartja.

Változások, vállalások

A fenntartóváltással az egyetem az alapítványi modellben működő intézményekhez hasonlóan ötéves finanszírozási szerződéssel működik majd, amelyben a BME különböző indikátorok teljesítését vállalta. A rektor szerint ezek mind minőségi indikátorok, tehát olyat nem vállalt az egyetem, ami miatt arra nem érdemes diákokat kellene átnyomni a záróvizsgákon. Azt viszont vállalta, hogy a hat év alatt háromszorosára emeli a BME az ipari bevételeit. Az is hosszú távú cél, hogy a diplomák 75 százalékát ipari környezetben, cégekkel, ipari szereplőkkel együttműködve írják a diákok.

A modellváltással a dolgozók kikerülnek majd a közalkalmazotti bértáblából, elveszítik a közalkalmazotti státuszukat, munkaviszonyukat a munka törvénykönyve szabályozza majd. Egyes engedményeket viszont tesz az egyetem az első évben, például azoknak a dolgozóknak, akiknek a közalkalmazotti rendszerben több szabadság járna, mint az MT szerint, azoknak 2025-ben még a több szabadság jár. Az összes dolgozónak 5 nappal több szabadságot ad az egyetem, mint amit az MT előír.

Már a struktúraváltás részeként a BME oktatói januárban béremelést kaptak, az intézkedés értelmében a tanársegédek alapbére az eddigi bruttó 326 ezer forintról 500 ezerre emelkedik, míg a fizetési kategóriák tetején lévő egyetemi tanárok alapbére a bruttó 1 millió forintot is elérheti az eddigi 777 ezer forinthoz képest. Az alapbérre még rárakódnak a projektek, pályázatok alapján járó pénzek. Charaf Hassan rektor hosszú távú célja, hogy a BME oktatóinak és kutatóinak bére elérje vagy megközelítse az ipari béreket. Azt is elmondta, hogy a januári béremelésről nem egyeztetett a minisztériummal, arról Hankó Balázs is a sajtóból értesült, de mint mondta, még nem rúgták ki, úgyhogy úgy gondolja, ezzel nincs gondja a miniszternek.