Januárban 5,5 százalékos volt az infláció az egy évvel korábbihoz képest, derült ki a KSH legfrissebb adataiból. Az élelmiszerek ára 6 százalékkal növekedett, a szolgáltatások 8,5 százalékkal lettek drágábbak. Az élelmiszereken belül
- a liszt 43,2,
- a tej 25,
- a tojás 23,8,
- az étolaj 21,5,
- a gyümölcs- és zöldséglé 16,
- a vaj és vajkrém 15,5,
- a csokoládé és kakaó 12,9,
- a tejtermékek 9,1,
- a kávé 8,1 százalékkal lett drágább tavaly januárhoz képest.
A termékcsoporton belül a száraztészta ára 3,6, a margariné 2,9, a párizsi, kolbászé 2,1 százalékkal mérséklődött. A szeszes italok, dohányáruk ára 4,9, ezen belül a dohányáruké 5,3 százalékkal emelkedett. A háztartási energia 0,2, ezen belül a vezetékes gáz 1,5, az elektromos energia 0,7 százalékkal lett drágább. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,8 százalékkal nőtt.
A decemberi szinthez képest 1,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, az élelmiszerárak ezen belül 1,9 százalékkal emelkedtek. Decemberben éves alapon 4,6 százalékos volt az infláció.
A Telexnek nyilatkozó gazdasági elemzők 4,9-5 százalékos inflációt vártak az év első hónapjára, így az 5,5 százalékos növekedés a leginkább negatív várakozásoknál is rosszabb.
De azt, hogy az infláció magasabb lesz januárban a decemberi 4,6 százaléknál, Nagy Márton hétfő reggeli Facebook-bejegyzéséből is sejteni lehetett, amelyben annyit írt: „Jöhetnek újra az árstopok? !! Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk!” A miniszter hétfő este az ATV műsorában annyival pontosította bejegyzését, hogy az élelmiszerekre vonatkozó árstopok bevezetésére gondolt. A kereskedelmi láncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség úgy reagált a miniszter bejelentésére, hogy csatasorba áll a kormány mellett az infláció elleni harcban.
Elemzők szerint már decemberben is az élelmiszerek drágulása miatt nőtt az infláció, ami miatt nemcsak az inflációs adat nő, de a lakosság még annál is nagyobbnak érzi ettől az árak emelkedését. Az inflációt számos tényező növelte tavaly év végén és most az év elején:
- a forint gyenge;
- a globális nyersanyagárak emelkednek;
- az év elején volt adóemelés (jövedéki adó);
- átárazódtak egyes szolgáltatások is; illetve
- magas a béremelkedés.
Az infláció 2025-ös újbóli elszállásának veszélyéről gyakran írnak a gazdasági szakértők, és ezzel a kormány is tisztában lehet. Ahogy Nagy Márton bejelentését értelmező cikkünkben is írtuk, a kormány valahogy úgy szeretne fellépni az infláció ellen, hogy azért szíve szerint a növekedést, a fogyasztást inkább támogatná. Nem könnyű helyzet, állami oldalról az árstopok mellett az árkalkulátorban van még bizodalom: a Gazdasági Versenyhivatal egyre szélesebb termékkörre szeretné bemutatni a láncok termékárait, és ettől azt várja, hogy a láncok majd önmérsékletet tanúsítanak, bemennek egymás árai alá.
