Nem talál magára az építőipar, jóval kevesebb új lakás épült tavaly, mint egy évvel korábban

2024-ben 13 295 új lakás épült, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban – ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban. Budapesten 4067 lakást vettek használatba, 28 százalékkal kevesebbet, mint 2023-ban.

A budapesti új lakások fele a XI. és a XIII. kerületben épült fel.

A fővárosnak ezen a részén több lakást vettek használatba (2,3 ezer), mint a teljes budapesti agglomerációban (2,0 ezer).

Az új lakások száma a többi településkategóriában is csökkent az előző évihez képest: a megyei jogú városokban 26, a többi városban 37, a községekben 23 százalékkal. A KSH jelentése szerint a 12 százalékos növekedést felmutató Dél-Alföld kivételével minden régióban kevesebb új lakást adtak át az egy évvel korábbinál. A visszaesés mértéke Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, 41 százalék, ezt követte Észak-Magyarország és Pest régió 39, illetve 37 százalékos csökkenéssel.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 44 százaléka többlakásos épületben, 3,4 százaléka lakóparkban található. Az összetételt tekintve ez a többlakásos lakóházak esetében 0,6 százalékponttal visszaesett, míg a családi házak esetében mintegy 4 százalékponttal növekedett az új lakások száma. A lakóparkban átadott lakások aránya kevesebb mint felére esett vissza. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2,5 négyzetméterrel, 96,6 négyzetméterre nőtt 2023-hoz képest.

Az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma alapján az építési kedv a nagyobb városokban csökkent, a fővárosban 12, a megyei jogú városokban 5,6 százalékkal.

A kormány, pontosabban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még a gyenge lakásépítési adatok megjelenése előtt bejelentette, hogy a kormány 100 milliárd forinttal többet szán majd lakásépítésre, 200-ról 300 milliárd forintra emelve az új lakásfejlesztési tőkeprogram keretét. A kritikusok időről időre szóba hozták, hogy a lakhatási válságon kínálati oldalról is lehetne segíteni, például az amúgy vitatott szociális bérlakás programok merültek fel a javaslatokban. A kormány azonban az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében is még elsősorban a keresleti oldalon avatkozott be. Új lakásokat építeni viszont nem egyszerű, különösen Budapesten, ebben a cikkben össze is szedtük, hogy miért.