Több tízezer lakás épülhet a kormány lakhatási tőkeprogramjával, de kérdés, mennyibe fognak kerülni

Ideális esetben akár 50-60 ezer lakás is épülhet a kormány lakhatási tőkeprogramja segítségével, de nagy kérdés, mennyibe fognak ezek kerülni – írja sajtóközleményében az ingatlan.com. A portál szerint a program miatt akár 1000-2000 milliárd forint is megfordulhat a lakásépítésben a következő években.

A kormány még tavaly, a 21 pontos gazdaságfejlesztési akcióterve részeként jelentette be, hogy 200 milliárd forintos tőkeprogramot indít új lakások építésére. Február közepén aztán a nagy érdeklődésre való tekintettel 300 milliárd forintra emelték a program keretösszegét.

Március harmadikán aztán közölték, hogy a lakhatási tőkeprogramban szereplő pénzre március 17. és 24. között pályázhatnak majd alapkezelők, akiknek a tőkejuttatás 80 százalékát lakások, bérlakások és kollégiumok építésére kell fordítani. A fennmaradó rész irodai, logisztikai, kereskedelmi ingatlanok építését szolgálhatja – írja az MTI.

A minisztérium tájékoztatása szerint egy alapkezelő több alappal is pályázhat, a minimum összeg alaponként 5 milliárd forint, egy alapkezelő legfeljebb 20 milliárd forintot kaphat. Az önerőnek el kell érnie az alap nettó eszközértékének 30 százalékát, a hozamelvárás a piaci feltételekkel azonos.

A minisztérium szerint a program 800-1000 milliárd forint összértékű ingatlanfejlesztést eredményezhet, 5 éven belül csaknem 30 ezer belföldi lakóingatlan építéséhez járulhat hozzá. Az ingatlan.com keddi közleménye ennél nagyobb, akár 50-60 ezres lakásszámot is elképzelhetőnek tart.

Balogh László, az ingatlan.com szakértője szerint a program sikere nagyban függ attól, hogy ténylegesen milyen áron kerülnek piacra a tőkeprogram keretében érintett lakások. „Nem csak azért fontos kérdés ez, hogy a támogatott jövendőbeli vásárlói milyen lakásárakkal találkozhatnak majd. Hanem azért is, ha a tőkeprogramban megépülő lakások nagy számban és megfizethető áron kerülnek piacra, akkor az versenyhelyzetet teremthet a használt lakások piacán is. Így nem csak az új építésű, de a használt lakások drágulása is fékeződhetne.”

Korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium azzal számolt, hogy az 1,2 milliós négyzetméterár az új lakások esetében elfogadható árszint lenne. A pályázati felhívásban ugyanakkor nincs konkrét elvárás a megépült lakások költségszintjére vagy eladási árára vonatkozóan. Az viszont bizakodásra adhat okot, hogy az állami oldalt képviselő MFB Invest Zrt. a formai ellenőrzésen túl érdemben is elbírálja a beérkezett pályázatokat, aminek szempontjai között szerepelhet a megépülő lakások megfizethetősége is.

A lakásépítések száma utoljára a kétezeres évek közepén lépte át az évi 40 ezres álomhatárt. Ugyanakkor 2013 és 2016 között évente kevesebb mint 10 ezer új lakást vettek használatba. 2020-ban a járvány kitörésének évében évtizedes csúcsot döntött a lakásépítési szektor, így több mint 28 ezer lakás készült el.

Az azt követő években is 19-20 ezres nagyságrendben adtak át új lakásokat. Tavaly kevesebb mint 14 ezer lakás épült, ami a 2016 utáni időszak legalacsonyabb értékének számít. A tőkeprogram segítségével viszont reális cél lehet, hogy évente 25 ezer lakás épüljön meg.

Arról, hogy milyen tényezők hátráltatják, hogy Budapesten lakások épüljenek, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.