200 millió eurós kölcsönt kéne visszafizetnie a Nitrogénműveknek, de nincs pénze rá

Bige László, a műtrágyakirály az egyik leggazdagabb magyar nagyvállalkozó, csak éppen nem teljesen a maga ura, mert legfontosabb cége, a Nitrogénművek Zrt. 2013 óta jelentősen el van adósodva. A vállalkozásnak idén májusban lejár egy 200 millió eurós kötvénye.

A múlt szelleme

2013-ban a Nitrogénművek nemzetközi kötvényt bocsátott ki. A prospektusban merész üzleti terveket fogalmazott meg, de azok később nem teljesültek. A kötvényt aztán a cég refinanszírozta, vagyis a vállalásait úgy teljesítette, hogy egy újabb, 200 millió eurónyi, 7 százalékot fizető kötvényt adott el. Ekkoriban a nemzetközi hozamkörnyezet elég alacsony volt, vagyis ez igen magas kamatnak számított.

Ez az újabb kötvény 2025 májusában járna le. Csakhogy már egy ideje lehet tudni, hogy a Nitrogénművek ismét nehéz helyzetben van, vagyis nem tudná egyszerűen visszafizetni az adósságait. Ezért valamiképpen vagy megint egy új hitelből lehetne kifizetni a kötvényeseket, vagy meg kellene őket kérni, hogy legyenek még pár évig türelemmel. Erről a helyzetről érdeklődtünk Bige Zoltánnál, a cégcsoport stratégiai igazgatójánál, de beszéltünk kötvénytulajdonosokkal is.

A Nitrogénművek problémái közül elsősorban a fő alapanyag, vagyis a földgáz ismételt drágulását, az olcsó orosz és belorusz konkurencia fojtogatását, illetve a szén-dioxid-kibocsátásra kivetett magas hazai adót emlegették forrásaink. Utóbbit az Európai Unió Bíróságán támadta meg a cég. A Nitrogénművek így fogalmazott:

„Az adó bevezetése óta 50 millió euró pluszköltséget jelentett a vállalatnak, amely más EU-tagállamokban nem terheli az iparági szereplőket, így ezt a költséget nem lehet áthárítani a mezőgazdasági szektorra.”

Ezen felül további 25 millió eurós költséget jelent az MSZKSZ (Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség) tagdíja, amely szintén csak Magyarországon érvényes, és további versenyhátrányt okoz a szomszédos országok gyáraival szemben.

A HVG decemberi cikkéből azt is lehet tudni, hogy 2024 októberében a Scope hitelminősítő az eddigi BB-ről rögtön két szinttel, CCC-re rontotta le a Nitrogénművek Zrt. hitelbesorolását. A döntés indoklása szerint a dupla leminősítés egyik oka az volt, hogy nincs stratégia az említett, 2025 májusában esedékes 200 millió eurós kötvény refinanszírozására. A másik (ezzel persze összefüggő) gond pedig az volt, hogy meggyengült a cég hitelezőkkel szembeni tárgyalási pozíciója.

A hitelezők ajánlata

Az Agrárszektor szaklap aztán megtudta, hogy a hitelezők összeszerveződtek, és egyezségi javaslatot kínáltak Bige László cégének. A kötvénytulajdonosainak túlnyomó többségét tömörítő Ad Hoc Group (AHG) javaslatára a Nitrogénművek nem reagált, amit Bige Zoltán azzal indokolt, hogy „az Ad Hoc Group (AHG) tanácsadója valóban küldött egy iránymutatást a csoport igényeivel kapcsolatban, ugyanakkor a Nitrogénművek folyamatos közvetlen kapcsolatot tart fenn a befektetőivel.”

Azért érdemes lehet megismerni a hitelezők kéréseinek tartalmi elemeit. A kötvényesi csoport – bizonyos garanciákért cserébe – azt ígérte, hogy beleegyezne akár hároméves futamidő-hosszabbításba is. Az AHG a Hogan Lovells és a Deloitte tanácsadóin keresztül január 31-én állt elő a szerkezetátalakítási javaslattal. A Nitrogénművek a felek szerint hosszú távon jelentős stratégiai értékkel bír, mivel a nitrogénalapú műtrágyatermékek vezető gyártója Magyarországon és a szomszédos országokban. A kötvényesek nem is szeretnék feltétlenül bolygatni a részvényesek pozícióit, de a tulajdonos saját tőkével való hozzájárulását, valamint a vállalat bizonyos garanciáit kérnék.

Vagyis, ahogy a Telexnek magyarázta egy kötvénytulajdonos, számukra az lenne a megnyugtató, ha Bige László jelzálogjogot adna és elfogadná, hogy a kötvénytulajdonosok hozzájárulása nélkül nem üzletelhet a társult vállalkozásaival.

Viszontválasz

Mint már jeleztük, erre a javaslatra a Nitrogénművek nem adott formális választ, de 2025. február 20-án egyeztetésre hívta a kötvénytulajdonosokat február 27-i dátummal. Ahogy egyik forrásunk mesélte,

„itt nagyjából az hangzott el, hogy jól áll a cég, csak nincs pénze.”

Vagyis a konferenciahíváson a Nitrogénművek jelezte, hogy a cég három és fél évvel meghosszabbítaná az idén májusban lejáró, 200 millió eurós kötvénycsomagjának lejárati idejét. A tervezett kondíciómódosítások között szerepelt bizonyos szerződési feltételek módosítása, illetve egy adósságszolgálati tartalékszámla létrehozása is. A hitelpapírokat birtokló befektetőknek a hosszabb tartási időért cserébe kompenzációs csomagot kínált. Ennek részeként 200 + 100 bázispontos kamatemelést adna, amit „természetben” fizetne ki a Nitrogénművek – írta a Világgazdaság.

Valójában mielőtt arra gondolnánk, hogy a Nitrogénművek műtrágyát adna a befektetőknek, ez a „természetbeni juttatásként” is fordítható kifejezés, a paid-in-kind, vagy PIK-hitelezés a kötvénypiacon egészen mást jelent.

Ez egy olyan forma, ahol a magas kockázatú kölcsönök vagy kötvények esetében a hitelfelvevőnek lehetősége van arra, hogy készpénz helyett további tartozással fizessen kamatot.

Mint hallottuk, ez részben drága, részben magas kockázatú finanszírozási eszköz. A hitelezők ugyanis vagy jól járnak, mert nagyon magas kamatot kapnak, vagy nagy veszteségeket szenvednek el, ha a hitelfelvevő végül nem tudja visszafizetni a kölcsönt.

Mint hallottuk, a vállalat március elején tervezi elindítani a befektetők jóváhagyását igénylő futamidő-hosszabbítási folyamatot. A Nitrogénművek is megnevezte a segédeit, a pénzügyi tanácsadó a Lazard & Co. Ltd, a jogi tanácsadó pedig a Linklaters LLP. Bige Zoltántól tudjuk, hogy a formális eljárás megindítását a március 3-án kezdődő hétre tervezik, amelyre 21 nap áll rendelkezésre. A hosszabbítási ajánlat elfogadásához a kötvényesek 75 százalékának jóváhagyása szükséges.

A társaság helyzete

A Nitrogénművek készített egy prezentációt is a befektetőknek, ami nyilvános. Eszerint a 2024-es év jól sikerült, a forgalom 8 százalékkal, 351 millió euróra nőtt (ez mintegy 140 milliárd forint), csakhogy a 29 millió eurónyi szén-dioxid-adó miatt ebből is csak 51 millió eurónyi likviditás állt elő. Úgy is fogalmazhatunk, hogy amennyiben ezt az adót nem kell végül a cégnek megfizetnie, akkor van nyeresége, de ha meg kell fizetnie, akkor csak nullszaldós.

A prezentációban mindenesetre van egy olyan üzleti terv, amely a forgalmat a következő években már a 420-440 millió eurós sávba emelné fel, és növekvő nyereséget is jelentene.

Azok, akik véleményezték nekünk a prezentációt, azt mondták, hogy ha 2024-es év már auditált lenne, könnyebb lenne számolni az adatokkal. Volt, aki jelezte, hogy anno a Nitrogénművek négy legnagyobb nemzetközi tanácsadócég valamelyikét ígérte auditorként, de ez újabban nem teljesül. A szép jövőkép pedig sok olyan feltételezést tartalmaz (például jelentős értékesítés-növekedés, vám az orosz konkurenciának, a gázár csökkenése, az adóper megnyerése), ami vagy teljesül, vagy nem, így mindenképpen kockázatot jelent.

Mi van, ha nem sikerül?

Ennek a folyamatnak többféle vége lehet:

• a hitelezők elfogadják ezt a javaslatot,
• a hitelezők nem fogadják el, de további egyeztetések indulnak, új ajánlat születik valamelyik oldalról,
• nincs megállapodás, a Nitrogénművek nem tud fizetni. Ebben az esetben a cég csődöt jelent.

A befektetők természetesen azt régóta tudják, hogy a különféle vizsgálatok fókuszába került Nitrogénművek kockázatos befektetés. De az is racionális kötvényesi gondolat lehetett, hogy ha a nagy túlélő Bige László valahogy megoldja az ügyeit, akkor egy befektetőnek amúgy nem olyan érdekes, hogy mi van a GVH-val, a környezetvédelmi, a selejtezéssel kapcsolatos, vagy az áfafizetés szabályosságát vizsgáló mindenféle hatósági vizsgálattal. Ráadásul ebben is volt hullámzás: hol újabb és újabb vizsgálatok indultak el, hol jelentős sikereket is elért a Nitrogénművek.

Mindenesetre ameddig Bige László visszafizette az adósságait a korábbi hitelezőknek, nekik az sem számított igazán, hogy a cégcsoport saját jövedelemtermeléséből, vagy egy új kötvénykibocsátásból származik a visszafizetés. Gond akkor van, ha erre már nincsen jó megoldás.

Ekkor, ahogy maga Bige Zoltán is elmondja,

„A kötvényesek felszámolási eljárást indíthatnak, ha a kötvény lejáratakor nem tudunk teljesíteni. Jelenleg azonban nincs felmondási esemény, és a cég likviditása megfelelő a folyamatos működés fenntartásához.”

Ha nem lenne a „büntetőadó”, ahogy az igazgató emlegeti a szén-dioxid-adót, a Nitrogénművek teljesítménye kiemelkedő lenne az iparágban, és piaci alapon finanszírozhatóvá válna a működése.

Az egészen biztos, hogy izgalmas hetek-hónapok következnek, állítólag március végére már többet fogunk látni a helyzetről.