Az állam idén nyolcmilliárd forinttal többet szeretne kiszedni az autóvásárlók zsebéből

Márciustól új számítási mód alapján állapítják meg a más országból származó új és használt járművek forgalomba helyezésekor fizetendő regisztrációs adót, ami 2004. februári bevezetése óta minden évben több milliárd forint bevételt jelent a központi költségvetésnek. Az idei évre előirányzott 25,7 milliárd forint nyolcmilliárddal haladja meg a tavalyit, ami a korábbi évekhez képest példátlanul nagy különbség.

Erre a többletre kétféle módon tehet szert az állam: egyrészt akkor, ha 2025-ben sokkal több új és használt autót, illetve egyéb gépjárművet helyeznek forgalomba, mint korábban. Ilyen jelentős piaci elmozdulásra kevés az esély, hiszen tavaly kevesebb mint 13 százalékos keresletnövekedés után körülbelül 120 ezer új autót adtak el Magyarországon a Datahouse adatai alapján, és kevesebb mint 111 ezer használtat helyeztek forgalomba összesen. Utóbbi mennyiség alig hatezerrel haladta meg az egy évvel korábbit. A regisztrációs adóból származó bevétel növelésének másik módja pedig, hogy a járművek jelentős része után több adót kell fizetni, hogy megkaphassák a magyar rendszámot.

A regisztrációs adó emelésével kapcsolatos tervekről először október végén lehetett hallani, amikor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta a parlamentnek az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ennek értelmében 2025-től az infláció mértékével emelik egyebek mellett az alkoholos italok és dohánytermékek, illetve az üzemanyagok jövedéki adóját, valamint a gépjárműadót és a regisztrációs adót is.

A Bank360.hu akkori közlése szerint az adóemelések automatikusak lesznek, vagyis nem lesz szükség újabb törvénymódosításokra, ráadásul éppen az autósokra kirótt adók esetében vezetik be először az inflációkövető emelést. Mindez önmagában is jelentős költségnövekedéssel jár az autósok számára, de bizonyos esetekben a 21 éve a korábbi fogyasztási adót helyettesítő megoldásként bevezetett regisztrációs adó számítási módjának átalakítása járhat igazán jelentős többletkiadással azoknak, akik új vagy használt autót vásárolnak.

Az eddig alkalmazott módszer szerint az adó mértékét az autók esetében az üzemanyag fajtája (benzin, gázolaj), a motor hengerűrtartalma, valamint a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet II. számú melléklete szerinti környezetvédelmi besorolásuk, illetve az első forgalomba helyezés időpontja óta eltelt idő határozták meg. Utóbbi azért volt fontos, mert miközben az alacsony környezetvédelmi besorolás, illetve a nagy hengerűrtartalmú motor növelte, addig az eltelt idő csökkentette az adóalapot.

Az Euro 5-ös vagy annál kedvezőbb környezetvédelmi besorolású, legfeljebb 1100 köbcentis benzines, illetve 1300 köbcentinél nem nagyobb dízelmotorral szerelt autók regadója maximum 45 ezer forint volt. Ez az idő múlásával, pontosabban az első forgalomba helyezés után tizennégy évvel 90 százalékkal csökkent, addig a 2501 köbcentis vagy ennél nagyobb benzinesek, illetve a legalább 3001 köbcentis vagy ennél nagyobb dízelek adóalapja minimum 400 ezer, maximum 4,8 millió forint volt. A tizenegyedik év után nem csökkent tovább az adó, így az ennél idősebb belső égésű motorral szerelt autók esetében is mindig kellett valamennyi regisztrációs adót fizetni.

A regisztrációs adóról szóló törvény március 1-jétől hatályos változatában szereplő új számítási módszer továbbra is figyelembe veszi, hogy mennyire szennyezi a környezetet egy magyarországi forgalomba helyezésre szánt autó, illetve azt is, hogy mikor helyezték először forgalomba. Ugyanakkor

a korábban konkrét irányadó összegeket tartalmazó adótáblázat helyett egységesen 45 ezer forint a kiindulópont.

További különbség az is, hogy a törvény értelmében mostantól nem a motor mérete, hanem a teljesítménye alapján határozza meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az egyes járművek után fizetendő összeget. Ez lehet akár mindössze 45 ezer forint is, viszont a régi, legalább 340 lóerős autók esetében a regisztrációs adó alapösszege meghaladhatja a 9,7 millió forintot, ami még akkor is súlyos, ha az idő múlása ezután is jelentős, 90 százalék körüli mértékben csökkenti a fizetendő összeget a jármű első forgalomba helyezésének tizennegyedik évéig.

A motorméret manapság valóban egészen mást jelent mint korábban, hiszen az újabb konstrukciók hengerűrtartalma jellemzően kisebb mint a régieké. A tömeggyártásban lévő új autók sokszor mindössze ezer-ezerkétszáz köbcentis motorral készülnek, ha benzinesek, valamivel nagyobbal, ha dízelek. A kis, úgynevezett downsizing elv szerint tervezett motorok teljesítményét turbóval növelik a gyártók, vagyis csupán a hengerűrtartalom alapján adóztatni kevésbé hatékony, mint 20 éve.

A tíz éve hollandiai használt autók behozatalával foglalkozó és ott élő Czupor Balázs autókereskedő tapasztalatai is az új időket jelzik. A napokban egy 2007-es évjáratú, ennek megfelelően Euro 4 környezetvédelmi besorolású Alfa Romeo Spider 3,2 JTS vásárlás körüli ügyeit intézi egy itteni megrendelő megbízásából. Az közel 3200 köbcentis, 260 lóerős autó regisztrációs adója március 1. előtt 160 ezer forint lett volna, a hónap elején hatályba lépő jogszabály-módosítás és a mostantól alkalmazott képlet miatt viszont 324 ezer forint a fizetendő összeg. Czupor arra is felhívta a figyelmünket, hogy a környezetbarát besorolásukat és az ezzel járó kiváltságaikat fokozatosan elvesztő plug-in hibrid autók után is kell január óta regisztrációs adót fizetni.

Utóbbira példaként Anderkó Ottó, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének alelnöke a Magyarországon újként és használt importautóként is népszerű Toyota RAV4 hálózatról is tölthető kivitelét említette. Aki egy először 2021 júniusában forgalomba helyezett példányt szeretne itthon regisztrálni, az az új szabályok miatt 148,5 ezer forint regisztrációs adót köteles fizetni, mivel a RAV4 plug-in rendszerteljesítménye 225 kilowatt, és ezt veszik figyelembe az adó kiszámításakor, nem pedig a benzinmotorét, amely csupán 136 kilowattos ebben az autóban. A hagyományos, tehát külső áramforrásból nem tölthető hibridek esetében a regisztrációs adó eddigi alapösszege az időarányos csökkenés előtt egységesen 76 ezer forint volt, mostantól viszont a motorteljesítményük és a koruk alapján határozzák meg az adót, igaz, a számításban segítő táblázat szerint ezeket a legjobb környezeti kategóriába sorolják.

A Datahouse részletes kimutatása szerint két gyártási időszak használtként Magyarországra hozott autóit választják kiugróan nagy arányban az itteni vásárlók. Mint a preferált gyártási éveket, illetve az ezekhez tartozó forgalomba helyezési darabszámokat összesítő grafikonból kiderül, kifejezetten népszerűek az ezredforduló utáni első évtized végén, illetve a 2010-es évek elején gyártott típusok. Erre utal, hogy 2009-es autóból tavaly több mint nyolcezer, 2011-esből pedig több mint 8,5 ezer kapott magyar rendszámot, miután gazdáik befizették a regisztrációs adót.

Ezek a jellemzően benzinmotoros, kompakt kategóriás, többnyire 1,4-1,6 literes motorral szerelt, nagyjából száz lóerős autók az észszerűségük és mai szemmel nézve egyszerű műszaki felépítésük miatt népszerűek, túl azon, hogy a magyar használt piac legfontosabb forrásvidékén, Németországban akár pár ezer euróról kaphatók.

Mivel árérzékeny vevőkhöz kerülnek, nem mellékes, hogy esetükben a tulajdonos akár a korábbi összeg többszörösét kénytelen kifizetni regisztrációs adóként. Anderkó Ottó példájában egy szintén népszerű korosztályhoz tartozó, 2013-as évjáratú, 1,6 literes, benzines Nissan Qashqai szerepel, amely után korábban kevesebb mint 13 ezer forint regisztrációs adót kellett fizetni, idén viszont ez az összeg körülbelül 57 ezer forint. A jövő évi adó mértékét pedig a hivatalos 2025-ös infláció határozza majd meg ebben az esetben is, de jó eséllyel emelkedni fog.

A Nissan Euro 5-ös motorral szerelt kompakt szabadidő-autójánál is életszerűbb példa a Ford Focusé, amelynek második generációja az egyik legnépszerűbb használt autó Magyarországon. A típus 1,6 literes, 74 kilowattos (kb. 100 lóerős) benzinmotoros változata jellemzően 1–2 millió forintért, illetve 2,5–5 ezer euróért kapható Németországban. Természetesen ennél olcsóbban és drágábban is lehet kettes Focust vásárolni, de a kínálat jelentős részének ára ezen a tartományon belül szóródik.

Mivel a típust 2005 és 2010 közt gyártották, motorjai Euro 4-es besorolásúak, ami a KöHÉM-rendeletben és így a regisztrációs adó számítási táblázatában is a 9–11. kategóriának felel meg. Egy ilyen autó regisztrációs adója tavaly még 34 ezer forint volt, idén márciustól viszont 54 ezer forint, elsősorban a teljesítménye miatt. Nem mellékes, hogy egy ennél is alacsonyabb környezetvédelmi besorolású, tehát Euro 3-as, a magyarországi rendszer szerint pedig 8-as kategóriába tartozó, szintén 1,6 literes, száz lóerős, benzinmotoros egyes Focus eddigi 51 ezer forint körüli regisztrációs adója 100 ezer forint fölé emelkedik, vagyis itt a rendszer már egyértelműen büntet.

A helyzet még súlyosabb, ha valaki például BMW E46 330i-t, vagyis a hármas sorozat 171 kilowatt teljesítményű, háromezer köbcentis, hathengeres benzinmotorral szerelt verzióját szeretné Magyarországra hozni. Ez az autó a kora alapján Euro 3-as besorolású lehet a nemzetközi, illetve 8-as kategóriába tartozik a magyar környezetvédelmi skála alapján. A fogyatkozó állomány miatt egyre értékesebb BMW után eddig körülbelül 159 ezer forint regisztrációs adót kellett fizetni, az új rendszerben viszont 432 ezer forint az adó összege.

A felsorolt példák alapján vegyes a kép, hiszen az követhető, hogy az állam Magyarországon is a régebbi és környezetszennyezőbb autók importját szeretné visszaszorítani a regisztrációs adóra vonatkozó szabályokkal. De ebből az elképzelésből erősen kilóg a Toyota RAV4 plug-in hibrid esete, bár aki egy ilyen, viszonylag nagy értékű autót vásárol használtan, az valószínűleg megengedheti magának, hogy az eddigi nulla forint helyett közel 150 ezer forint regisztrációs adót fizessen. Csakhogy a főként alternatív hajtású autók behozatalával foglalkozó Czupor Balázs szerint éppen az új regadós szabályok bevezetése óta egyáltalán nem érdeklődnek cégénél a magyar vevők a konnektoros hibridek iránt. Ezek helyett a villanyautókat választják, amelyek továbbra is mentesülnek a regisztrációs adó alól, amit az is magyarázhat, hogy a konnektoros hibridek ingyenes parkolási lehetősége és adómentessége is megszűnik vagy már megszűnt.

Az autók tekintetében esetenként néhány tíz-, ritkábban pár százezer forinttal magasabb regisztrációs adó új szabályai a motorkerékpárokra is vonatkoznak. Utánuk eddig hengerűrtartalmuk szerint kellett 15–230 ezer forint adót fizetni, az új számítási mód viszont a motorok esetében is a teljesítményüket veszi alapul sávos rendszerben. Így az említett 45 ezer forintos összeg vonatkozik a 10 kilowattos, vagy ennél kisebb teljesítményű típusokra, a 70 kilowattos vagy ennél erősebb motorkerékpárok gazdái pedig 225 ezer forintos alapösszeggel számolhatnak. Az adó mértéke a jármű korának előrehaladtával csökken, és a környezetvédelmi besorolásukat ezután sem veszik figyelembe.

Nemcsak a regisztrációs adó emelkedik számos esetben, de

• 16 290 forintról 26 700 forintra drágult az autó időszakos műszaki vizsgadíja;
• a kintről hozott autók egyedi forgalomba helyezése és az ehhez tartozó műszaki vizsga az eddigi nagyjából 40 ezer forintról több mint 57 ezerre drágult;
• egy pár rendszámtábla pedig 8,5 ezer helyett 11,5 ezer forintba kerül;
• az összes kint és itthon vásárolt használt autó átírásakor kötelező eredetiségvizsgálat költsége a motor méretétől függően az eddigi 17-20 ezer forintról 23-27 ezer forintra emelkedett februártól.
• ezeken kívül a gépjárműadó is emelkedik, de ahogy eddig, úgy ezután is a motor teljesítménye, illetve a jármű gyártási éve óta eltelt idő határozza meg.

A gépjárműadó kiszámítását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön tájékoztatóval is segíti, de a járművek tulajdonosai minden évben értesítést kapnak a fizetendő összegről, amit ezután szintén évről évre növelhet az infláció. Az állam azzal is bebiztosíthatja, hogy több új és használt autót helyezzenek forgalomba idén Magyarországon, ha a Telex birtokába jutott előterjesztés elfogadásával valóban megnyitják a honosítási piacot, és lehetőséget adnak a magánkézben lévő 1400 vizsgaállomásnak a kinti autók fogadására. Ezzel tehermentesítenék a 26 állami vizsgahelyet, és kiderülne, hogy mekkora potenciál van az importhasználtautó-piacban, amikor szinte korlátlan a vizsgakapacitás.