Harkiv polgármestere: Mindennap lőnek minket, de nincs időnk várni, megkezdtük a lakások újjáépítését
Az Európai Beruházási Bank konferenciáján jártunk, ahol nemcsak arról győződhettünk meg, hogy Ukrajna támogatása fontos az EU-nak, de Harkiv polgármesterével is beszélgettünk arról, milyen az élet egy városban, amit tavaly az év felében támadtak.
Az Európai Unió egyik központjában, Luxemburgban egyáltalán nem kérdés, hogy az EU főárama teljesen egyértelműen és nyíltan Ukrajna mellett áll. Az elkötelezettséget, a segíteni vágyást alighanem csak erősítette, hogy Donald Trump amerikai elnök felfüggesztette Ukrajna támogatását. Hevenyészett becslésem alapján az Európai Beruházási Bank (EIB) háromnapos konferenciáján minden második előadásban és panelben szóba került Ukrajna, többen is „éljen Ukrajna!”, „támogassuk Ukrajnát!” szavakkal búcsúztak a közönségtől.
A megállapodás
Egy fontos bejelentés is született, az EU 2 milliárd eurós garanciamegállapodást írt alá Ukrajnával és az EIB-vel. Hogy értsük a szereposztást: az EIB egy bank, a 27 uniós tagállam bankja, amely ugyan segíteni szeretne Ukrajnának, hajlandó nagyon hosszú távra forrásokat kínálni, de azért alapvetően mégiscsak egy kockázatokat kezelő pénzügyi intézmény. Vagyis az EU garanciája abban segíti, hogy a sok kihelyezés megtérüljön.
Az EIB ukrán hitelezése egy 2024-2027 közötti összesen 50 milliárd eurós csomag része, és alapvetően az ukrán kritikus infrastruktúrákhoz és leginkább az alapvető szolgáltatások helyreállításához nyújt segítséget, de azt hallottunk, hogy nagyon hangsúlyos elem az energetikai infrastruktúra, a közlekedés, a határellenőrzés, az EU irányába tartó infrastruktúrák működtetése. Ahogy Nadia Calviño EIB-elnök is elmondta, a bank hisz abban, hogy „Ukrajna biztonsága ugyanaz, mint Európa biztonsága, az egység a mi erősségünk, büszkék vagyunk arra, hogy európaiak vagyunk.”
Harkivból nézve
Az esemény szüneteiben több uniós tisztviselővel, EIB-s vezetővel is tudtunk beszélgetni. Ezek többségében nem hivatalos megszólalások voltak, de amikor az egyik ebédszünetben Ihor Terelhov, Harkiv polgármestere is körbeült egy kávézóasztalt négy újságíróval, ő jelezte, hogy idézhető formában mondja el a véleményét.
Terelhov elmondta a városáról, hogy a háború előtt 1,6 milliós Harkivból sokan elmenekültek, de aztán nagyon sok menekült is érkezett az oroszok támadta országrészekből, Donyeckból, Luhanszkból, Zaporizzsjából, illetve Herszonból..
Harkivban a Telex újságírói többször jártak a háború kitörése óta, első helyszíni riportunk a városról itt olvasható, legutóbbi, a háború árnyékában is működő gazdaságról szóló ukrán nagyvárosi tudósításunk itt.
Az aktuális népességszám 1,2-1,3 millió fő lehet a városban, de ez állandóan változik, ahogy a polgármester mondta
„szerencsére, ahogy jobb az idő, és már nem akkora probléma a megrongálódott fűtés hiánya, egyre többen jönnek vissza.”
A polgármester úgy kalkulál, hogy ebből a népességszámból valamivel több, mint 200 ezer lehet a menekült. Emellett 160 ezer harkivi lakosnak is megsérült a lakása. A Telex kérdésére a polgármester arról beszélt, az önkormányzati segítségek terén nem tesznek különbséget aszerint, hogy a rászoruló eleve harkivi lakos volt-e, vagy mostanában érkezett. A lakhatás mindenesetre akkora probléma, hogy a folyamatos légitámadások ellenére meg kellett kezdeni az újjáépítést.
Harkiv a háború első napjaitól kezdve súlyos támadásoknak van kitéve, ezért számukra nagyon fontos a nemzetközi támogatás. Terelhov elmondása szerint aktívan együttműködnek az Európai Beruházási Bankkal és más pénzintézetekkel, az innen kapott forrásokból például a metró újjáépítését, tömegközlekedési eszközök beszerzését és más infrastrukturális projekteket finanszíroznak.
A városvezető szeretne újra gazdaságot építeni, ezért eltörölte a helyi adókat, igaz, mint hallottuk, van olyan cég, amelyik így is fizet saját elhatározásából. A segítők között a polgármester kiemelte a német államot és a brit építészről elnevezett Lord Norman Foster Alapítványt, amely olyan terveket készített, hogy minden adott lesz a megvalósításhoz abban a pillanatban, amikor érkezik finanszírozás és meglesznek az építéshez az alapvető feltételek.
A polgármester nem akarta azt kommentálni, mennyire vészjósló az, hogy Ukrajna elveszítheti az Egyesült Államok támogatását, de annyit azért megjegyzett, hogy Ukrajna nagyon hálás az EU-nak és az USA-nak is az eddigiekért, és otthon mindenki a híreket lesi folyamatosan.
Nehézség mindenesetre bőven van, mint mesélte, tavaly Harkiv alighanem világrekordot állított fel, hiszen a távfűtés jó esetben évi egyszeri leengedését és újraindítását kilencszer kellett elvégezni a különböző súlyos sérülések miatt. A városi szolgáltatások mindenesetre többé-kevésbé folyamatosan működnek, ami nem kis eredmény egy olyan városban, ahol tavaly az év 365 napjára 318 légitámadás jutott. 2024-ben 3764 óra 44 percig volt érvényben riasztás – keres elő a telefonján egy részletes adatot Terelhov –, ez szinte az év fele. A legszomorúbb statisztika, hogy a támadások során 1108 ember szenvedett sérülést, közülük 62 gyerek. 94 főt vesztettek el, köztük három volt gyerek, mondta. A nehezített körülmények ellenére a városban offline vagy online, de működnek az oktatási intézmények. Két földalatti iskolát már építettek, és további hetet terveznek, mesélte a polgármester.
Ihor Terelhov polgármester egyébként azt is mondta, Harkivban egyáltalán nincs konfliktus az oroszul és ukránul beszélők között, a bajban egységet mutat a város lakossága. Szerinte ugyanakkor arányaiban szaporodik az ukrán nyelv használata, miközben „azok sem kevésbé ukránok, akik csak oroszul beszélnek”.
