Nagy Márton: Amit Amerika csinál, az nekünk nem meglepetés, hanem a racionalitás
Eljött a fejlesztő államok kora a világgazdaságban – többek között erről beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó 2025 nevű eseményén A gazdasági áttörés éve címmel tartott előadást szombaton.
Donald Trump hatalomra kerülésével újra súlyozódott a világrend, és ezzel a gazdaságpolitika terén is változások következtek be, a fejlesztő államok modellje felé történt elmozdulás Nagy szerint. A miniszter arról beszélt, hogy a Trump által kivetett védővámoknak nem az a célja, hogy drágább legyen az import, hanem az, hogy a gyárak költözzenek az Egyesült Államokba. A gyárak ugyanis növelik a termelést és a foglalkoztatottságot is. „Mi is ezt csináljuk, nekünk ez nem meglepetés, nekünk ez a racionalitás” – mondta a nemzetgazdasági miniszter.
Németországgal kapcsolatban Nagy arról beszélt, hogy amerikai nyomásra felébredtek, és véget vetnek a fiskális konzervativizmusnak. Németország is átállni látszik a fejlesztő állam modelljére, legalábbis erre utal a CDU/CSU és az SPD által bejelentett 500 milliárd eurós infrastruktúra fejlesztési alap.
A magyar gazdaságpolitika jelenleg hat pilléren alapszik Nagy szerint, ebből hármat már korábban bejelentettek, most pedig következik a száz új gyár építése, az adócsökkentés folytatása, és az infláció elleni küzdelem.
Nagy arról beszélt, hogy a legfontosabb gazdasági mutatók mind azt mutatják, hogy a lakosságnál már látszik a gazdasági fordulat. Többek között rekord magas a foglalkoztatottság, jelentős volt a reálbér-emelkedés, 2024-ben 5 százalékkal bővült a fogyasztás.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormánynak sikerült elérnie, hogy visszaadják a bérekben azt, amit az infláció elvett. Jelenleg a bérek 8,7 százalékkal magasabban vannak, mint az infláció.
Az infláció ismét emelkedésnek indult, a kormány ezért „komplex akciótervvel harcol az árnövelők ellen”. Nagy arról beszélt, hogy pénteken tárgyalt a hat nagy áruházlánc képviselőivel az önkéntes árkorlátozásról. Ezen a tárgyaláson a miniszter szerint mindössze kettő lánc adott olyan javaslatot, ami az árcsökkentés irányába mutatott.
A minimálbérekről is beszélt röviden. Nagy szerint ebben a tekintetében Magyarország a 21. helyen van ugyan Európában, de ha az effektív minimálbért nézzük, amelybe a miniszter szerint a garantált bérminimumot is bele kell számolni, akkor már a 18. helyen vagyunk. 2028-ra az 1000 eurós minimálbérrel pedig már a középmezőnybe fogunk tartozni.
A termelékenység növelésére nagy szükség van itthon Nagy szerint, a nagy vállalkozások és a hazai kkv-k termelékenysége között hatalmas a különbség. A termelékenység növekedését többek között a minimálbérek emelkedésétől és a digitalizációtól várják.
Nagy Márton az utóbbi hetekben a kormány gazdasági furkósbotjaként működik. Az újra kilövő félben lévő infláció miatt sorra fenyegeti a különböző gazdasági szereplőket. Február elején a miniszter egy Facebook posztban tette fel a kérdést: Jöhetnek újra az árstopok? Hamarosan az is kiderült, hogy Nagy az élelmiszerekkel kapcsolatban lengetett be árstopot, nem sokkal később pedig már meg is fenyegette a kereskedőket: ha nem csökkentenek az áraikon, akkor jön a hatósági ár.
A kormány több gazdasági intézkedést is bejelentett, illetve belengetett az elmúlt hetekben. Azzal, hogy a költségvetésre milyen hatása lehet a két-három gyermekes anyák SZJA-mentességének ebben a cikkben foglalkoztunk, egy újabb árstop lehetséges gazdasági következményeiről itt írtunk, azzal pedig, hogy a kiskereskedelmi láncok profitkorlátozása mennyire lehet célravezető itt foglalkoztunk.
