Kiskereskedők reakciója az árrésstopra: Az árrés nem profit, ebből fizetik 50 ezer magyar munkáját

„Az árrés nem profit!” – alapvető közgazdasági fogalmat igyekszik elmagyarázni az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közleménye, miután a kormány „árrésstopot” vezetett be több termékre, 10 százalékban meghatározva a beszerzéshez képesti kiskereskedelmi árat.

A kormányzat újabb árszabályozó fegyveréről és annak mellékhatásairól ebben a cikkünkben olvashat bővebben. Miután a kormány az infláció elleni küzdelemben a múlt század közepéről ismerős árdrágítók elleni harchoz hasonló eszközökkel operál, az OKSZ közleményben igyekezett tisztázni, hogy miért is adják drágábban a boltokban a dolgokat, amelyeket termelőktől, gyártóktól szereznek be.

„Az OKSZ nemzetközi élelmiszer-kiskereskedői az árrésből fizetik meg:

• közel 50 ezer magyar munkatársuk áldozatos munkáját;
• a piaci áron fizetett rezsit;
• a közterheket; az adókat, mint például a forgalom után fizetett 4,5%-os kiskereskedelmi adót.”

Ez utóbbi összeg megközelíti a 300 milliárd forintot, ezt a kereskedők árleszállításokra is felhasználhatnák, „hogy könnyítsenek a magyar családok terhein, ehelyett azt be kell fizetniük a költségvetésbe”.

A közlemény nagyvonalúan nem tesz külön említést az áfáról, noha az általános forgalmi adó Magyarországon a legmagasabb a világon, minden vásárlás után befizetett összegből 27 százalékkal részesül az állam.

Az OKSZ szerint „a kereskedők nem nyerészkednek, többségük ma már évek óta veszteséges, vagy egyre csökkenő, szerény nyereséget termel. Ezzel szemben az élelmiszergyártók meghatározó része a korábbi években is kiemelkedő nyereségeket könyvelhetett el, akikre az árrésstop szabályozás nem vonatkozik.”

Külön kitértek Orbán Viktor kijelentésére, amellyel a kormányfő végül megindokolta az árréstopot az egyik szokásos pénteki, interjú formájában adott nyilatkozatára.

A kormányfő így írta le a gazdaság működését:

„A tények: a legolcsóbb 1.5%-os UHT tej fogyasztói ára az online árfigyelő adatai alapján 315 forint körül alakul és nem 550-600 forint, ahogy a médiában az többször elhangzott.”

Itt a közlemény médiáról beszél, de valójában Orbán példaként hozott megjegyzésére reagált.

A tojás, a vaj és a tejföl árrése pedig jóval alacsonyabb a médiában megjelenteknél.

A hat nemzetközi kiskereskedőnél januárban az árrés:

• a tojás (M, 10 db/doboz) esetében 10% körül volt átlagosan;
• a vaj esetében 11% körül volt átlagosan;
• a tejföl esetében 16% körül volt átlagosan.

A közlemény szerint most bevezetendő intézkedés „növekvő importra kényszeríti a kereskedőket, ezzel nehéz helyzetbe hozza a magyar agrárium szereplőit. A ma elhangzott, az összes élelmiszerre vonatkozó árrés szabályozás a rendszerváltás utáni modern kiskereskedelem végét jelentheti: nem lesz választék, nem lesz verseny, nem lesznek akciók.”

Ráadásul a rendelkezés nem veszi figyelembe, hogy a termelőtől a boltig eljutó termékek hosszabb láncon át érkeznek, ott vannak a beszállítók is – mivel a termékek úgy jutnak el a boltba, hogy odaviszik őket.

Ennek is költsége van, ám „a beszállítóknak nem kell osztozniuk az infláció elleni küzdelem terhein, pedig nélkülük az árak nem fognak csökkenni” – mutat rá az OKSZ, szerb és román példát hozva: ahol létezik árrésszabályozás, ott a beszállítókra és termelőkre is érvényes.

Az OKSZ jelezte, hogy „az árszabályozási tervek kapcsán az OKSZ többször kért versenyjogi garanciát arra, hogy az önkéntes árszabályozást a szereplők egyeztetni tudják egymással, de ilyen garanciát nem kaptak”, ugyanakkor a kormányzattal és más szakmai szövetségekkel továbbra is nyitottak lennének a párbeszédre a magyar családok támogatásának érdekében.