A SpaceX egyik befektetője szerint offshore trükközéssel kínaiak is bevásárolhatják magukat Elon Musk cégébe
Elon Musk űrkutatással foglalkozó cége, a SpaceX a Pentagon egyik védelmi beszállítója, amely egyértelműen érzékeny adatokat kezel, maga Musk pedig a DOGE nevű pszeudo-minisztérium révén Amerika egyik legbefolyásosabb vezetőjének számít. Ennek ellenére viszont nemcsak az anyja, hanem ő maga is jó kapcsolatokat ápol a kínaiakkal, olyannyira, hogy kínai befektetők állítólag még a SpaceX-be is bevásárolhatják magukat, feltéve, ha a pénzt kajmán-szigeteki, vagy más offshore számlákon keresztül fizetik ki – írja a ProPublica.
A tényfeltáró oldal egy eddig a nagyközönség számára ismeretlen, tavaly decemberi, delaware-i bírósági ügy alapján írja ezt, melynek tárgyalásán a SpaceX pénzügyi vezetője, és a cég egyik nagybefektetője, Iqbaljit Kahlon is kénytelenek voltak tanúskodni. A bírósági dokumentumok szerint Kahlon, aki régóta szoros kapcsolatban áll a SpaceX vezetésével, és több milliárd dollárnyi tulajdonrésszel rendelkezik a cégben, arról beszélt, hogy Musk cége védelmi beszállítóként általában elkerüli a kínai befektetőket,
de elfogadhatónak tartja, ha ezek a befektetők offshore trükközéssel szereznek tulajdonrészt a cégben, és ő maga is többször irányított már át Kínából érkező pénzt a Karib-térségen ezzel a céllal.
Minderről azért kellett beszélnie, mert miután a SpaceX vezetői 2021-ben lelőttek egy 50 millió dolláros kínai befektetésről szóló üzletet, miután az nyilvánosságra került, a kínaiak nem hagyták annyiban a dolgot, és perre mentek a céggel. Erről akkor a sajtóban be is számoltak, a SpaceX pénzügyi igazgatója a saját vallomásában arról beszélt, hogy ez a hírverés „nem volt túl jó a védelmi beszállítóként működő cég számára”. Ez érthető is, a SpaceX nagyrészt abból kap pénzt, hogy állami megrendeléseket hajt végre, nemcsak a NASA-nak, hanem a Pentagonnak is.
Az amerikai szövetségi törvények értelmében a szabályozó szerveknek nincs től jól definiált hatásköre a techcégek és a védelmi beszállítóként dolgozó cégek külföldi befektetéseire vonatkozóan. A cégeknek proaktívan kell jelentenie ezeket az eseteket, azt is csak bizonyos körülmények teljesülése esetén, és az sincs konkrétan meghatározva, hogy mekkora befektetés számít túl nagynak. A kormány ugyanakkor indíthat vizsgálatokat, és blokkolhat, vagy visszafordíthat olyan tranzakciókat, amelyeket nemzetbiztonsági kockázatként azonosít.
Ez kisebb befektetéseknél nem szokott megtörténni, szakértők szerint azonban a kínaiaknál nem egyesével nézik ezeket, hanem összességében. Kínáról ugyanis a Trump-adminisztráció azt tartja, hogy pontosan ezeket a kisebb befektetéseket használják arra, hogy befolyást, információt és technológiai vívmányokat szerezzenek, és emiatt még a magánbefektetőket is kockázatosnak tartják. A dokumentumok alapján nem lehet azt állítani, hogy a SpaceX burkolt kínai befektetői törvénybe ütköznének, vagy a kínai állam összehangolt akciójáról van szó.
A ProPublicának nyilatkozó szakértők szerint viszont az mindenképpen furcsa, hogy nem az offshore-ozáson spóroló befektető, hanem maga a cég jelentse ki azt, hogy ezt a módszert preferálja.
A lapnak tizenketten mondták azt, hogy ilyenről sosem hallottak még, egy szakértő pedig azt mondta, hogy egyre több cég rejti el így a külföldi befektetőit a szabályozó szervek elől. Musk egyébként köztudottan kiterjedt gazdasági érdekeltségekkel rendelkezik Kínában, a Tesla legnagyobb gyára például Sanghajban található. Noha Donald Trump vámos kavarásait nehéz követni, az biztos, hogy a kínai árucikkekre kivetett vámok elég érzékenyen érintik Kínát. Emiatt potenciális szövetségest láthat a milliárdosban a Kínai Kommunista Párt, és így nem néz ki túl jól, hogy Musk a jelek szerint szándékosan el akarja rejteni a kínai befektetőit a kormány elől.
