Az adatokból nagyon úgy néz ki, hibás vagy manipulált egy fontos magyar szegénységi adat, de a KSH tagadja, hogy ez történt volna
A Válasz Online szerdán megjelent cikkében két kutató, Tátrai Annamária és Gábos András arról írt, hogy furcsa ellentmondások vannak a KSH szegénységről szóló statisztikáiban. A G7 kérdéseire végül közleményben reagált a KSH, ahol „határozottan visszautasították a szándékos manipuláció vádját”, ugyanakkor a Válasz Online másik témába vágó cikkében megszólaló kutatók azt mondják, ilyesmi normál esetben nem fordulhat elő.
Relatív jövedelmi szegénységben az uniós statisztikai definíció szerint azok élnek, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem éri el a szegénységi küszöb értékét. A Válasz Online elemzése szerint több aggodalomra okot adó probléma is van a magyarországi adatokkal ezen a területen. 2020-ban gyanúsan sok egyfős háztartás került a közvetlenül a szegénységi küszöb fölé, ahol sok háztartás jövedelme fillérre pontosan megegyezett. Emellett 2021-ben és 2022-ben bizonyos jövedelemsávok „kiürültek”, 2023-ban pedig a 2000 euró alatti jövedelemsávok szinte teljesen eltűntek.
A gyerekes háztartások esetében 2017-ben kevesebb család volt a szegénységi küszöb alatt, míg 2018-ban, 2019-ben és 2021-ben kiugróan magas volt a küszöb fölötti jövedelműek aránya. 2020-ban a küszöb alatti sávban nőtt meg a megfigyelések száma, 2023-ban pedig a legalacsonyabb jövedelmi sávba tartozók aránya tűnt kiugróan magasnak.
A jövedelemeloszlást bemutató statisztikákban is több furcsaságot találtak a kutatók.
- 2017-től kezdődően számottevően megnőtt a negatív jövedelemmel rendelkezők aránya, amire nem találtak társadalmi vagy adózási magyarázatot.
- 2018 és 2022 között kiugróan sok személy jövedelme helyezkedett el a szegénységi küszöb körül, jellemzően kicsivel fölötte.
Az utóbbi adat megváltoztatja a korábbi évekre jellemző eloszlást és esetlegessé teszi a szegénységi arányszámot, mivel kismértékű küszöbváltozás is jelentősen befolyásolhatja az adatokat.
Az elemzés szerzői – miután több alkalommal is jelezték aggályaikat a KSH felé, de legfontosabb felvetéseikre nem kaptak kielégítő választ – azt feltételezik, hogy a torzulások az adatfelvételt követő fázisokban keletkezhettek. Mivel 2016 óta a jövedelmi szegénység vizsgálatához Magyarországon kizárólag a KSH adatgyűjtése áll rendelkezésre, az adatproblémák súlyosabban érintik a kutatást és a szakpolitikai döntéseket. Ha pedig tényleg manipulálták a statisztikai adatokat, az nemcsak szakmai elveket, hanem Magyarország uniós kötelezettségvállalásait is sértheti, mivel a szegénységi mutatók az uniós stratégiák fontos célindikátorának számítanak.
A KSH erre adott válaszában azt írta, hogy
„működésében szakmailag független, hiteles és az adatainak feldolgozásában a nemzetközi standardoknak megfelelően jár el”,
az EU-SILC felmérés eredményeit pedig az Eurostat minden évben hitelesíti. Ezenfelül az EU más tagállamaihoz hasonlóan a hivatal öt évre visszamenő revíziót hajt végre. „A statisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása szigorú szakmai és etikai szabályok szerint történik. A KSH minden adatsorát megfelelő szakmai felügyelet alatt dolgozza fel, és minden esetben átláthatóan és pontosan kommunikálja az eredményeket.” Arra ugyanakkor nem adtak magyarázatot, hogy mi okozza a furcsa, az eredményeket torzító értékeket a statisztikákban.
