„260 milliárdot el lehet költeni? Hát hogy lehetne már elkölteni? Az alapítványi vagyon!”
A címben idézett mondatok 2016-ban hangoztak el Németh Szilárdtól, amikor a közpénz jellegét éppen elvesztő MNB-s alapítványi vagyonról volt szó a parlamentben. Alapítványi vagyon ide, alapítványi vagyon oda, kilenc évvel később úgy tűnik, mégiscsak el lehetett költeni (vagy veszíteni) nem is csak 260, hanem annál akár több milliárdot.
A fideszes képviselők ezen persze most ugyanannyira megvannak lepődve, mint amikor 2016-ban az alapítványi vagyon eltűnését lehetővé tevő törvényről nyilatkoztak:
Na de hol van most ez a pénz? Eltűnt? Vagy megvan, csak külföldi ingatlanba és műkincsekbe fektetve? Miért tett feljelentést az Állami Számvevőszék, és miért nyomoz hűtlen kezelés miatt a rendőrség? Élőben beszéltük át az MNB-ügyet a telexes Brückner Gergellyel és Bódis Andrással, a Válasz Online újságírójával.
Az ÁSZ március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:
- a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány gazdálkodásáról;
- a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
- illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.
Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban. Az MNB-ügy fejleményeit itt követjük.
